A FruitVeB ügyvezető igazgatója a 24.hu podcastjában kifejtette, hogy sokan valamiért még mindig azt hiszik, hogy a zöldségeknek és a gyümölcsöknek az a dolguk, hogy olcsók legyenek. Ez azonban, bármennyire is jól hangzik, a lehető legmesszebb áll a valóságtól.

Valamilyen furcsa oknál fogva a fogyasztói fejekben és a sajtó fejében a zöldségnek meg a gyümölcsnek az a dolga, hogy legalább szezonálisan roppanjon össze az ára, és legyen nagyon-nagyon olcsó, mert ez a jellemző állapot. De a termelői oldal realitását figyelembe véve mi nem tudnánk folytatni azt, amit csinálunk, ha mindig az lenne a helyzet - mondjuk a görögdinnyeszezonban -, hogy 90 forint a dinnye az áruházakban, miközben 27% az áfa. Hogy fillérekért lehessen bizonyos időszakokban venni zöldséget, gyümölcsöt - ez az időszak valószínűleg elmúlt

- mondta Kelemen Péter.

A szakember beszélt arról is, hogy jelenleg több tényező is abba az irányba mutat, hogy koncentrálódik a termelés. Ez a folyamat kétféleképp zajlódhat le: az egyik folyamat, hogy a kicsik eltűnnek, és csak nagyobb gazdaságok maradnak. A másik lehetőség az integráció, amikor a kisebb gazdák elkezdenek együttműködni: szerveződnek, közösen értékesítenek, közösen végeznek szakmai munkát.

Magyarországon azt lehet látni, hogy különböző kulturális és történelmi okok miatt ez az integrációs folyamat nem volt annyira sikeres, mint szerettük volna. (…) Időközben nagyon nagyot nőtt a tőkeigénye annak a fajta zöldség-, illetve gyümölcstermesztésnek, amely a megváltozott klímában is eredményes. (…) Ez sajnos mindenképp abba az irányba mutat, hogy a nagyon pici vállalkozók közül kevesen fognak tudni versenyképesek maradni

- figyelmeztetett Kelemen Péter.

A FruitVeB ügyvezető igazgatója a klímaváltozás kapcsán elmondta, hogy ez a szélsőségek fokozódását hozza magával: vannak nagyon meleg, nagyon száraz periódusok, utána meg jön hirtelen olyan, hogy esik egy hét alatt száz milliméter csapadék. Kelemen Péter példának hozta Olaszországot: tavaly nagyon sokat lehetett hallani arról, hogy a Pó völgyében micsoda aszály van, de most az elmúlt 7-10 napban éppen 200 milliméter eső esett az országban.

A szélsőségek jönnek, ebből, ami közvetlenül minket érint: a gyümölcstermesztést nagyon negatívan befolyásolták az elmúlt 4-5 évben a tavaszi fagyok és az enyhe telek. Annak ellenére, hogy sok öntözött terület van a zöldség-gyümölcstermesztésben, a csapadék egyenlőtlen eloszlása, illetve az aszályos periódusok a legrosszabbak nekünk. Ez mindenképp azt eredményezi, hogy kevesebbet teremnek a gyümölcsösök, és bizonyos fajták termesztése sokkal nehezebbé vált itthon

- mutatott rá Kelemen Péter.

A szakember a bio vagy hagyományos termesztésű ételek kérdését illetően kifejtette, hogy szerinte mindenki számára fontos az, hogy úgy tudjon termelni, hogy adott esetben ne kelljen neki permeteznie. Mint fogalmazott, nem úgy kell elképzelni a zöldség- és gyümölcstermesztőket, mint akik élvezik, ha valami kemikália száll a szélben.

Mi sem szeretjük ezt. Csak azt látjuk, hogy ahhoz, hogy akár a jelenlegi árak mellett eredményesen tudjunk dolgozni, ahhoz olyan hozamokra van szükség hektáronként, amiket nem igazán látni, hogy ökotermesztési módszerekkel hogyan lehetne elérni. Az sem megoldás, hogy azt mondjuk a fogyasztónak, hogy minden bio lesz, de minden háromszor annyiba fog kerülni, mint ma, és nem biztos, hogy fog mindenkinek jutni. (…) Azt látom, hogy az egész EU-ban mindenhol óriási viták övezik ezt, és a legáltalánosabb vita az, hogyha mindent bióban fogunk termelni, felmerülhet a kockázata annak, hogy ez egyébként kevesebb élelmiszert fog jelenteni, mint ma. De erre érdemi, jó hatásvizsgálata senkinek nincs egyelőre

- emelte ki a FruitVeB ügyvezető igazgatója.