2022-ben a becsültnél is rosszabb termést takaríthattak be a magyar almatermelők. Míg a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB nyár végi becslése még 300-350 ezer tonnás almatermésről szólt a tavalyi évre, a tényleges mennyiség végül azonban csak 280 ezer tonna lett. Ebből mintegy 200 ezer tonna volt az ipari minőségű gyümölcs, étkezési célra csupán 80 ezer tonna kerülhetett - írta meg a Magyar Nemzet. Apáti Ferenc, a Fruit­VeB elnöke elmondta, hogy a gyenge termés hátterében az időjárási ­anomáliák állnak. Már a virágzás időszakában látni lehetett, hogy a korszerűtlenebb, öntözetlen ültetvényeken gyenge a virágzás, míg az intenzív, öntözött ültetvényekben fajtától függően közepes-jó volt a virágzás mértéke.

Az aszály és a fagy is komoly károkat okozott az állományokban

A jelenség hátterében valószínűleg a 2021-es nyári és őszi aszály áll. Bár eleinte úgy tűnt, hogy a fagykárok elkerülik az ültetvényeket, a hazai almatermő felület háromnegyedét adó észak-keleti országrészben a húsvétot követő három napban, vagyis a virágzáskezdetet megelőző héten jelentős lehűlések voltak. Mint később bebizonyosodott, ezek az éjszakai fagyok látens módon rontották a terméskötődést, és nagyon jelentős júniusi hullást eredményeztek. Ezen kedvezőtlen folyamatok negatív hatásait tovább fokozta a gyakorlatilag 2021 nyara óta tartó aszály, hiszen 2022 áprilisától augusztus végéig alig hullott eső, ráadásul mindez nyáron extrém magas hőmérsékletekkel párosult. Apáti Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyenge terméseredmények ellenére az ipari alma mennyisége nagyjából megfelelt a várakozásoknak, az étkezési almából viszont jóval kevesebb termett.

Kevés a jó minőségű magyar alma

A FruitVeB elnöke beszélt arról is, hogy a már említett 80 ezer tonnából összesen 5-8 ezer tonna került exportra, míg a többit a belföldi piacon értékesítik. A hazai piacon évente nagyjából 110-120 ezer tonna étkezési alma fogy el, ami egy főre vetítve 11-12 kilogrammos fogyasztásnak felel meg. Apáti Ferenc kiemelte, hogy bár az elmúlt években a hazai igények mellett a külpiacokra is jutott almából, az idén sajnos a belföldi fogyasztást sem tudja fedezni a termés. A kínálatot tovább szűkíti, hogy az elmúlt évben az aszály mellett az energiapiaci árrobbanással is meg kellett küzdeniük a gazdáknak, emiatt sokan úgy döntöttek, hogy nem költenek a tárolásra. Holott az itthon megtermelt alma - megfelelő körülmények között - akár nyárig is frissen tartható.

Eláraszthatja a piacot az olcsó ukrán alma?

Hiány ugyanakkor egyelőre nincs a boltokban, a magyar alma mellett azonban megtalálható a lengyel gyümölcs is a polcokon. Az előző évekhez hasonlóan idén is mintegy 10-20 ezer tonna étkezési alma érkezik Lengyelországból a hazai piacra. A lengyelek az idén jó almatermést takaríthattak be, a magas energiaárak miatt pedig a termelők igyekeznek minél nagyobb mennyiséget exportálni, ezzel is csökkentve a tárolás költségeit.

Apáti Ferenc szerint egyelőre nem veszélyezteti a hazai alma pozícióját az olcsó ukrán gyümölcs. Bár a korábbi sajtóhírek szerint az Európai Unió piacát eláraszthatja a háború sújtotta országból nyomott áron érkező gyümölcs, a FruitVeB elnöke úgy véli, erről egyelőre nincs szó. Az árakkal kapcsolatban jelezte, az elmúlt hónapokban látott áremelkedés várhatóan meg fog állni, az étkezési alma esetében rövid távon további drágulásra nem kell számítani. A szakember az idei várakozásokkal kapcsolatban elmondta: egyelőre korai jóslásokba bocsátkozni, a tavalyi gyenge termés után közepes vagy jó termésnek kellene következni. Erre azonban számos negatív tényező lehet hatással: a termelők ­várakozásait jelentősen befolyásolhatja az előző évi aszály, a rendkívül enyhe tél és az előttünk álló kiszámíthatatlan tavaszi időjárás.