Még jöhetnek talajmenti fagyok

Hazánkban általában május közepéig lehet számítani talajmenti fagyokra. Ezek a gyümölcsfákat már nem érintik, ám a kiültetett zöldségpalántákat igen. Ha biztosra akarunk menni, akkor a hidegre érzékeny zöldségfajokat (paprika, paradicsom, tök, uborka, tojásgyümölcs) csak május közepe után ültessük ki, vagy ha ez hamarabb megtörténik, a hideg éjszakákon takarjuk fátyolfóliával. Ez egy szerencsejáték is, mert minél előbb érdemes kiültetni a palántákat, hiszen annál előbb kezdenek teremni, és mivel az első őszi fagyokig teremnek, így, ha hosszabb idő adatik nekik, akkor a termésmennyiség is több lesz. De, sajnos minél korábban ültetünk ki, annál nagyobb a fagykár kockázata. Ezért ebben a kérdésben jól kell taktikázni, és nem árt egy kis jóstehetség sem.

A tavaszi fagy okozhatja a magyar gyümölcs vesztét? Beüthet a baj idén

A gyümölcstermesztésben az egyik legnagyobb kockázati tényező a tavaszi fagyokban keresendő.

Sok gyümölcs virága fagyott el idén

A téli felkészülés sebességét a hőmérséklet és a nappal hossza befolyásolja – a hosszú, meleg ősz késlelteti a fagytűrő képesség kialakulását. A tavaszi rügyezés után e fiatal növényi szervek, a levélkezdemények és virágok azonban még nagyon érzékenyek a lehűlésre. Tehát egy fagyálló növény sem mindig, minden életszakaszában fagyálló. A tavaszi éjszakai fagyok különösen károsak a gyümölcsfáknak, mivel a virágzás idején a sejtek víztartalma magas, így jégkristályok képződhetnek, amelyek szöveti károsodást okoznak. A napokban az ország több részén jelentős fagykárt szenvedtek a gyümölcsültetvények. Sajnos az utóbbi időben ez egyre gyakoribb. A telek enyhék, így a tavaszi felmelegedésben hamarabb megduzzadnak a fák rügyei, majd a virágok is kinyílnak, ám egy-két éjszakai fagy csúnyán le tudja felezni, vagy akár nullázni az adott évi termést. A kár nagysága függ a lehűlés mértékétől, és a hideghatás hosszától is, valamint attól, hogy ez hány éjszakán keresztül ismétlődik meg.

Védekezés a fagyok ellen

Zöldségek esetén - már méretükből adódóan is - egyszerűbb a védekezés az éjszakai lehűlések ellen, fátyolfóliával néhány fokkal magasabb hőmérsékletet lehet tartani a növény körül, mint a kinti levegő hőmérséklete. Ez gyümölcsfánál, főleg többnél már nem annyira egyszerűen kivitelezhető. Műanyag vagy vászontakarók alkalmazása éjszakai fagyok idején 3-4 fokkal növelik a növény körüli hőmérsékletet. Ez kiskertekben egy-egy fa védelme esetén jelenthet megoldást. Permetező rendszerekkel a jégréteg hőszigetelő hatása elvén is lehet védekezni. A fagyvédelmi permetezéskor a virágra rápermetezünk egy vékony vízréteget, ami megfagy és szigetel. A fagyvédelem már a fafajok és fajták telepítésekor elkezdődik hiszen fagyzugos területekre ne telepítsünk korai virágzású növényeket.

Ültetvény tervezéskor a késői virágzású fajták választása is jó megoldás lehet, mert minél később virágzik egy fajta annál kisebb az esély az éjszakai fagyokra. Itt azonban van egy ellentétes dinamika: minél korábbi érésű egy gyümölcs általában annál jobb áron lehet értékesíteni. Azaz dönteni kell: korábbi termés csak nagyobb fagykockázat mellett lesz vagy nem lesz.

Bór és borostyánkősav hatásmechanizmusa

A bór javítja a sejtfalak stabilitását, csökkenti a jégkristályok képződését, és akár 6 napot is képes késleltetni a virágzást, ami fagyos éjszakákon nagyon hasznos. A borostyánkősav (szukcinilsav) antioxidáns hatásával védi a sejtmembránokat, és fokozza a glikolok által indukált fagytűrést. Kísérletek szerint bórtartalmú permetezések 27-41 százalékkal növelhetik a terméshozamot fagyos években, ezért sok gazdálkodó alkalmazza az ezekkel történő permetezést a fagyos éjszakákat megelőző napokra időzítve. Ha nem túl kritikus a fagyhatás, akkor a növények ezt jól tolerálják, hiszen vannak a termesztés szempontjából bőven elfogadható károsodási szintek. Az alma és körte esetén 90 százalékos virágkárosodás mellett is elérhető még értékelhető termés: sokkal kevesebb gyümölcs lesz a fán, de azokat jóval nagyobbra, méretesebbre neveli majd ki a fa.

