Évek óta csökken az alma termőterülete Magyarországon, míg néhány éve még 25 ezer hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt a magyar gazdák, ez tavaly már csak 22,5 ezer hektárt tett ki. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerint ez idén már csak 20-21 ezer hektár lesz. Ráadásul a hazai ültetvények java része már átlépte a 20-23 éves életkort, és 23-25 éves kor körül a teljesítőképesség rohamos romlásnak indul. A szakember kiemelte, hogy 2024. december 31-ig van egy ökotámogatási rendszer, ami még sok korszerűtlen ültetvényt életben tart, de amint ez a támogatási rendszer 2025. január 1-jén kifut, úgy több ezer hektár almaültetvényt fognak kivágni.

Alaposan hazavágta a tavalyi almatermést az aszály és a fagy

Az ültetvények kora és a rájuk jellemző általános korszerűtlenség mellett 2021-ben elkezdődött hosszú, aszályos időszak és a 2022-es tavaszi időjárás, különösen a hazai almatermő felület háromnegyedét adó észak-keleti országrészben a húsvétot követő három napban, vagyis a virágzáskezdetet megelőző héten  tapasztalt jelentős lehűlések mértek komoly csapást a hazai almatermésre. Bár nyár végén a FruitVeB még 300-350 ezer tonnás termést prognosztizált végül ennél jóval kevesebb, 280 ezer tonna lett 2022-ben Magyarország teljes almatermése. Apáti Ferenc összevetésül közölte, hogy 2021-ben 520 ezer tonna alma termett Magarországon, és még ez is jócskán elmarad az ország 600-650 ezer tonnás termelési potenciáljától.

De mi várható idén?

Ahogy a fentiekből is kitűnik, nehéz helyzetben fordult rá a 2023-as évre a magyar almaágazat. Noha a tavaly őszi esőkkel véget ért a hosszú ideje tartó aszályos állapot, az ezt követő enyhe és csapadékos tél, valamint a hűvös tavasz idén se kímélte az ültetvényeket. A fagy helyeként idén is komoly problémát jelentett, máshol elenyésző volt az általa okozott kár. De hogyan látják a helyzetüket a magyar almatermelők? Milyennek ítélik eddig az idei évet, és milyen várakozásokkal tekintenek a jövőbe? Az Agrárszektor ennek járt utána.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tuzsér és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet 350 tagjai hektáron foglalkoznak almával. Lakatos Béla, a TÉSZ elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a tavaszi fagyok  idén nem viselték meg a gyümölcsfákat, 10%-on belül voltak a károk. Annál nagyobb probléma volt, hogy a hűvös tavasz miatt kevésbé mozogtak a méhek, és nem sikerült úgy a beporzás, mint általában. A növényvédelemmel kapcsolatban a szakember beszélt arról is, hogy a varasodás és a lisztharmat ellen folyamatosan védekezniük kell, ahogy a molyok és a bimbólikasztó bogár ellen is. Lakatos Béla elmondta, hogy összességében már az 5-6. permetezésnél járnak az étkezési almánál. A TÉSZ elnöke ugyanakkor elismerte, hogy a tavalyi évhez képest lényegesen, akár 50%-kal jobb is lehet idén az almatermés.

Dr. Szalma Julianna, a monaji Juli Kertje tulajdonosa elmondta, hogy 4 hektáron termesztenek almát. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termesztő is arról számolt be, hogy a tavaszi fagy nem viselte meg túlságosan a fákat, és bíznak benne, hogy az aszállyal se lesz gond idén. A virágzást és a beporzást illetően Dr. Szalma Julianna közepesnek ítélte, ami azonban a tavalyi évhez képest mindenképpen jobbnak tűnik - egy éve ilyenkor ugyanis már fagykáros volt az alma. A növényvédelem kapcsán a szakember kifejtette, hogy a termés javából almalevet készítenek, és csak kisebb részét értékesítik, és ehhez igazodik a kezelési stratégiájuk is. A rovarkártevőkkel eddig nem volt sok probléma, inkább a gombák ellen kell intenzíven védekezniük, mivel a fák egy része fokozottan érzékeny a lisztharmatra, másik részük pedig a varasodára. Dr. Szalma Julianna beszélt arról is, hogy az almáskertjük nem fiatal már, ráadásul a telepítésük se a legkorszerűbb, ezért közepes terméshozamra számítanak idén. Ez körülbelül 15 tonnát jelent hektáronként, ami nem mondható magas hozamnak, ám náluk ez már közepes-jó teljesítménynek lenne tekinthető.

A Zala vármegyei Kisgörbőn található a Görbői Gyümölcskert, amelynek egyik tulajdonosa, Pétsch Guidoné Katalin elmondta, hogy 5 hektáron foglalkoznak almával, és náluk sem a fagyok okozták a gondot idén, hanem a hideg és esős tavasz. Emiatt ugyanis nem jártak a méhek, és sokkal gyengébb lett a beporzás, mint általában. A termelő beszélt arról is, hogy a nedvesebb időjárás miatt a gombabetegségek fokozottan jelen vannak, védekezniük kell a lisztharmat és a varasodás ellen. Pétsch Guidoné Katalin szintén úgy ítélte meg, hogy egy gyenge közepes termés várható idén.

Összességében elmondható tehát, hogy idén az aszály - egyelőre - még nem okozott gondot, és a tavaszi fagyok sem jelentettek akkora problémát, mint tavaly. A hűvös és csapadékos időjárás hatására azonban megjelentek a gombabetegségek, amelyek ellen folyamatosan védekezni kell, ráadásul a beporzás is gyengébb volt idén. Az Agrárszektor által megkérdezett termelők éppen ezért inkább közepes termésre számítanak, arra azonban mind rámutattak, hogy a tavalyi évhez képest ez mindenképpen bőségesebb hozamot jelent majd.