Ifjabb Szappanos Gábor és édesapja a rendszerváltást követően kezdtek gyümölcstermesztéssel foglalkozni, noha korábban mindketten más-más szektorban tevékenykedtek, írta meg a HelloVidék. Szappanos Gábor elmondta, hogy édesapja végzettségét tekintve autószerelő, aki - bár dolgozott a szakmájában is - viszont a váltást megelőzően kötő-hurkoló kisiparosként kereste bevételeit '82 óta. A rendszerváltás eredményeképp az általa forgalmazott termékek már nem voltak rentábilisak, ezért két út állt előtte: vagy fejleszt, vagy vált. A gyümölcstermesztés ötletét a kárpótlásként (vissza)kapott 4 hektár föld adta, mivel, ha azt eladják, gyorsan fel is élik a pénzt, ha pedig szántóként hasznosítják, nem élnek meg belőle, így maradt a gyümölcsös, idézte fel a vállalkozáshoz vezető kezdeti lépéseket a kerekegyházi vállalkozó. Ifjabb Szappanos Gábor azt is elmondta, hogy édesapja 1996-ban kivitte őt a területre és felvetette, hogyha most segít neki eltelepíteni, akkor idősebb Szappanos Gábornak majd lesz lehetősége visszasegíteni a fiának szükség esetén. A fiatalember igent mondott, bár hozzátette, hogy az ő részéről voltaképp nem is történt váltás, mert az informatikát a gyümölcsös mellett végezte el, elvégre programozni este is lehet.

1997-ben az apa-fia páros 2 hektárnyi barackkal kezdte, amely idővel kibővült cseresznyével, meggyel, szilvával és almával, ahogyan a saját és a művelt területek aránya is évről évre egyre magasabb szintre kúszott. Az ifjabb Szappanos Gábor kezdetben csak mintegy besegített édesapjának az akkor még jóval kevesebb munkát igénylő földeken, miközben tanulmányait folytatta a ma kincset érő informatika területén. Idővel azonban a munka külföldre, Angliába szólította, lévén a cégek nemcsak belföldön, de külföldön is valósággal kapkodnak a jó szakemberek után.

A fiatalember először adminisztrátori pozícióban dolgozott, egy évet követően viszont a programozói pozíció felajánlásánál döntenie kellett: vagy kint marad és mai mércével mérve is álomfizetésért, 4 ezer forintos órabérért dolgozhat, de alig látogathat haza, vagy feladja hivatását, és a megtakarított tőkét édesapja gazdaságába invesztálva, beszáll a családi vállalkozásba. Végül az otthon és a mezőgazdaság szeretete győzedelmeskedett.

Ifj. Szappanos Gábor szerint az ezredforduló előtti váltás azért sem volt kockázatos, mert az első 5 termés nélküli év miatt a gyümölcstermesztés nem túl vonzó szegmense a mezőgazdaságnak, így újként bőven volt idejük beletanulni a szakmába és leendő partnerekre találni. Mára 53 hektárnyi saját és 17 hektár bérelt birtokon termelik a gyümölcsöket, többségében almát, intenzív termesztéstechnológiával, amelyre a termelési biztonság és az elnyújtható értékesítés (lévén 400 tonna kapacitású hűtőházukban a termés jó ideig eláll) miatt tértek át a korábbi kajszi-őszibarack párosról, mikor egyik évben 2 egész hektáron teljesen elfagytak a virág- és hajtásrügyek.

Az egyre jobban duzzadó földterületekkel párhuzamosan nőtt az igény a külső segítség bevonására, így a kétemberes családi vállalkozásba idővel másokat is bevontak. Mára már 10 állandó dolgozót, csúcsidőben pedig akár 30-40 idénymunkást is foglalkoztatnak. Ifj. Szappanos Gábor a HelloVidék kérdésére elárulta, a kezdetek óta már több mint 500 ember megfordult náluk a földeken, így többségében megtalálják azokat az embereket, akikre számíthatnak, és nem szorulnak a külföldről újonnan érkező brigádokra.

A kerekegyházi vállalkozó elmesélte, hogy megtörtént velük az is, hogy reggel 8-kor egy 6 fős csapat elkezdett gyümölcsöt szedni, és amikor 9-kor kimentek megnézni, hogy állnak, már csak 2-en voltak jelen. Kiderült, a többiek félúton voltak Németország felé. Körülbelül egy hónap múlva újra jelentkeztek, mert átverték őket, és pénz nélkül ennyi idő kellett, hogy visszajöjjenek.

- mondta ifj. Szappanos Gábor.

A március végétől jelentkező fagyok nemcsak az almát, de a kajszit, őszibarackot, cseresznyét és körtét is megtizedelték, így nem meglepő, hogy az idén elszenvedett károk miatt igencsak felszaladtak az árak. A gyümölcsök esetében 46%-os a drágulás, az alma fogyasztói ára pedig a duplájára nőtt a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint. Ifj. Szappanos Gábor és édesapja egy megszokott évben 1000-1200 tonna almát szokott betakarítani, míg idén örülnek, ha a tervezett 200 tonna összejön, ami legalább a szerződéses partnereik igényeit fedezi. A kerekegyházi vállalkozó megjegyezte, a hidegre fokozottan érzékeny csonthéjasoknál sokkal nagyobb a kár, például kajsziból idén összesen 2 szem termett.

Az évről évre egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási körülmények miatt, nem beszélve egyes területek fokozatos elsivatagosodásáról, valamint a termőföld kizsákmányolásáról, egyre több gazda véli úgy, hogy egyes őshonos fajták szép lassan kiszorulnak a hazai termékpalettáról, és csak ráfizetéssel lehet majd őket termeszteni. A téma kapcsán a kerekegyházi vállalkozó kevésbé borúlátó, mert szerinte létezik kiút a szorult helyzetből.

- jelentette ki ifj. Szappanos Gábor.

A két Szappanos Gábor azonban még a viszontagságok ellenére is kötelességének érzi, hogyha már megtehetik, a társadalmi szerepvállalás jegyében támogassák környezetüket. Több mint 10 éve vesznek részt tevőlegesen az iskolagyümölcs-programban, amely során több mint 10 ezer gyereket láttak már el friss almával, idén pedig a járványhelyzetre való tekintettel a Budapest Bike Maffiát látták el szállítmánnyal.

Jóllehet, a legnagyobb ellenséget az ágazatban utazók kétségkívül az időjárásban látják, a kerekegyházi vállalkozó szerint a kereskedelem ettől függetlenül állandó problémát jelent. Jó idő esetén hatalmas mennyiségű áru árasztja el a piacot, és valósággal küzdeni kell az önköltség feletti áron való értékesítésért, míg a tavaszi fagyok esetén pont az alacsony termésmennyiség okozza a fejtörést. Függetlenül a belföldi vagy külföldi árucserétől, a magyar piac igencsak függő helyzetben van az Európai Uniótól, azon belül is a lengyelek teljesítményétől, amely képes lenyomni a hazai árakat mind a léalma, mind az étkezési alma tekintetében.

Ráadásul elég néhány utalást tenni a szezon kezdete előtt az árakra, és az máris a gazdák szempontjából negatív hatással lesz az árképzésre. A kerekegyházi almatermesztő szerint ezért sokan nem szívesen nyilatkoznak e tekintetben a sajtónak, vagy ha mégis, akkor csak igen tág intervallumban határozzák meg a várható fogyasztási árakat, mert különben szó szerint maguk ellen beszélnek.