A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács részletes felmérést végzett a hazai gyümölcsültetvényeket ért áprilisi fagykárokról. A szervezet két módszert alkalmazott a reprezentatív adatgyűjtéshez: online kérdőíves felmérést és telefonos mélyinterjúkat. Az online kérdőívet 546 vállalkozás töltötte ki, amelyek összesen 13.379 hektárnyi területről szolgáltattak adatokat, ami a teljes hazai gyümölcsültetvény-felület (70.771 hektár) 19%-át jelenti. A telefonos interjúkkal együtt a felmérés a hazai ültetvényfelület 30-35%-ára terjedt ki, ami a valódi árutermelést végző területek közel felét fedi le.

A felmérésben résztvevő vállalkozások 67%-a az északi és észak-keleti gyümölcstermesztési régióban (főként Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben) gazdálkodik. A második legnagyobb gyümölcstermesztő körzetet képviselő Bács-Kiskun és Pest vármegyéből a kérdőívek 11%-a érkezett, míg Tolna vármegye 7%-kal képviseltette magát. A területi megoszlás jól tükrözi a hazai ültetvényfelületek elhelyezkedését.

A fagykárokat egy április 5-én érkező markáns hidegfront okozta, amely sarkvidéki eredetű légtömeget hozott a térségbe. Április 7-re virradó éjszaka az ország jelentős részén -2 és -6 fok közé süllyedt a hőmérséklet, az északi és észak-keleti országrészben pedig helyenként -6 és -9 fok közötti lehűlés alakult ki. Április 8-ára virradóan a helyzet megfordult: a korábban megkímélt Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzetekben alakultak ki -4 és -9 fok közötti fagyok. A két kritikus éjszaka során a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 80%-át érintették közepes vagy jelentős lehűlések.

A fagykárok kockázata különösen magas volt, mivel szinte minden gyümölcsfaj érzékeny fenológiai állapotban volt: a kajszibarack már kisgyümölcs állapotban, az őszibarack virágzás közben, a körte, cseresznye és szilva a virágzás kezdetén vagy közvetlenül előtte, az alma és meggy pedig 1-2 héttel a virágzás előtt. A termelők védekeztek ugyan, de a sarkvidéki eredetű fagy ellen a legkorszerűbb módszerek is csak korlátozott hatékonyságúak voltak, különösen a hosszan, közel 12 órán át tartó fagyhatás miatt.

A felmérés eredményei szerint a kajszibarack és őszibarack szenvedte el a legsúlyosabb károkat. A kajsziültetvények 60%-ában totális (100%-os) kisgyümölcskár keletkezett, további 20%-ában pedig 80-99% közötti volt a kár mértéke. Az őszibarack esetében az ültetvények 46%-ában tapasztaltak totális virágkárt, 23%-ában pedig 80-99% közötti pusztulást.

Az alma esetében meglepően súlyos a helyzet: az ültetvények 30%-ában totális a kár, 46%-ában pedig 80-99% közötti. A fenológiai állapothoz képest kiugróan magas kármérték azzal magyarázható, hogy a hazai almatermő felület háromnegyede éppen a legmélyebb lehűlésekkel érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, ahol a -5 és -9 fok közötti hőmérsékletek még a zöldbimbókat is elpusztították.

A cseresznye hasonlóan súlyos károkat szenvedett: az ültetvények kétharmadában 80% feletti a virágkárok aránya. A körte esetében országrészenként jelentősen szóródnak a károk, de átlagosan itt is közel 49% azon ültetvények aránya, ahol a virágkár meghaladja a 80%-ot. Kedvezőbb a helyzet a meggy és a szilva esetében, ahol az ültetvények mintegy felében még van remény elfogadható termésre. A szamóca állományokban is több tíz százalékos nagyságrendű virágkár valószínűsíthető, míg a dió és bodza esetében a látens károk mértéke csak később derül ki.

A FruitVeB hangsúlyozza, hogy a felmérés a virágokra és gyümölcskezdeményekre vonatkozó károkat mutatja, nem pedig a várható terméskiesés mértékét. Az első pontosabb termésbecslés május közepén készül majd, de már most bizonyos, hogy a 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcságazatban több tízmilliárd forintos kár keletkezett.