Egyre nehezebb a méhekkel kapcsolatos, komplex problémakört kezelni a szakemberek számára. A rovarok körül kialakult anomáliák ugyanis egyre több felé ágaznak. A klímaváltozásból eredően melegebb lett az ősz, miközben a tavasz és a tél szinte eltűnt, úgymond "beleesünk" a nyárba, ami alapvetően is melegebb, mint egy átlagos évszakban - olvasható a HelloVidék oldalán. A méhek többek között emiatt sem tudnak téli nyugalomba vonulni: ha nincs hideg, akkor a királynők ugyanis nem állnak le a fiasítással. Ennek viszont az lesz az eredménye, hogy a jelenség tovább "koptatja" a téli méheket, hiszen a hideg évszakban is fent kell tartani azt a hőmérsékletet, ami a fiasításhoz szükséges. Ez pedig több mint 30 Celsius fok.

May Gábor méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei méhészeti szaktanácsadója szerint emiatt a méhek egyrészt jobban elhasználódnak a tél folyamán, másrészt mivel plusz vízre és táplálékra van szükség a fiasításhoz, ezért a rovarok folyamatosan repülnek. Ezért is mondják a méhészek, hogy idő előtt "elkopnak". A szakemberek nemcsak tavaly, de már tavalyelőtt is észrevették azt, hogy a méhek decemberben is ugyanúgy repülnek, mint ősszel.

- mondta el May Gábor.

Mindez azért is gondot okozhat, mert amikor kora nyárra az atkák száma feldúsul, az általa terjesztett a vírusok is megjelennek, amelyek hatással lehetnek a méhek kifejlődésére és a méhcsalád fennmaradására is. A méhészek körében ma már nem ismeretlen a méhek szárnydeformitása, a fekete anyabölcső jelensége és a heveny méhbénulás vírusok megjelenése, amiket az atkák terjesztenek. Azon túl, hogy az atka a méhek fedett fiasításában táplálkozik és szaporodik, megfertőzi a méhet. A szakember azt is elárulta, hogy némelyik vírus hatása úgy jelentkezik, hogy a rovarnak például nem fejlődik ki szárnya. Más vírus az idegpályát támadja meg, ami miatt az állat nem tud megfelelően tájékozódni.

May Gábor rámutatott, hogy minél inkább többen vannak a méhcsaládok egy területen belül, a betegségek is annál könnyebben terjednek. Magyarországon pedig nincs probléma még a méhsűrűséggel, mert a beporzó rovarmennyiség rendelkezésre áll. A szakember szerint tény azonban, hogy idén később jelentek meg a méhek a kertekben, néhány esetben nem is észlelték őket, hiszen elfagytak a kora tavaszi virágzó növények. Emellett a kora tavaszi hideg és a fagyok is befolyásolták a méhcsaládok fejlődését. A fagyok miatt kevés gyümölcsfa borult virágba, elfagyott a kajszibarack, a mandula, a korai szilva is, és ezek miatt lényegesen kevesebb volt a méh is. A szakember szerint a legnagyobb problémát viszont valószínűleg az jelenti, hogy idén az akác is elfagyott. A méhészek az elmúlt 25 évből nem emlékeznek ehhez hasonló, drasztikus helyzetre. Azt prognosztizálják, hogy ez akár még állandósulhat.

- magyarázta May Gábor.

A hegyvidéki területeken (Vas és Zala megyei részek, Északi-Középhegység, Mecsek) idén többszörös a fagyot követően havat is kaptak. Tehát, amit nem vitt el a fagy, ott a növények megfáztak. Erre még nem volt példa. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a méhészek kifogytak a tavalyi akácmézből is, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Kész, vége? Eltűnhet a magyar akácméz a hazai boltok polcairól

Az időjárás csúnyán keresztbe tett a méhészeknek.

De arra sem, hogy a repce megindult a fejlődésben, aztán elfagyott a szára, és kidőltek a növények. Ma már részben a repce pergetése zajlik, a méhcsaládok felfejlődtek, de a szakemberek még nem tudják, hogy méhek mit tudnak gyűjteni utána. Most jönne ugyanis a korábban már emlegetett akác.

- fogalmazott May Gábor.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a növényvédő szerek hatásairól sem. A méhészeknek az előző időszakban és idén is többször meggyűlt a baja a különböző rovarölő szerekkel. Az OMME a hatoságokkal közösen folyamatosan monitoringozza a növénykultúrákat, és ha valahol csak gyanúja merül fel a peszticidek hatásainak, például a méhek sétálnak a fűben, vagy elhalálozás van a kaptár előtt, akkor a hatóság eljárás alá vonhatja a gazdálkodót.

A méhek indikátor fajok: azonnal jelzik számunkra, hogy valamilyen probléma van. A hosszú hatástartalmú rovarölőszerek hatásait például már évek óta vizsgálja a szakma, és több uniós ország is arra jutott, hogy kezdeményezték a kivonásukat. Mindez tavaly meg is történt, ám sajnos még ebben az évben is használták a megyében, ami komoly problémákat okozott.

May Gábor szerint úgy segíthetjük leginkább a kis beporzókat és biztosíthatjuk azok túlélését, ha több energiát teszünk a fásításba, parkosításba. A szakember azt javasolja, hogy tegyünk a balkonládákba virágokat, hiszen a rovarok mindent kedvelnek, ami színes, illatos és nektárt ad.