Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon területi viszonylatban a legtöbb gyümölcsöt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében takarítják be: 2021-ben 426 116 tonnányi almát, barackot, szilvát, körtét és meggyet szedtek le az itt található gyümölcsösökben. A teljes országos mennyiség 2021-ben 699 277 tonna volt, amelynek több mint 60%-át adta legkeletibb megyénk. A gyümölcstípusok tekintetében az alma és a meggy országos szinten is jelentős mennyiséget tesz ki, de magas a kajszibarack előfordulási gyakorisága is az egyes területeken. Friss meggyben és cseresznyében Magyarország az EU legnagyobb exportőre, világszinten hasonlóan jó pozíciót foglal el már évek óta. A gyümölcs főként konzerv formájában érkezik a fogadó országok piacára, a fagyasztott állapotú termékek pedig többnyire Lengyelországból kerülnek szállításra világszerte. Európában a legtöbb meggyet Németország importálja, elsődlegesen hazánkból és Lengyelországból. A magas exportértéknek köszönhetően az elmúlt évek során jelentősen emelkedett a cseresznye és a meggy felvásárlási átlagára is. Szintén dinamikus növekedést jelez az időszak során az alma, körte és szilva ára is, ugyanakkor a barackfélék tekintetében visszaesés is megfigyelhető 2015 és 2019 között.
A szélsőséges időjárási körülmények nemcsak a terméshozamra vannak nagy hatással, hanem közvetetten az árakat is befolyásolják. Az elmúlt években főként a tavaszi erős fagyok és a nyári, tavaszi időszakokban a zivatarokat kísérő jégesők nehezítették meg a gyümölcstermesztéssel foglalkozók helyzetét. 2021-ben több mint 39 ezer hektáron jelentettek be jégesőt, ezzel pedig 81%-ra nőtt az adott évben a jégkár aránya a zivatarkárokon belül.
A tavalyi évtől fokozódó inflációs tendencia, valamint a kedvezőtlen időjárási viszonyok együttesen hatottak a gyümölcsárakra is. A hazai feldolgozatlan gyümölcsök közül a körte ára növekedett jelentősen, júniusban egy kiló gyümölcsért 1 050 forintot fizettünk. Az alma ára szintén nőtt: míg tavaly januárban egy kiló almát 405 forintért vehettünk meg, addig októberben már 488 forintot kellett fizetnünk érte. Év végére mindkét gyümölcs ára konszolidálódott, viszont a korábbi értékhez képest még mindig magas összeget képviselnek. A feldolgozott gyümölcstermékek közül a vegyes gyümölcslekvár ára is jelentősen emelkedett, 2021 január és decembere között 372 forinttal kellett többet fizetni az ezt választóknak.
A hazai gyümölcstermesztés nemcsak a magyar piacot látja el, de az export szerkezetünkben is megjelenik. A kivitelben magas értéket képviselnek a gyümölcslevek, amelyeket az Európai Unión kívül Japánba, az USA-ba, valamint Egyiptomba szállítunk. A feldolgozott gyümölcsök - amelyek nagyrészt lekvárok, dzsemek és egyéb gyümölcs alapú termékek - elsősorban az EU piacaira irányulnak, de Új-Zélandra, Ausztráliába, Dél-Afrikába, Izraelbe, Törökországba és Kanadába is szállítjuk őket.
Globális tekintetben a legnagyobb gyümölcs exportőr Spanyolország, Kína, az USA, Dél-Afrika és Chile. Kivitelük együttesen több mint 15 milliárd USD-t tett ki 2018-ban. Az import oldalon Németország, az USA, Hollandia, az Egyesült Királyság és Oroszország állnak, ők 2018-ban 11,21 milliárd USD értékben szállítottak belföldi piacaikra gyümölcsöt.