Madarász Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Somogy megyei elnöke maga is érintett a lekvárpiacban, hiszen őstermelőként gyümölcstermesztéssel és feldolgozással is foglalkozik. A szakember 15-16 fajta gyümölcsből készít lekvárt, a klasszikus bogyósok, eper, málna, fekete szeder mellett különlegességeket, kevésbé jellemző ízeket is tart a palettán. 

Sütőtökből, naspolyából, fekete berkenyéből is készítünk lekvárt. Szezonalitása van a lekvárnak is, karácsony előtt inkább az őszi ízek, a sütőtök, a naspolya és a birs a keresettebb. Tavasszal és nyáron a szintén évszakhoz kapcsolódó klasszikusok, sárgabarack, őszibarack, eper iránt van a legnagyobb kereslet

- mondta el az Agrárszektor kérdésére a szervezet megyei elnöke. Madarász Zoltán tapasztalatai szerint a covid első hulláma alatt erőteljes felfutás jellemezte a lekvárpiacot, legalábbis többen eltávolodtak a bevásárlóközpontoktól, s érezhetően megnőtt a kereslet a kistermelői portékák iránt. Mostanra alábbhagyott a lendület, jelentősen szűkült a piac, sőt a jelenlegi gazdasági helyzet takarékoskodásra ösztönöz sokakat az őstermelő szerint. Úgy véli: a gyümölcs és a feldolgozott termékek nem tartoznak az alapvető élelmiszerek közé, előbb mondanak le a lekvárról a vásárlók, mint más alapvető élelmiszerről.

Az általános drágulás természetesen a termelőket is utolérte. Az alapanyagárak, például az üveg, a cukor ára is nőtt, ami közel 30-50 százalékos áremelést indokolna a lekvár esetében is. Ugyanakkor 15-20 százalék emelésnél többet nem tolerál a piac a NAK somogyi elnöke szerint, ő maga nem is tett ennél többet az árakra. Sőt inkább a saját maga által termesztett gyümölcsöt számolta önköltség alatt, hogy ne a feldolgozott termék árán kelljen nagyobbat emelni. Az alapanyag-árak emelkedése mellett olykor ellátási problémák is nehezítik a termelők dolgát, a cukor és az üveg beszerzése sem egyszerű, előfordul, hogy nem is jutnak hozzá a korábban bevált üvegekhez. Tartósítószert nem használnak, a cukrot viszont nem mellőzik, nincs akkora érdeklődés a cukormentes lekvár iránt, hogy érdemes legyen lecserélni a bevált receptet. A lekvárkészítők jövőjét illetően Madarász Zoltán úgy véli: az internetes értékesítés és a piacozás párhuzamosan, egymást kiegészítve működik jól. Felértékelődött az internetes kereskedelem, a felnövekvő generáció egy részét ott lehet kiszolgálni. Ugyanakkor nem szabad elengedni a piaci értékesítést sem, a kóstoltatásnak ma is varázsa van a szakember tapasztalatai szerint.

Kungli Ferenc, kaposvári kistermelő szerint a speciálisabb lekvárok felé ment el a piac az utóbbi időben, legalábbis mostanság azokat tudják jobban értékesíteni. Ezek közé tartozik például a csipkebogyó, ami nem szokványos, a legtöbb kertben nem terem, amit csak úgy bárki leszedhetne lekvárkészítés céljából. Az idén kimondottan szép termés volt csipkebogyóból, és jól alakult a bodza is, habár utóbbit az aszály megviselte - tudtuk meg a termelőtől. Hasonlóan ritkább és kevésbé megszokott a kerti áfonya termesztése, Kungli Ferenc szerint szintén keresett a belőle készült lekvár. A szakember úgy véli: a barackot és a szilvát sokan inkább gyümölcsként vásárolják meg, majd otthon készítenek belőle lekvárt, habár a mostani árak mellett az sem feltétlenül olcsóbb mutatvány. Ugyanakkor a covid előtti időszakhoz képest nem lát nagy változást a keresletben, sőt a pandémia alatt is volt igény a levárokra. Az árnövekedés súlyát azonban ő maga is érzi: míg tavaly 85 forintért szerezték be az üveget, addig most közel 150 forintot fizetnek ezért. Az üveg teteje korábban 16 forint körül alakult, most közel a háromszorosa lett ez a költség is, így egy üres üveg közel 200 forintjába kerül a termelőnek. Nem könnyű ráadásul beszerezni sem, a kaposvári szakember egy mézes céggel kötött szerződést erre a feladatra.

Az Agrárszektor kérdésére a kistermelő azt is elmondta: korábban édesítőszerrel készítettek cukormentes lekvárt, ám igazi kereslet híján felhagytak az értékesítésével. Sok megrendelést kapnak azonban a klasszikus recept alapján készülő termékekre cégektől és intézményektől. A nyári piacozás kevésbé kifizetődő Kungli Ferenc szerint, mint mondta, a piac nyáron nem a lekvárról, hanem sokkal inkább a friss gyümölcsökről szól.

A pomázi Imre Család hat féle cukormentes lekvárral és tíz hagyományos recept alapján készülő termékkel foglalkozik. Imréné Nóra kistermelő úgy véli: a covid fő időszaka alatt még nőtt is valamelyest a kereslet a cukormentes lekvárok iránt. Ez a tendencia az internetes megrendelésekben érződött leginkább, sokan kértek kiszállítással lekvárt. Ugyanakkor egyébként is nő a tudatos táplálkozást folytatók köre a kistermelő szerint, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy keresik a cukormentes lekvárokat.

Az évek alatt kialakult egy viszonylag stabil vásárlói körünk Pomáz, Szentendre és Pest környékén. Mindemellett vannak viszonteladóink is, akik Nyugat-Magyarországra viszik tőlünk a cukormentes lekvárt. Az elmúlt 2-3 évben az interneten keresztül sokan megtaláltak minket. A kajszibarack a legkeresettebb íz cukros és cukormentes lekvárból egyaránt, de sokan érdeklődnek a szilvalekvár, az eper és például az áfonya iránt is

- tette hozzá Imréné Nóra. A kistermelő az Agrárszektornak azt is elmondta: az üveg és a cukor drágulását ők maguk is megérezték, sőt gázpalackot is alig kapni, ami az üstök felfűtéséhez kell. Ugyanakkor nem emeltek annyit az áraikon, mint mások, hiszen továbbra is kistermelőként működnek, s nagycsaládosként adómentesen folytathatják a tevékenységet. A viszonteladóik már kénytelenek többet rátenni a termék árára.