Hazánkban jelenleg 2200 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület és több száz halastó van, melyek csaknem kétharmada került veszélybe az idei forróság miatt. Míg tavaly 12 ezer példányt tudtak lehalászni, az idei évre mindössze 8000-rel számolnak a szakértők - írja a HelloVidék. Az aszály mellett azonban a halárak alakulásában számottevően közrejátszik az is, hogy a takarmány ára is megnőtt, illetve egyre nagyobb a munkaerőhiány.

Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke az InfoRádiónak adott interjújában elmondta, hogy idén karácsonykor akár 40 százalékkal is drágább lehet a ponty, mint tavaly. Emellett az elnök azt is megerősítette, hogy az idei év rendkívül nehéz volt a haltermelés tekintetében is.

Sajnos nagyon rossz eredményeink vannak, a kialakult aszály, a megemelkedett takarmányárak és az elszállt energiaár miatt nehéz helyzetbe került a halászati ágazat. A kevés termésből elsősorban a horgászszektor szereplőit szolgáljuk ki, és karácsonykor biztosítjuk Magyarország halellátását

- vázolta a helyzetet. Németh István kiemelte, hogy az idei körülmények sajnos a halak árában is meg fog mutatkozni; a ponty tavalyi árához képest a fogyasztók mintegy 35-40 százalékkal magasabb áron juthatnak hozzá az élő halhoz, ez 1800-2000 forintot jelenthet kilónként. Az elnök azt is hozzátette, hogy ponty és afrikai harcsa minden bizonnyal jut majd mindenki asztalára idén is, de a csuka, süllő, szürkeharcsa nem biztos, hogy elegendő lesz az igények kiszolgálásához. Az aszályra kitérve elmondta még, a szeptemberi sok eső már nem segített, akkor ugyanis már "csapolták" a tavakat, esőre inkább tavasszal lett volna szükség. Németh István azt is elmagyarázta, hogy miért van hatással a rezsiemelkedés a halgazdaságokra:

Az alföldi tógazdaságokban, jellemzően a körtöltéses tavakban villamosenergiával, szivattyúval emelik a vizet a kollégák, így tehát a villany drágulása jelentős költségtöbbletet okoz. A dunántúli völgyzáró gátas tavakban sajnos erre sem volt lehetőség, ott a kiszáradt tavakkal, illetve az alacsony vízszinttel küzdöttünk. Azonban a gázolaj - ami a halszállításhoz elengedhetetlen - jelentős emelkedése tovább növelte a hal előállításának és piacra juttatásának logisztikai költségeit. A kukorica és a búza ára pedig mintegy 100-100 százalékkal nőtt. Magyarországon a tógazdaságok összterülete 26 ezer hektár, a 121 éve nem tapasztalt aszály hatására azonban több száz hektárnyi terület száradt ki.

Mennyi az annyi?

A HelloVidék utánajárt, a fentiek tükrében mennyibe kerülnek a haltermékek: a pontyszelet az egyik legnépszerűbb karácsonyi haltermék, ennek ára a Fővámtéri csarnokban a januári 2700 Ft/kg árról szeptember végére 3400 forintra ugrott. Ugyanezen időszakban Debrecenben elérte a 3600 forintot, Győrben a 3700-at, Kecskeméten a 3500-at, Székesfehérváron a 3700-at, míg Szolnokon és Pécsett olcsóbb árakat regisztráltak a múlt hónap végén: előbbi esetében 2200 forint, utóbbi esetében 2900 forintért volt kapható a pontyszelet kilója.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) árstatisztikái alapján a harcsafilé ára is felfelé ível az idei évben; szeptember végén a Fővámtéri csarnokban 4000 forint volt kilója. Debrecenben 4500 forinttal zárta a hónapot, Győrben 3500 forintért volt kapható, Kecskeméten 4200 forintig kúszott az ár, Székesfehérváron 3500 forintért, míg Pécsett 4000 forint volt a harcsafilé kilója.

A busatörzs és busaszelet ára kicsit kedvezőbb, mint az afrikai harcsáé és a pontyszeleté; A Fővám téri csarnokban a busa törzs és szelet kilójáért 1700-1800 forintot kértek el. Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, illetve Székesfehérváron kicsit magasabbak voltak múlt hónap végén az árak: Debrecenben volt legdrágább a hal, itt 2400 forintot kértek el a busa kilójáért, Győrben 1800-2000 forint között mozgott az ár, Székesfehérváron 2000 forint volt, míg Kecskemét volt a legolcsóbb, ott 1700 forintért volt kapható a busa.