Bár már egy ideje velünk vannak az emelkedő árak, még mindig meg tudunk lepődni - persze, nem jó értelemben - a polcok előtt állva az árcímkékkel farkasszemezve. Az, hogy a kacsahús a marhahús árával vetekszik, szintén megdöbbentő tud lenni, és bizony van olyan hentes, ahol ezzel találhatjuk szembe magunkat.

Eddig bírták a magyar termelők: elképesztő élelmiszerdrágulás jöhet Magyarországon

Egyre drágább lesz Magyarországon a tojás, a hús és a tej, de hamarosan sorra kerülhetnek a desszertek is.

Így fest a csirke

Idén januárban a kormány úgy döntött, hogy a jelentős drágulások miatt 6 termék esetében beavatkoznak az árak alakulásába. Ezek a termékek az alábbiak:

• kristálycukor,
• búzafinomliszt,
• napraforgó-étolaj,
• sertéscomb,
• csirkemell,
• 2,8%-os tehéntej.

Ennek a 6 terméknek az árát vissza kellett vinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt - ez minden üzletre vonatkozott és vonatkozik is, kivétel nélkül. A csirkemellfiléért 1500 és 2000 forint között kell fizetnünk, emellett pedig több bolt is korlátozza a maximum megvásárolható mennyiséget is - csakúgy, mint a többi hatósági áras termék esetében. A csirkecomb 1300 és 1600 forint között van, míg a farhát körülbelül 250 forintba kerül.

Kiderült a csúf igazság: eddig tarthat a brutális élelmiszerdrágulás a magyar boltokban

Meddig kell együtt élniük a fogyasztóknak az élelmiszerárak folyamatos növekedésével?

Sertésfronton sem jó a helyzet

Lapunknak korábban Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke elmondta, hogy az egyetlen egy hatósági áras sertéshúsrész, a comb iránti kereslet nagyon jelentősen megnőtt. Vannak olyan időszakok, amikor gyakorlatilag a kiskereskedelmi igényt nem lehet teljes egészében kielégíteni: a sertésnek most is ugyanannyiba kerül combja, mint októberben, a szabály pedig úgy szól, hogy a boltoknak, a kiskereskedelmi üzleteknek legalább annyi ilyen terméket kell tartaniuk kell, mint tavaly októberben, ezt nyilván minden egyes cég próbálja biztosítani. Ugyanakkor van olyan kiskereskedő is, aki a megnövekedett érdeklődés miatt próbál több sertéscombot beszerezni és tartani. Ez pedig részben kompenzálódik más húsrészeknek, tehát karajnak, tarjának, a keresletének a csökkenésével.

Ami az árakat illeti, az alábbiak szerint alakul a sertés esetében:

• a comb kilója 1500,
• a csont nélküli sertéskaraj 2200,
• a lapocka 1800,
• az oldalas 2300,
• a tarja 2350,
• a csülök pedig 1700 forint körül alakul. Az árak persze ettől eltérhetnek, sokszor éppen felfelé tartó irányba.

Durva, ami a magyar vágóhidakon zajlik: meglepő adatok láttak napvilágot

A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest.

Nem mondhatni, hogy marha jók az árak

A marha sosem tartozott az olcsóbb húsfélék közé, nem véletlen, hogy évente nagyjából 3 kilogrammot fogyasztunk belőle. A marha ellen sokszor már nemcsak az ára, hanem a „zöldülés” is szól, hiszen a környezettudatosabb életmód jegyében egyre többen mondanak nemet ennek a húsfélének. Nézzük az árakat:

• a csont nélküli marhalábszár kilója közel 4000 forint,
• a marhanyak 4400,
• a gulyáshús 4500,
• a pacal pedig 2800 forint környékén mozog.

Ha pedig egy kis steak-re vágyik az ember, akkor lényegében határ a csillagos ég, repkedhetnek a tízezrek. A KSH adatai pedig alátámasztják, hogy valóban komoly drágulásokkal nézünk szembe: januárban a marhahús fogyasztói átlagára 2700 forint volt, májusban már 3400, augusztusban viszont közel 4000 forintba került. 

Egyre több magyar vásárol ilyen élelmiszereket: tudhatnak valamit?

Így alakulhat át az élelmiszerfogyasztás a következő években.

A kacsára is igaz az, ami a marhára, hiszen ebből a húsféléből sem fogyasztunk túl sokat és nem is túl pénztárcabarát, különösképpen nem a mostani helyzetben. De mit is takar pontosan a „nem túl pénztárcabarát” kifejezés? Egy kilogramm hízott kacsamáj 14 ezer forint (bár ez lehet a legkevésbé meglepő, hiszen köztudott, hogy egy „luxus” élelmiszerről van szó), a hízott kacsamellfilé 5500 forint, míg a hízott kacsacomb kilója 3300 forint. Itt is elmondható, hogy az árak üzletenként, hentesenként változhatnak, és szintén inkább felfelé tolódnak az árak.

De mégis, mi eredményezi ezeket az árakat?

Igen sok oka van annak, hogy jelenleg ilyen áraknál tartunk, az pedig kijelenthető, hogy még koránt sincs vége a drágulásoknak, sőt, talán még csak most kezdődik igazán. Hogy miért kell ilyen sokat fizetnünk? Csakhogy néhány példát említsünk: 2021-ben a takarmánykukorica felvásárlási ára 47, a takarmányárpáé 33, és a takarmánybúzáé 32%-kal emelkedett 2020-hoz viszonyítva. A takarmányárak mellett jelentős volt az állattartók szempontjából fontos egyéb inputok árának emelkedése is. A drasztikusan emelkedő üzemanyag-és energiaárak pedig csak újabb pofonokat osztogatnak a termelőknek, így a fogyasztóknak is. Így hát talán nem túlzás azt mondani, hogy ha így haladunk, kiváltság lesz húst enni.