Magyarországon a 2023. évi adatok szerint 20 564 hektáron folyik almatermelés. A területi tendencia már az ezredforduló óta csökkenő: a szűk negyed évszázaddal ezelőtt meglévő mintegy 42 ezer hektár vagy a tíz évvel ezelőtt is művelt közel 30 ezer hektár almaültetvény zsugorodott a mai méreteire - írta meg a FruitVeB. A termés mennyiségére is a csökkenés jellemző hosszú távon: hazánk az ezredforduló körüli 1 millió tonnás terméspotenciálja mára mindössze 600-650 ezer tonnára zuhant, de - az időjárási károk miatt - még ezt sem sikerült kihasználni az utóbbi években. Az ágazat állapotát és jövőbeli tendenciáit nézve valószínűsíthető, hogy a termőterület évi megközelítőleg ezer hektáros csökkenése a következő pár évben is folytatódhat vagy akár fel is gyorsulhat, ami egyúttal a terméspotenciált is csökkenti. A szakértők ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy jelenleg már mintegy 6 ezer hektár almaültetvény áll ökológiai (bio) művelés alatt, átállás alatti vagy átállt státuszban. Az azonban valószínűsíthető, hogy az almatermő terület ezen 30%-a relatíve alacsony terméspotenciállal rendelkezik, mivel a gyakorlati ismeretek alapján javarészt az idősebb vagy gyengébb kondíciójú ültetvények kerültek át az ÖKO programba.

Magyarország legnagyobb almatermesztő körzete továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 15 136 hektár almaültetvény található itt, ami a jelenlegi termőfelületünk háromnegyede. Kiegészülve Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék 1 705 hektárnyi termőfelületével, azt lehet mondani, hogy az észak-keleti országrész adja a hazai almatermő felület bő 80%-át.

A termésmennyiség az utóbbi években jelentős ingadozásokat mutat, ami elsősorban az időjárási káreseményekkel, döntő részben a tavaszi fagyokkal van összefüggésben. A legutolsó jó évjárat - a termésmennyiség szempontjából - 2018-ban volt, amikor 725 ezer tonna termést takarítottak be a magyar gazdák, de további 50-100 ezer tonna betakarítatlanul maradt a feldolgozó kapacitások vagy tárolókapacitások szűkössége miatt. A 2019-2021-es években az időjárási károk miatt 360 és 470 ezer tonna között mozgott az éves almatermés, ami az ország akkori terméspotenciáljának megközelítőleg a 60%-át tette ki. A 2022-es évben a magyar gazdák az elmúlt három évtized egyik leggyengébb termését élték meg: mindössze 280 ezer tonna volt a szüretelt mennyiség.

A 2023-as év még akár jó is lehet az almatermés szempontjából

A FruitVeB július közepén végzett felmérése alapján úgy tűnik, hogy az idei nem kiváló, de összességében egy jó évjárat lehet az almatermés szempontjából. A jelentősebb tavaszi fagyok Dunántúlon és az ország középső térségében - Zala és Bács-Kiskun vármegyékben - éreztetik hatásukat a termés mennyiségében, azonban a termőfelület túlnyomó részét adó észak-keleti országrész almaültetvényeit nagyobbrészt megkímélték a súlyosabb tavaszi fagyok. A megporzásra és terméskötődésre kedvezőtlen hűvös, borús, fényszegény, szeles és csapadékos áprilisi időjárás részben már nem vagy nem olyan érzékenyen érintette az almaültetvények relatíve késői virágzását, így az almában jelentősebb terméskötődési, illetve terméshullási problémákat sem lehetett tapasztalni (nem úgy, mint a meggy, cseresznye vagy szilva esetében, ahol drasztikus kötődési problémák voltak tapasztalhatók). Az időjárás május óta közel optimálisan alakul: bőséges a csapadékellátottság és összességében kevés, illetve rövid a kánikulai időszakkal járó hő- és sugárzási stressz.

Alig volt magyar alma tavaly, de mi lesz idén? Színt vallottak a hazai termelők

Hiába ígérkezik a tavalyinál jobbnak, rengeteg még a kérdőjel az idei almatermés körül.

Negatív jelenség azonban, hogy idén nyáron talán az átlagosnál több a vihar- és a jégkár (minden jelentősebb almatermő régióban voltak már hevesebb jégverések), ami alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi károkat okoz, vagyis csökkenti az étkezési alma és növeli az ipari alma árualapot. A csapadékos tavasz okán a szakértők azt a jelenséget is tapasztalták, hogy az átlagosnál nagyobb a varasodásfertőzés, ami szintén az ipari alma felé terel egyébként „frisspiaci almának induló” mennyiségeket.

Mindezek eredőjeként a FruitVeB az idei évre 500-550 ezer tonna közötti almatermést prognosztizál Magyarországon. Ebből mintegy 400-430 ezer tonna lehet ipari alma, és 100-120 ezer tonna étkezési alma. A FruitVeB szakemberei a fajták között kirívóan gyengén vagy jól teljesítő fajtát nem látnak, nagyobbrészt a fajták összehasonlításában is kiegyensúlyozottnak látszik a termés. A gyümölcsméretek - a közel optimális időjárás okán - szintén nagyon kedvezően alakulnak: az öntözetlen ültetvényekben is sok esetben már most olyan vagy nagyobb a gyümölcsök mérete, mint tavaly betakarításkor. Bár azt nem szabad elfelejteni, hogy 2022-ben az évszázados méretű aszály okán maradt apró az öntözetlen ültetvények gyümölcse. A FruitVeB ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a becslési hiba jelenleg még +/- 10% körül mozog, valamint a következő hetek időjárásának függvénye is, hogy hogyan alakulnak a gyümölcsméretek - és ezzel együtt a termésmennyiség -, illetve az étkezési-ipari kihozatal. A szakmai szervezet részletes termés és piaci prognózisra ezért csak augusztus közepén vállalkozik, az augusztus elején megjelenő európai prognózisok tükrében.