2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Kész, vége? Teljesen eltűnhet ez a magyar zöldség a boltokból, piacokról?

Kész, vége? Teljesen eltűnhet ez a magyar zöldség a boltokból, piacokról?

agrarszektor.hu
Búcsút inthetünk a makói vöröshagymának, ugyanis az idén szinte teljesen megszűnt a hazai hagymatermesztés. Azonban a csúcsosodó katasztrófának közel sem ez a vége. A HellóVidék utána járt, milyen zöldségek és gyümölcsök juthatnak hasonló sorsra, mint a Hungarikumnak számító makói hagyma.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A makói vöröshagyma a népi nemesítés magasiskolájának eredménye. A csak erre a térségre jellemző termesztési technológia különleges értékké, sajátos magyar mezőgazdasági termékké tette a makói vöröshagymát. Ám, most kénytelenek vagyunk elbúcsúzni tőle. A helyi gazdálkodók egy része a végsőkig kitartott, ám az aszály a legmakacsabb földművelők termésének jelentős részét is elvitte. Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, hogy az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkent a vöröshagyma hazai termőterülete. Míg húsz évvel korábban Makó térségében 1500–2000 hektáron foglalkoztak hagymatermesztéssel a gazdálkodók, az idén húsz-harminc hektárra szűkült a makói hagyma terület.

A Terméktanács elnöke a hagymatermesztés válságának fő okaként azt látja, hogy a makói vöröshagyma-termesztés egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt a nemzetközi piaccal, az olasz, a spanyol és a német hagymát jóval hatékonyabban tudják megtermelni a versenytársak. Példaképpen az olaszok élen járnak a hagymatermesztésben, sikerük titka pedig alighanem az öntözésben rejlik. A makói hagyma tekintetében elmondta, hogy, az idén az aszály is súlyos veszteséget okozott, az ország déli részén egyes területeken az elvárható termésmennyiség felét elvitte a szárazság. Fekete János azt is kiemelte, hogy véleménye szerint van még reménye az ágazatnak, a termelés újraindításához azonban a technológiaváltás mellett az öntözéshez szükséges vízgazdálkodási feltételek megteremtésére lenne szükség. A déli régióban hagymát víz nélkül nem lehet termelni, a dughagyma se nagyon nő meg, a magról vetett meg egyáltalán nem jön ki. Öntözés nélkül nincs mire alapozni, a szárazság húsz–ötven százalékos hozamveszteséget okoz - tette hozzá.

A makói hagyma csak a jéghegy csúcsa

Az országot sújtó idei aszály azonban nem csak a makói hagymatermesztést terítette le, de az agrár szektor több területén - így a zöldség- és gyümölcstermesztésben is - komoly károkat okozott. A HellóVidék felkereste a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot, hogy részletes tájékoztatást kérjen a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés nehézségeiről. Kérdésünkre a FruitVeB elmondta, hogy az idei történelmi aszály az egész országot sújtotta, de leginkább az Alföldön okozott nagy károkat. A gyümölcstermesztés területi eloszlásait nézve a legnagyobb termőterületeket magába foglaló Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Bács-Kiskun megye és Pest megye túlnyomó részén az aszály elérte a „súlyos” azaz legmagasabb szintet, ami az öntözetlen ültetvényeken jelentős terméskiesést eredményezett.

Az évtized leggyengébb almatermése az idei

A magyarországi almatermesztés több mint 70%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlik, (2021-ben 23.136 hektárból 16.783 ha volt megtalálható a megyében) ahol május 20 – augusztus 20-ig mért 90 napos csapadékmennyiség eltérés/hiány elérte 130-150 mm-t, ami sajnos végső soron a termésprognózisban is meglátszik. Ahogy a FruitVeB fogalmaz: Idén az elmúlt 10 év leggyengébb almatermése várható, mivel a tavalyi 520.000 tonna helyett csupán 300 – 350 ezer tonna prognosztizálható előre.

Rohamosan fogynak a növényvédőszerek

A Terméktanács arra is felhívta figyelmünket, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban nem csak az aszály és a hőség jelent problémát, de a növénybetegségek is. Ám, sajnos a növényvédőszerek választéka rohamosan csökken. A zöldség-gyümölcs ágazatban kis területen nagyon sok fajnak a termesztését valósítják meg a gazdálkodók, így számos esetben fordul elő, hogy annyira kicsi az adott faj termőterülete, hogy a növényvédőszer gyártók számára nem gazdaságos ezekre engedélyeztetni 1-1 készítményt. További fontos szempont, hogy a hatóanyag kivonások az EU-ban folyamatosak, míg az új hatóanyagok engedélyezése lassú folyamat, ami összességében a rendelkezésre álló növényvédőszerek választékának csökkenéséhez vezetnek

A fenti kedvezőtlen folyamatokat ellensúlyozandó a Fruitveb, a NAK-kal és a NÉBIH-hel közös kis kultúrás növényvédelmi munkacsoport munkájában vesz részt, ahol a hazánkban esetenként csak nagy szántóföldi kultúrákban engedélyezett, de az EU-ben zöldség/gyümölcs kultúrákra is felhasználható készítmények hazai engedélyének kiterjesztésén dolgoznak. Összességében jelenleg még éppen el lehet látni a szükséges növényvédelmi munkálatokat, de a jövőben a felhasználható hatóanyagok körének további csökkenése és az ökológiai termesztési módok terjesztésének erőltetése miatt fennáll a kockázata annak, hogy a hozamok csökkenni fognak - tette hozzá a FruitVeB.