Cseresznye esetén 50 százaléknál kevesebb károsodás szükséges a teljes terméshez, de ha a virágoknak csak a 30 százaléka köt be és lesz belőle termés még az is jó lehet, az előbbi logikából kiindulva, hogy bár kevesebb lesz a szemek mennyisége, de a méretük és tömegük nagyobb, tehát a súlyt adják majd. Őszibaracknál pedig a 20-30 százalékos virágveszteség az, ami még elfogadható. A sárgabarack és őszibarack korai virágzásuk miatt különösen sebezhetőek a lehűlés szempontjából. A nyitott virágok már -2 foknál is károsodnak. A cseresznye és meggy virágai -2,5 fok feletti hőmérsékleten is sérülhetnek. Az alma és körte rugalmasabban tudják viselni ezt a stresszhatást, de a teljes virágzás idején -2 fok alatt jelentős károsodás következhet be.

Az előbb említett borostyánkősavas (szukcinilsav) kezelés a gyümölcsfák virágainak fagykár elleni védelmében két fő mechanizmuson keresztül hat: a biokémiai adaptációt és fizikai tulajdonságok módosítását eredményezi. A borostyánkősav a növény citromsavciklusának része, amely aktiválódva glükózképzést, cukorképződést indukál.

Ez a folyamat órákon belül megnöveli a virágok szénhidráttartalmát, ami kétféleképpen véd. Csökken a fagyáspont, mivel a cukorral dúsított sejtvíz alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg (nem 0 fokon mint a tiszta víz hanem akár -3 fok és -7 fok között, fajtától függően). Emellett a magas cukortartalom megakadályozza a jégkristályok növekedését, amelyek a sejtmembránokat szakítanák szét. És ezeknek a szereknek van még sejtszintű antioxidáns és stabilizáló hatása is. A borostyánkősav antioxidánsként közvetlenül védi a sejtmembránokat a fagy által kiváltott oxidatív stressztől. A borostyánkősavat készítményekben gyakran bórral kombinálva alkalmazzák, amely részt vesz a sejtfal szerkezeti integritásának fenntartásában, így csökkentve a jég által okozott mechanikai károkat. A hatás időzítése és módszere döntő: a fagy előtti 10–12 órával kell permetezni, hogy a növény felszívja és a virágokba szállítsa a hatóanyagot. Finom porlasztás szükséges a virágzat egyenletes lefedéséhez. Ismételni is szükséges a kezelést a hosszan tartó fagyok esetén, körülbelül 10–12 naponként.

A borostyánkősav és bór párosa csonthéjasok (őszibarack, cseresznye): -3 fok és -5 fok közötti fagyok ellen véd, almatermésűek (alma, körte) esetén akár -5 fok és -7 fok közötti extrémebb hőmérsékletek esetén is hatásos lehet, persze itt a fagyos órák száma is lényeges nem csak a lehűlés mértéke: minél több annál inkább csökken az esély a sikeres védelemre..

Látszik, ha baj van

Az elfagyott virágok jellegzetes tünetei a barnás-fekete színű porzók és bibe. Ezek egyszerű szemrevételezéssel, vagy nagyítóval megfigyelhetők. Ahogy a megdagadt majd leomló virágok is látványosak fagyhatás után, vagy a bebarnult sziromlevelek. A már megtermékenyült virágokból a terméskezdeményeknek is látható az elszíneződése a hideg éjszakákat követően. A védelmi stratégiák kombinálásával (fajtaválasztás, kémiai védelem) jelentősen csökkenthető a tavaszi fagyok gazdasági kockázata. Különösen a bóralapú készítmények és a pontos hőmérséklet-monitorozás bizonyulhat hatékonynak a jövőben, hiszen a klímaváltozás nem csak az enyhe telekben jelentkezik hanem a tavaszi fagybetörésekben is. A gyümölcsfák virágzási elfagyásának érzékenysége elsősorban a virágzás idejének koraiságától és a fajták fagytűrő képességétől függ. Miért a kajszi, a mandula a korai virágzású őszibarack, az alma, a cseresznye és a meggy a legérzékenyebbek? A korai virágzás miatt. Az érzékeny gyümölcsfák már akkor virágoznak, amikor még gyakoriak az éjszakai fagyok.

Továbbá az is lényeges, hogy milyen fenofázisban van a növény, amikor a fagyhatás éri. A virágzás és terméskötődés időszaka rendkívül energiaigényes, ezért ilyenkor a növények különösen sérülékenyek, a virágszervek pedig különösen érzékenyek. A termő (a virág központi része) a legérzékenyebb; először ez károsodik, majd a porzók és sziromlevelek következnek.