Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyre nehezebb a méhekkel kapcsolatos, komplex problémakört kezelni a szakemberek számára. A rovarok körül kialakult anomáliák ugyanis egyre több felé ágaznak. A klímaváltozásból eredően melegebb lett az ősz, miközben a tavasz és a tél szinte eltűnt, úgymond "beleesünk" a nyárba, ami alapvetően is melegebb, mint egy átlagos évszakban - olvasható a HelloVidék oldalán. A méhek többek között emiatt sem tudnak téli nyugalomba vonulni: ha nincs hideg, akkor a királynők ugyanis nem állnak le a fiasítással. Ennek viszont az lesz az eredménye, hogy a jelenség tovább "koptatja" a téli méheket, hiszen a hideg évszakban is fent kell tartani azt a hőmérsékletet, ami a fiasításhoz szükséges. Ez pedig több mint 30 Celsius fok.
May Gábor méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei méhészeti szaktanácsadója szerint emiatt a méhek egyrészt jobban elhasználódnak a tél folyamán, másrészt mivel plusz vízre és táplálékra van szükség a fiasításhoz, ezért a rovarok folyamatosan repülnek. Ezért is mondják a méhészek, hogy idő előtt "elkopnak". A szakemberek nemcsak tavaly, de már tavalyelőtt is észrevették azt, hogy a méhek decemberben is ugyanúgy repülnek, mint ősszel.
- mondta el May Gábor.
Mindez azért is gondot okozhat, mert amikor kora nyárra az atkák száma feldúsul, az általa terjesztett a vírusok is megjelennek, amelyek hatással lehetnek a méhek kifejlődésére és a méhcsalád fennmaradására is. A méhészek körében ma már nem ismeretlen a méhek szárnydeformitása, a fekete anyabölcső jelensége és a heveny méhbénulás vírusok megjelenése, amiket az atkák terjesztenek. Azon túl, hogy az atka a méhek fedett fiasításában táplálkozik és szaporodik, megfertőzi a méhet. A szakember azt is elárulta, hogy némelyik vírus hatása úgy jelentkezik, hogy a rovarnak például nem fejlődik ki szárnya. Más vírus az idegpályát támadja meg, ami miatt az állat nem tud megfelelően tájékozódni.
May Gábor rámutatott, hogy minél inkább többen vannak a méhcsaládok egy területen belül, a betegségek is annál könnyebben terjednek. Magyarországon pedig nincs probléma még a méhsűrűséggel, mert a beporzó rovarmennyiség rendelkezésre áll. A szakember szerint tény azonban, hogy idén később jelentek meg a méhek a kertekben, néhány esetben nem is észlelték őket, hiszen elfagytak a kora tavaszi virágzó növények. Emellett a kora tavaszi hideg és a fagyok is befolyásolták a méhcsaládok fejlődését. A fagyok miatt kevés gyümölcsfa borult virágba, elfagyott a kajszibarack, a mandula, a korai szilva is, és ezek miatt lényegesen kevesebb volt a méh is. A szakember szerint a legnagyobb problémát viszont valószínűleg az jelenti, hogy idén az akác is elfagyott. A méhészek az elmúlt 25 évből nem emlékeznek ehhez hasonló, drasztikus helyzetre. Azt prognosztizálják, hogy ez akár még állandósulhat.
- magyarázta May Gábor.
A hegyvidéki területeken (Vas és Zala megyei részek, Északi-Középhegység, Mecsek) idén többszörös a fagyot követően havat is kaptak. Tehát, amit nem vitt el a fagy, ott a növények megfáztak. Erre még nem volt példa. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a méhészek kifogytak a tavalyi akácmézből is, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.
Kész, vége? Eltűnhet a magyar akácméz a hazai boltok polcairól
De arra sem, hogy a repce megindult a fejlődésben, aztán elfagyott a szára, és kidőltek a növények. Ma már részben a repce pergetése zajlik, a méhcsaládok felfejlődtek, de a szakemberek még nem tudják, hogy méhek mit tudnak gyűjteni utána. Most jönne ugyanis a korábban már emlegetett akác.
- fogalmazott May Gábor.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk a növényvédő szerek hatásairól sem. A méhészeknek az előző időszakban és idén is többször meggyűlt a baja a különböző rovarölő szerekkel. Az OMME a hatoságokkal közösen folyamatosan monitoringozza a növénykultúrákat, és ha valahol csak gyanúja merül fel a peszticidek hatásainak, például a méhek sétálnak a fűben, vagy elhalálozás van a kaptár előtt, akkor a hatóság eljárás alá vonhatja a gazdálkodót.
A méhek indikátor fajok: azonnal jelzik számunkra, hogy valamilyen probléma van. A hosszú hatástartalmú rovarölőszerek hatásait például már évek óta vizsgálja a szakma, és több uniós ország is arra jutott, hogy kezdeményezték a kivonásukat. Mindez tavaly meg is történt, ám sajnos még ebben az évben is használták a megyében, ami komoly problémákat okozott.
May Gábor szerint úgy segíthetjük leginkább a kis beporzókat és biztosíthatjuk azok túlélését, ha több energiát teszünk a fásításba, parkosításba. A szakember azt javasolja, hogy tegyünk a balkonládákba virágokat, hiszen a rovarok mindent kedvelnek, ami színes, illatos és nektárt ad.