Az energiaárak is súlyosan érintik az agrárszektort

A FruitVeB tájékoztatása szerint az agrárszektort számos kérdés foglalkoztatja, ám az egyik legfontosabb az energiaárak növekedése. A Terméktanács kiemelte, hogy a különböző szakágazatok érintettsége eltérő. A leginkább érintett a gombatermesztés, ahol a termesztőberendezések klímaszabályozása jelentős elektromos energiaigénnyel bír. Ezt követi a hajtató kertészetek köre. A szántóföldi zöldségtermesztés, illetve a gyümölcstermesztés esetében az öntözés elektromos áram fogyasztása okoz kitettséget, de ez a fenti két ágazathoz képest kisebb mértékű ugyan, de még így is jelentős. Azt is hozzátették, hogy az energia-kérdés kapcsán külön ki kell emelni a zöldség-gyümölcs feldolgozók áram-függőségét is, mivel a konzerv-, fagyasztó- és sűrítő iparágak esetében jelentős költségtétel az energia.

Megfizethetetlen áremelésre lenne szükség

Kérdéseinkre a FruitVeB elmondta, véleményük szerint az energiaárak növekedése miatt olyan áremelést kellene bevezetni, melyeket a fogyasztók egyszerűen képtelenek lennének megfizetni. Mind a gáz mind az elektromos áram árának változása nagyon jelentős, a 2021 év közepi állapothoz képest jelenleg a napi áras áram ára 10-szeres növekedést mutat. Egyes esetekben az árakat olyan mértékben kellene emelni, amely a fogyasztók számára megfizethetetlen. Arra nézve, hogy a jövőben hogyan lehetne az energiaáraktól függetlenedni, a Terméktanács úgy látja, hogy rövid távon nincsenek jelentős alternatívák, de közép és hosszú távon az energia önellátás, a megújuló termelésbe történő befektetés és az energiatakarékosság jelenthet megoldást.

Nemesítéssel küzdenek a terméshiány ellen

Ahogy a makói vöröshagyma, úgy minden más zöldség és gyümölcs kapcsán elmondhatjuk, hogy eredményes termesztésről öntözés hiányában szó sem lehet. Ezt megerősítette a FruitVeB is, ám hozzátették, hogy az alacsony páratartalomhoz, a magas UV sugárzáshoz, és a magas hőmérsékletek okozta stresszhez könnyebben alkalmazkodó fajokat folyamatosan keresnek. Ezt egészítik ki azok a technológiai elemek, melyek mérsékelni hivatottak a környezeti hatásokat. Az étkezési alma termesztésében a jéghálóval történő takarásnak ma már szinte nagyobb jelentősége van a besugárzás csökkentésében és a mikroklíma alakításában, mint az effektív jégkár csökkentésben - hozta példaként a Terméktanács.

Ingadoznak a termőterületek méretei

A kertészeti ágazat kb. 80 ezer hektáron termel gyümölcsöt, zöldséget szabadföldön 85 ezer hektáron, míg hajtató felületen 3100 hektáron, melyek összesen 300 Mrd Ft termelési értékkel bírnak. Kérdésünkre a FruitVeB elmondta, hogy a zöldség-gyümölcs termőterületek méretében összességében stagnálás figyelhető meg, ám fajonként igen nagy eltérések tapasztalhatók. A dió termőterülete 2015-ben 4551 hektár volt, 2021-ben már 8338 hektárra nőtt. A bodza esetén '15-ben 3968 hektár, míg '21-ben 5685 hektár volt. A málnát tekintve azonban folyamatos csökkenés a megfigyelhető: 2015-ben 536 hektár málna termőterület volt, ami 2021-re kevesebb, mint a felére, mindössze 235 hektárra csökkent.

Hazai málnatermesztésről már alig beszélhetünk

Ha a fenti számokat figyelembe vesszük, akkor egyértelműen látszik, hogy a hazai málnatermesztő területek rohamos csökkenése miatt gyakorlatilag a magyarországi málnatermesztés sebesen halad, míg végül arra a sorsra nem jut, mint a makói vöröshagyma. Vagyis - hacsak a helyzet villámgyorsan nem javul - a magyar málnától is búcsút kell vennünk. Arra a kérdésre, miképp lehetne ezt a folyamatot megállítani, a FruitVeB a következőket mondta el: Megoldást jelenthetne az üvegházban vagy fóliablokkban való málnatermesztés, ugyanakkor ennek fenntartási költségei jelentősek, így még csak kevés gazdaság foglalkozik málnatermesztéssel termesztőberendezésekben.

A Terméktanács azonban a fenti cseppet sem vidám hírek ellenére is azon az állásponton van, hogy a megváltozott klimatikus viszonyokhoz technológiai fejlesztésekkel, adaptációval lehet alkalmazkodni. Így várhatóan egyetlen kertészeti kultúra sem fog eltűnni az időjárás változása miatt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?