Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Május végére a legtöbb magyar boltban a hazai és import primőr zöldségeket már nagy mennyiségben felváltotta a belföldi friss áru, így a különböző hazai paprikafajták is ott vannak a polcokon. Habár világviszonylatban általános tendencia, hogy előtérbe helyezik a biológiailag érett (színes) termések fogyasztását, Magyarországon a legnagyobb mennyiségben még továbbra is a hagyományos "magyar fehér tölteni való paprika" fogyasztását (TV paprika) részesítik előnyben - tudta meg az Agrárszektor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától. Elmondható azonban, hogy folyamatosan nő a pirosra érő kaliforniai-, pritamin-, kápia-, és bocskor típusú paprikák iránti igény, így ezeknek a termesztése is egyre inkább növekszik hazánkban.
Mi a helyzet most Magyarországon étkezési paprika-fronton?
2021-ben 798 hektár volt a szabadföldi paprika termőterülete Magyarországon, a hazai étkezési paprika azonban hajtatott termesztésből származik, ami jelenleg körülbelül 1500 hektáron történik itthon. Az elmúlt években a fejlesztéseknek és beruházásoknak, valamint a geotermikus energia elérhetővé tételének köszönhetően általánosan elmondható, hogy nőtt a hajtott zöldségfélék termőfelülete. Ugyanez a trend figyelhető meg a hajtatott étkezési paprika mennyiségénél is, hiszen köszönhetően a modern termesztőberendezéseknek és magas szintű termesztéstechnológiának szinte egész évben lehetőség van a termelésre és a piacok ellátására. Emellett a friss fogyasztás nemzetközi trendjének és az egyre szélsőségesebb időjárás figyelembevételével a növényházi termeléssel lehetőség van a termelési időszak széthúzásására, ezáltal a hazai ellátás bővítésére, valamint nagyobb lehetőség nyílik az exportpiacok növelésére is - közölte lapunkkal a NAK. Ez utóbbi a számokban is meglátszik, hiszen míg étkezési paprika tekintetében 4 százalékkal nőtt a hazai behozatal 2022-ban, addig kivitelre 16 százalékkal több paprika került a megelőző évhez képest, ami összesen 21 100 tonna paprikát jelent. A behozatal jól mutatja egyébként a fogyasztói szokások változását, hiszen szinte teljes egészében a kaliforniai típusú paprikák teszik ki, melyek termelése ma még kisebb volumenű hazánkban.
Változó fogyasztói szokások
A blocky típusú paprikák az egész világon egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és habár a legnagyobb fogyasztók és importőrök az amerikaiak, a behozatal legnagyobb növekedése az Európai Unióban mutatkozik a 2022-as piaci jelentés alapján. Az Agrárkamara adatai szerint Európában a német import a legjelentősebb, csak 2020-ban 429 300 tonna volt. Németországba Magyarországról is jelentős mennyiségű édes paprika érkezik (értve itt ezalatt az étkezési fehér-, kápia-, és blocky típusokat).
Öröm az ürömben?
A szabadföldi területeken évről évre problémát okoz az éghajlatváltozás miatti kiszámíthatatlan időjárás, de általánosan elmondható, hogy minden ágazatot érint a költségek növekedése, az inputanyagárak, az energiaárak és a fuvarozási költségek növekedése - informálta az Agrárszektort az Agrárgazdasági Kamara. Ugyanakkor a növényházi paprikatermelést talán valamivel kevésbé érinti az energiaárak növekedése, hiszen a fűtött hajtatóberendezések nagyrésze (összes hajtatóberendezés 16 százaléka) geotermikus energiával fűtött. Emellett a hajtatóházakban minimális szinten használnak kémiai növényvédő szert, 80-90 százalékban ugyanis biológiai növényvédelmet alkalmaznak, így a növényvédő szer kivonások is egyre kevésbé érintik a paprikatermelést.
Zöldséghajtatás Magyarországon
A 1,7 millió tonnás magyar zöldségtermelésnek közel negyede származik a zöldséghajtatásból. Ez mintegy 2600 hektár technikai felületet jelent, amely - a többes (többszintes) hasznosítást is figyelembe véve - körülbelül 3400 hektár termőföldnek felel meg. A legfontosabb hajtatott zöldségfajok között szerepel a paprika (körülbelül 1500 hektár), a paradicsom (körülbelül 310 hektár), az uborka (körülbelül 100 hektár), és a hajtatott salátafélék (körülbelül 665 hektár). Fő hajtatási területeink a dél-magyarországi (77 százalék) és a közép-magyarországi (13 százalék) régiókban találhatóak. A 2020-as felmérések alapján (KSH) a növényházak területének 66 százaléka fűtetlen volt, 16 százalékán termálvízzel fűtött, 5,1 százalékán pedig gáz, 2,3 százalék biomassza, 11 százalék pedig egyéb fűtésű. A fűtött hajtatóberendezések közel 94 százalékát geotermikus energiával fűtik.
