Ahogy arra az idei év a megelőzőeknél is jobban rámutatott, öntözés nélkül Magyarországon egyszerűen nem lehet versenyképes a zöldség-gyümölcs termesztés. Noha a májusi esők adtak némi reményt, de a nyári hónapok hamar egyértelművé tették, hogy a 2022-es évet a rendkívüli aszályáról fogjuk megjegyezni. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke szerint az idei, történelmi aszály az egész országot sújtotta, de leginkább az Alföldön okozott nagy károkat. A főbb gyümölcstermő területeket magába foglaló Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Pest megye túlnyomó részén az aszály elérte a súlyos, azaz legmagasabb szintet, ami az öntözetlen ültetvényeken jelentős terméskiesést eredményezett - olvasható a Magyar Nemzet oldalán.

A legnagyobb gond az almánál jelentkezett, az elmúlt tíz év leggyengébb almatermése volt az idei. A gazdálkodók az 520 ezer tonna helyett csupán 300-350 ezer tonnát takaríthattak be. Amint arra a szakember is felhívta a figyelmet, az alma mellett szinte minden más gyümölcsfajnál voltak károk, melyek részben a termésmennyiség csökkenésében, részben a gyümölcsméretek mérséklődésében öltött testet. Apáti Ferenc szerint szerint nagy kérdés, hogy miként befolyásolja az idei aszály a jövő évi termés alapját képező virágképződést.

A zöldségek esetében is jelentős károkat okozott az aszály, különösen az öntözetlen kultúrákban. A zöldborsó és részben a korai vetésű csemegekukorica megszenvedte a száraz tavaszt, ­emiatt később kezdődhetett meg a borsó betakarítása, s így később kerülhetett a földbe a másodvetésű kukorica is.

Minden más zöldségfajnál is azt érzékeljük, hogy az öntözetlen állományokban nagyon jelentős volt a terméskiesés, de még az öntözött kultúrákban is alacsonyabbak voltak a hozamok, mivel a hőséget és a légköri aszályt még az öntözés sem tudta kompenzálni

- mutatott rá Apáti Ferenc.

Míg az év első felében az aszály elleni küzdelem okozott nagy kihívást a kertészeteknek, az év második felében a magas energiaárak miatt fájhat a termelők feje. Apáti Ferenc szerint a 10-15-szörösére növekedett energiaárak miatt az egekbe ugrottak a tárolási költségek, ezért a gazdák egyre kevésbé hajlandók hosszú távra betárolni a terményeket. Sokan inkább kivárnak a betakarítással, hogy azonnal tudják értékesíteni a terményt és ne kelljen hosszú távon raktározási költségeket fizetni. 

Az alma például hűtőházban egészen nyárig eltárolható, de sokan ezeket a tárolási költségeket nem vállalják, így próbálják inkább minél hamarabb értékesíteni a készletüket - jegyezte meg a FruitVeB elnöke. További nehézséget jelent az is, hogy az alma tárolhatósága az aszályos nyár miatt romlott, így elképzelhető, hogy nyárra már nem lesz olyan minőségben és mennyiségben alma, mint amennyi például egy-két éve elérhető volt.

Félő, hogy a tartósan betárolható zöldségekből és gyümölcsökből - alma, burgonya, hagyma, gyökérzöldségek - relatív hiány alakul ki a tavaszi időszakra

- tette hozzá Apáti Ferenc.

A szakember árakkal kapcsolatban beszélt arról is, hogy a jelenlegi élelmiszerár-növekedés hatására a zöldség-gyümölcs termékek drágultak, ami a fogyasztás visszaesését eredményezte. Az ágazati szereplők tapasztalatai szerint a termelői árak sok esetben nem követték a fogyasztói árak emelkedését.

Európa-szerte az a tendencia, hogy csökken a zöldség-gyümölcs fogyasztás, amire a folyamatosan növekvő árak sincsenek jó hatással. Míg az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint egy főnek naponta átlagosan 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztania, hazánkban csupán napi 292 grammot fogyasztunk el. Ráadásul abból a 40 kilogramm gyümölcsből, amit egy évben elfogyaszt egy magyar, több mint 8 kilogramm citrus és ugyanennyi a banán, míg az almafogyasztás az elmúlt öt évben 11,5 kilogrammról 9,2 kilogrammra csökkent.