Októberben átlagosan 3,2 százalékkal nőttek itthon a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
Sokféle növényi színanyagot használ az élelmiszeripar, és vannak érdekességek is.
Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el egyes élelmiszereknél a fogyasztók tájékoztatására.
Rengeteg élelmiszer címkéje változik meg hamarosan, új jelölések jönnek a méznél, a lekvároknál és a gyümölcsleveknél.
A csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes italok aránya 23 százalékról 62 százalékra emelkedett az alkoholmentes italkategórián belül.
Ha az almalésűrítmény piacán a helyzet tovább forrósodik, felgyorsulhat az étkezési alma árának emelkedése is.
Évről-évre mindig felbukkannak olyan új alapanyagok, melyek ehetőek ugyan, ám forgalmazásuk még nincsenek szabályozva.
Az emberek nem igazán fogyasztanak Magyarországon bodzalevet, bodzalekvárt, hiába ismert.
Bár a WHO lehetségesen rákkeltőnek kategorizálja az aszpartámot, úgy tűnik, egyelőre pánikra nincs ok.
Friss meggyben és cseresznyében Magyarország az Európai Unió legnagyobb exportőre.
Új méhlegelőt avattak a Sió gyümölcslégyártó telephelyén.
Együttműködési megállapodást kötött a Sió és a méhészeti egyesület.
Tízből kilenc magyar komolyan aggódik a klímaváltozás miatt.
Iparialma-célültetvények létesítését szorgalmazzák a lengyel gyümölcslégyártók.
Cél, hogy a borászati üzem a legkorszerűbb technológiával rendelkezzen.
Fokozódik a baj a magyar gyümölcstermesztésben.
2021-től klímasemleges a SIÓ-Eckes.
Új helyzet, új megoldások a gyümölcslépiacon.
Aki tehette, a prémium termékek felé nyitott.
Idén biztosan visszaeséssel számolhat az ágazat.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
December 3-5. között rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A folyamatos megújulás, a mindenkori piac követelményeihez alkalmazkodó hatékony válaszadás az agrárium elsődleges feladata lesz a jövőben.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.