Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyre nagyobb veszélyt jelent a banánra a Fusarium oxysporum gomba által okozott Panama-betegség (Tropical Race 4 - TR4). Eddig több mint 20 országban jelent meg, terjedése pedig egyre gyorsul, ez a probléma pedig rávilágít arra, hogy mennyire sebezhetővé teszi a mezőgazdaságot a genetikai sokféleség elvesztése és a monokultúrás termelés, írta meg az Index. A genetikai diverzitás elvesztésével kapcsolatban épp a napokban jelent meg a Kew Királyi Botanikus Kertek kutatóinak legfrissebb jelentése.
Veszélyben a növény- és a gombavilág: komolyabb fellépést sürgetnek a kutatók
A kereskedelmi forgalomba kerülő banánok több mint 90%-át a Cavendish fajta adja, a betegség pedig elsősorban ezt támadja. Így akár a bolygó teljes banániparát elsöpörheti a járvány, ha igazán elterjed. Ráadásul a TR4 igen alattomos betegség, mert miután megfertőzi a növényt, az egy évig még semmilyen jelét nem mutatja a jelenlétének, amikor viszont a levelek fonnyadásával és sárgulásával felfedi jelenlétét, már mindenhol megtelepednek a gombaspórák, és az ültetvény menthetetlenné válik.
Az egyformaság veszélyes
Az első banánapokalipszis az 1950-es években zajlott, amikor a korszak Cavendishét, a Gros Michel nevű fajtát tizedelte meg a TR1. Akkor évek alatt lezajlott a váltás, és a Cavendish szerepe azóta megkérdőjelezhetetlenné vált, pedig az új fajta sokak szerint kevésbé volt ízletes.
Jelenleg az emberiség által fogyasztott élelem több mint 80%-át 15 növényfaj adja, és ezeken belül is elsősorban a nagy hozamú fajták szelekciója folyik, miközben az összes művelt terület felén mindössze négy fajt termesztünk. A helyzet némileg más, mint a banán esetében, de abban a tekintetben nincs különbség, hogy a genetikailag homogén állományokat megtámadó betegségek hatalmas károkat, akár éhínségeket okozhatnak, miközben a kérdéses fajok termését teljesen tönkretehetik.
A faj és fajtadiverzitás csökkenése nem csak a növény- és gyümölcstermesztésben, de az állattenyésztésben is egyre gyorsul, ezért a génbankok és tájfajták szerepe felértékelődik. A rövidtávú profitérdeken túl minden az agro-biodiverzitás növelése mellett szól, például azt is számos eredmény bizonyítja, hogy a termesztett növények diverzitása hasonló mértékben képes az éves termésmennyiséget stabilizálni, mint amilyen mértékben az éves csapadékmennyiség ingadozása azt csökkentheti.
Miért éppen a banán?
Mivel gyógymód egyelőre nincs, a fertőzött farmokat karantén alá vonják. A tudósok pedig legalább olyan hévvel kutatják a gyógyírt, mint a koronavírus esetében, hiszen a banán nem csak egy gyümölcs, hanem óriási biznisz is. Ráadásul a forró égövön közel 400 millió ember számára az alapélelmiszerek egyike.
A megoldást persze nem feltétlenül a laboratóriumokban kell keresni. A világon több száz banánfaj létezik, a trópusokon tucatnyi félét fogyasztanak. Ezek széleskörű művelésbe vonásával helyettesíthető lehet a Cavendish fajta, melynek egyébként egy ausztrál kutatók által "fejlesztett" génmódosított változata már ellenáll a TR4-nek, azonban ennek elterjedése még hosszú évekig tarthat a GMO növényekkel szembeni szigorú elvárások és az ellenük táplált ellenszenv miatt. Persze a genetikailag módosított Canvendish is csak ideig-óráig jelenthetne megoldást a kérdésre, mert előbb-utóbb fel fog tűnni majd egy olyan betegség, ami ellen viszont védtelen lesz. A kevésbé ismert banánfajokkal az egyetlen bökkenő, hogy mind küllemben, mind ízben, mind eltarthatóságban különbözhetnek a világ nagy része által a banánt megtestesítő Cavendishtől, ez pedig megnehezítheti az elterjedésüket.
Ha monokultúra és homogenitás problémáit szeretné vázolni az ember, a Cavendish banánnál jobb állatorvosi lovat nem is találhatna. A sárga gyümölccsel kapcsolatos problémák ugyanis a fentieknél jóval szélesebb körűek, komoly gazdasági, társadalmi és természeti vetülettel. A banántermelő országok egy jelentős részének exportjában a banán kiemelkedő szerepet játszik, így akár teljes gazdaságokat is bedönthet, ha egyik napról a másikra tönkremennek az ültetvények. Ezzel kéz a kézben jár, hogy az ültetvényeken dolgozó százezrek is elveszíthetik a munkájukat, de azt is fontos megjegyezni, hogy a 300 forintos banán csak úgy valósulhat meg, hogy ezeknek az embereknek a többsége éhbérért dolgozik, sokszor borzalmas körülmények között.
A banán csak az emberiség egyik közkedvelt fogyasztási cikke, amely komoly veszélyben forog. Az Agrárszektor korábban összegyűjtötte, mely növények túlélése és jövője kérdéses még.
