Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly nyári közleménye szerint a csökkenő antibiotikumok alkalmazása azt sugallja, hogy a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyak. A kolisztint is magában foglaló polimixinek nevű antibiotikum-csoport használata EU átlagban majdnem a felére csökkent 2016 és 2018 között. Ez pozitív fejlemény, mivel a kolisztint kórházakban is alkalmazzák egyes multirezisztens baktériumokkal fertőzött betegek kezelésére. Itt is meg kell jegyeznünk azonban, hogy hazánkban korántsem ilyen mértékű a csökkenés.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak
A multirezisztens, azt jelenti, hogy olyan feltételes kórokozó baktériumok (pl. meticillin rezisztens Staphylococcus aureus, közkeletű nevén MRSA, amely az összes penicillin és cefalosporin csoportba tartozó antibiotikumra ellenálló) fognak elszaporodni (kiválasztódni az antibiotikumokra érzékeny baktérium populációból) melyek ellen nagyon nehéz, vagy lehetetlen hatékony kezelést végezni. Minden élőlénynek - így a baktériumoknak is - célja a túlélés és szaporodás. Minél több antibiotikumot használ az emberiség, annál több kerül ki a környezetbe aktív hatóanyagként, elpusztítva az arra érzékeny baktériumokat és túlélési előnyt biztosítva az ellenállóknak (rezisztenseknek).
Jelentős változás jön az állategészségügyben: ez sokaknak nagy segítség lesz
A rezisztencia természetes genetikai módosulás következménye, amely átmegy az utód generációkba, de ami még ennél is fontosabb, gyakran a sejtmagon kívüli génállományhoz (ún. "plazmidokhoz") kötött, amelyet akár eltérő fajba tartozó, vagy egymással egyáltalán nem rokon baktériumok is átadhatnak egymásnak, biztosítva ezzel a rezisztencia gyors és hatékony terjedését. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az összetettebb szervezetekben (ember, háziállatok) élő óriási baktérium populáció részben önálló, behatárolt egységeket alkot (vagyis az embernek, a sertésnek, a kutyának, a tyúknak megvan a saját fajára jellemző baktérium készlete), de részben össze is függenek egymással, elsősorban a környezetünkben élő baktérium populáció közvetítésével. Tehát a rezisztenciáért felelős gének tárháza és kicserélődési terjedési terepe a környezet is.
Más szóval nemcsak abban az emberben vagy állatban vagy növényben alakulnak ki rezisztens baktériumok, amelyeket konkrétan antibiotikumokkal kezelnek, hanem a környezetben is. Ezért veszélyesek a környezetbe kikerülő antibiotikum hatóanyagok. A baj akkor tetőződik, ha bármely okból legyengült védekezőképességű emberi (vagy állati) szervezetben a multirezisztens feltételes kórokozó baktérium elszaporodik és betegséget okoz. Legyengült immunrendszer pedig sokmindentől lehet: egyéb fertőző betegség (pl. influenza, covid), daganatos betegségek, transzplantáció, egyes gyógyszerek (pl. szteroidok) tartós alkalmazása. Ilyen esetekben a multirezisztens baktérium által okozott betegséget nem lehet antibiotikumokkal meggyógyítani a rezisztencia miatt és végül a beteg meghal. Mindez oda vezethet, hogy 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta bármilyen betegség lehet a vezető halálok, az egész világban. Végső soron az ember, az állat és a környezet egészsége egy - ezt mondja ki helyesen a "One Health" kezdeményezés, amelynek egyik célja 2030-ra az antibiotikum felhasználás felére csökkentése.
Figyelmeztetnek a szakértők: komoly változások kellenek az európai állattartásban
Mire adható antibiotikum?
A vírusokra nem hatnak az antibiotikumok, vírusfertőzés esetén legfeljebb abban az esetben indokolt a használatuk, ha szinte biztosra vehető, hogy van bakteriális felülfertőződés is. Csakis a bakteriális eredetű fertőző betegségek gyógykezelésére adható antibiotikum. A megelőző kezelés csak nagyon ritka esetekben indokolt, pl. egy nagyobb operáció előtt.
- mondta Branduse László, a VetControll ügyvezetője.
Fontos döntést hozott az országos főállatorvos: ez sok magyar baromfitartót érint
Antibiotikum nem csak a szervezetben, hanem a környezetünkben is
- hívta fel a figyelmet a VetControll ügyvezetője, aki szerint az állattartók között egyre nagyobb törekvés van erre.
Indul a patkányinvázió: méreg helyett ezt a védekezési módszert ajánlja a szakértő
Az állattenyésztésben, állategészségügyben régóta szigorúan szabályozott, hogy csak antibiotikum mentes állati terméket (hús, tej, tojás) lehet emberi fogyasztásra forgalomba hozni. Ezt célozza az élelmezés egészségügyi várakozási idő, ami minden antibiotikum készítményre megszabja, hogy utolsó alkalmazása után mennyi ideig nem kerülhet emberi fogyasztásra az állati termék. Ennek betartását az élelmiszerek maradékanyag vizsgálatával szigorúan ellenőrzik, ezért a valós, jelentős veszélyt az emberre nézve - a közhiedelemmel ellentétben - nem az antibiotikumokat tartalmazó állati termékek fogyasztása jelenti, hanem egyrészt az embergyógyászatban fennálló nem eléggé megalapozott és körültekintő antibiotikum használat, másrészt a fentebb elmondott környezeti antibiotikum szennyezés és ennek nyomán terjedő rezisztencia. Nagyon fontos, hogy az emberek (mint gyógyszer- illetve állati termék fogyasztók, valamint társállat tartók) szemét felnyissuk, figyelmét felhívjuk a körültekintő, megfontolt antibiotikum használatra: ne adjunk sem embernek, sem haszonállatnak, de még társállatnak se antibiotikumot anélkül, hogy ne végeztettünk volna mikrobiológiai vizsgálatot. Ez egy új irány, de ez az egyetlen járható út a hosszantartó egészségért" - mondta Branduse László.
