Egy öt éves kutatási projekt eredményeként az Osnabrücki Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a Müncheni Műszaki Egyetem és a Berlini Charité Orvostudományi Egyetem két olyan almafajtát állított elő, amelyek nem tartalmaznak allergén anyagokat. A programot a ZIN (Züchtungsinitiative Niederelbe) nemesítő cég irányításával végezték - olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) oldalán. Összesen 700 különböző ZIN fajtajelöltet mértek be Münchenben az alma leggyakrabban problémákat okozó allergénjére, a Mal d 1-re, majd az alkalmasnak mutatkozó, leszűkített csoport gyümölcseiből először 30, később 100 grammot kóstoltattak egy allergiásokból álló tesztcsoporttal. Kiderül, hogy a ZIN fajták kevesebb és enyhébb reakciót váltottak ki, mint a hivatalosan hipoallergénnek minősített 'Santana' fajta. A két új fajta, a ZIN 168 és a ZIN 186 egyaránt vörös héjú, nagy méretű, kemény, roppanós gyümölcshúsú fajta, a ZIN 186-nál az édesebb ízek hangsúlyosabbak.

Mi okozza az almaallergiát?

Az almában az allergén anyagoknak jelenleg négy családját ismerjük, ezek közül kettő kevésbé jelentős. Az almára allergiás emberek többségénél Észak- és Közép-Európában, valamint Észak-Amerikában a Mal d 1 allergén vált ki reakciót, mert ez igen hasonló szerkezetű a nyír pollenjében található allergénhez (Bet v 1). Ez egyben azt is jelenti, hogy nyírre allergiás emberek alma fogyasztása közben is tapasztalhatnak kellemetlenségeket. A másik allergén a Mal d 3, ez az őszibarack Pru p 3 nevű fehérjéjére hasonlít, és szintén képes úgynevezett keresztallergiás reakciót kiváltani, ami azt jelenti, hogy viszketni kezd a száj, bedagad az ajak, elkezdhet folyni a szem, az orr, rosszabb esetben pedig súlyosabb allergiás reakció, köhögés, rekedtség, fulladásérzés is felléphet.

Mi az a keresztallergia?

Ez még az allergológusok számára is kicsit rejtélyes jelenség, oka nem pontosan tisztázott, de általában arról van szó, hogy egyes fehérjék (allergiás reakciót kiváltó anyagok, allergének) egymáshoz nagyon hasonló aminosavsorrendje megzavarja az immunrendszert, és már ismert anyagként azonosít egy hasonló molekulát. Rendszerint akkor fordul elő, ha az immunrendszer igen gyakran találkozik egy adott allergénnel, ezért a hasonló anyagokra is hevesen reagál. Például Észak-Európában igen elterjedt a nyírfa, gyakori kiváltó oka a szénanáthának. A nyírfa allergénje nagyon hasonlít az alma Mal d 1 allergénjére, viszont ez csak a gyümölcs húsában található, ráadásul hőérzékeny molekula. Ez az oka annak, hogy az almát megfőzve, vagy pasztörizált almalevet fogyasztva ez az allergiás reakció nem jön létre. A nyírfában található allergén egyébként nem csak az alma, hanem a zeller, a szilva, a kivi, a mogyoró, a sárgarépa és még számos növény allergiát kiváltó fehérjéjére is hasonlít. (Sok a látszólag indokolatlan keresztallergiás párosítás, pedig csak arról van szó, hogy az allergén fehérje aminosavsorrendje hasonló. Ilyen szokatlan párosok például a répa és a fekete üröm, vagy a háziporatka és a garnélarák.)

A másik allergén, a Mal d 3 viszont főleg az alma héjában található, ráadásul hőstabil. Ezért főleg dél-európaiaknál (akik gyakran voltak kitéve az őszibarack Pru p 3 nevű allergénjének) mindenképpen bekövetkezik az allergiás reakció, akárhogy főzik-hevítik is az almát.

Érdekesség, hogy fordított irányban a keresztallergia nem működik. Ennek oka, hogy a nyírfa pollenjét belélegezzük, ezért a tüdőn át jut a szervezetbe, ahol nem bomlik le, hanem a véráramon keresztül aktivizálja az immunrendszert, "felkészíti" az alma allergénnel történő találkozásra. Fordított esetre viszont nincs példa, mert az elfogyasztott almát az emésztőszervrendszer lebontja, így a fehérje nem képes beindítani a keresztreakciót.