Megtudtuk: az elmúlt 10 év legrosszabb körtetermese várható idén Magyarországon

Megtudtuk: az elmúlt 10 év legrosszabb körtetermese várható idén Magyarországon

Az elmúlt tíz év legrosszabb körtetermésére lehet számítani idén - jelentette ki dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A szakember szerint a magyar körtetermesztés az elmúlt évtizedben közel 30 százalékkal esett vissza, a meglevő ültetvények nagy része pedig elöregedett, vagy kiöregedőfélben van. Apáti Ferenc szerint idén az olcsó import körtére se nagyon lehet számítani, mivel az Európai Unión belül is komoly terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Magyarországon a körtetermés az évek többségében a 30-40 ezer tonna közötti sávban ingadozik, sokéves átlagban 32 ezer tonna körül alakul. Ez az EU-28 termésének mindössze 1,5%-a, így egyértelmű, hogy semmilyen meghatározó szerepünk nincs a piacon - magyarázta el dr. Apáti Ferenc. A FruitVeB elnöke beszélt arról is, hogy a körte termőterülete már mintegy évtizede lassan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami vélhetően a termesztési kudarcélményeknek tudható be. A körte termesztéstechnológiai érzékenysége, termőhely-igénye, szélérzékenysége, valamint magasabb pára- és vízigénye miatt specifikus faj, csak szűk termesztőkörzetek alkalmasak a hatékony termesztésére. Magyarországon jelenleg mintegy 2200 hektáron termelik ezt a gyümölcsfajt, ami közel 30%-os visszaesésnek felel meg a 2010. körüli 3 ezer hektáros termőterülethez képest.

A magyar körtetermesztés gyenge versenyképességében szerepet játszanak az elöregedett, vagy kiöregedőfélben lévő ültetvények magas aránya, az öntözés, a modern tárolási feltételek, valamint a korszerű termesztéshez szükséges szaktudás hiánya

- mutatott rá Apáti Ferenc.

A szakember elmondta, hogy a hazai fajtaszerkezet is eltér az unióstól. Legnagyobb területen az őszi érésű, jól tárolható 'Bosc kobak' fajtát termesztik. Jelentős a 'Vilmos' felülete is, 20%-ot képvisel a 2200 hektár termőterületből. E két fajta adja a hazai termés mintegy felét. Nagyobb arányban található még a 'Clapp kedveltje', a 'Packham's Triumph' pedig lassan, de biztosan váltja az igényesebb és érzékenyebb 'Hardenpont téli vajkörte' fajtát. A hazai fogyasztás évek óta enyhén növekvő tendenciát mutat, ám a magyar kínálat nem mindig tudja követni a keresleti időszakokat, ezért az import növekszik. A piacon jelen vannak a nagyobb termelő uniós tagországok árui, az év eleji hónapokban pedig a déli féltekéről származó is. A megfelelő tároló kapacitások alacsony szintje miatt december-januártól már relatíve kevés hazai termésű körte található meg a boltok polcain - árulta el Apáti Ferenc.

Körtéből a tavalyihoz hasonlóan, nagyon gyenge termést várnak, mindössze 16-17 ezer tonnát. A 2021. évre várható európai körtetermés közel 30%-kal marad el az előző év termésétől, illetve a többéves átlagterméstől is, amivel lényegében az elmúlt tíz év legrosszabb körtetermésére lehet számítani - tudtuk meg FruitVeB elnökétől. A jelentős terméskiesés az április fagykárokkal, illetve időjárási tényezőkkel van szoros összefüggésben. A hazai körtetermés becslése még sok bizonytalansággal terhelt, de összességében egy, a tavalyihoz hasonló, nagyon alacsony termésre számítunk.

Arra a kérdésre, hogy mennyire viselte meg az állományokat az évszakokhoz nem illő, extrém időjárás, Apáti Ferenc elmondta, hogy az enyhe tél azáltal okozott problémát, hogy korábban indult a vegetáció, így a gyümölcs több időt töltött érzékeny fenológiai állapotban a tavaszi fagyok szempontjából kritikus március közepe és május közepe közötti időszakban. Az április fagyok jelentős virágkárokat okoztak, majd a hűvös, fényszegény áprilisi és részben májusi időjárás rossz terméskötődést eredményezett. Az extrém meleg és aszályos június-július csak tetézte a bajt, további sokkhatást okozott, ami szintén a termés rovására ment. A szakember ismét hangsúlyozta, hogy az időjárási hatások részben kivédhetők, méghozzá öntözéssel, fagyvédelmi technológiákkal, jéghálóval, de ezek jellemzően mind nagyon drága beruházások.

A csapadékos április és május első fele a körte esetében jelentős varasodás-fertőzést eredményezett. A meleg száraz idő június-július folyamán kedvező volt a gombabetegségek szempontjából, így az ezzel összefüggő problémák kevésbé terhelték a gyümölcstermesztőket. Ellenben a meleg-száraz időnek az átlagosnál nagyobb atkafertőzés volt az eredője

- mondta Apáti Ferenc.

Az Agrárszektor azt is megérdeklődte a FruitVeB elnökétől, hogy elegendő lesz-e a hazai körtetermés a magyar fogyasztók és a feldolgozóipar számára, vagy behozatalra lesz szükség majd belőle. Apáti Ferenc elmondta, hogy a nagyon szerény termés miatt körtéből biztosan nem lesz elég idén. Mind a frisspiac, mind a feldolgozóipar frontján érzékelhető lesz az árualap-hiány. Importra potenciálisan lesz lehetőség (bár néhány ezer tonnánál nem szoktunk többet), de olcsó import idén nem lesz, mert uniós szinten is nagyon nagy (30%-os) terméskiesés van a tavaszi fagyok miatt: 1,6 millió tonna körtetermés várható EU-szinten a szokásos 2,2 millió tonna helyett. A szakember kitért arra is, hogy körtét exportálni nem nagyon szoktunk egy normális évben sem, nem nagyon vannak külföldi piacaink, idén a rossz termés miatt értelemszerűen még annyira sem lesz erre lehetőségünk.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?