Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója interjút adott a Forbes.hu-nak, ahol beszélt az áremelkedésről, és kiemelten a csirke drágulásáról, az áruhiány kérdéséről, valamint - egyebek mellett - véleményezte a magyar kormány élelmiszerárstopot, és annak hatását is. A szakember a tojás és a krumpli árszabályozása kapcsán a portálnak elmondta, hogy már hetekkel korábban sejtették, hogy lesz valami - olvasható a Portfolio szemléjében. Beszéltek az illetékesekkel, hallottak pro és kontra érveket is, úgyhogy a döntés nem érte őket teljesen váratlanul, a termékszelekció és a sebesség azonban igen - tette hozzá. A vezérigazgató elmondta, hogy nem volt konkrét elképzelése arról, milyen termékek esetében várható, mivel elmondása szerint lehetett hallani a tésztától a kenyérig több mindenről: ez pedig a kereskedők oldaláról nézve nagyon nem mindegy.

Ha egy-egy termék sok összetevős, akkor ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz kivitelezni az átárazást, szabályozást, mindent, amit ilyenkor kell. Csak egy példa: az első ársapkáknál mindenki hat termékről beszélt, holott a valóságban az 48 terméket jelentett

- magyarázta Pálinkás Zsolt.

A szakember hozzátette, hogy egy-egy ilyen bejelentés ugyanis nagyon meg tudja zavarni a piacot, az elmúlt időszaknak az volt az egyik tapasztalata, hogy hiába folyamatos az ellátás, az emberek ilyenkor ráugranak az adott termékekre, és exponenciálisan, nagyon hirtelen megnövekszik, és mesterséges lesz a kereslet. Az árstop tehát egyfelől torzítja a piaci viszonyokat, másfelől más termékek árkorrekciója miatt árfelhajtó hatása is van, és így még gerjesztheti is az inflációt - hangsúlyozta a Tesco magyarországi vezérigazgatója.

Annak idején, amikor elindult az árstop, nagyon magabiztosak voltunk, európai lekötéseink voltak, azt gondoltuk, minden szuper. De arra nem számítottunk, hogy adott esetben 700%-kal fog felmenni a forgalom a cukron, mert a kiskereskedők is elkezdtek hozzánk járni, hiszen sokkal olcsóbban vették meg a cukrot polci áron, mint beszerzési áron

- mesélte Pálinkás Zsolt, aki szerint az ársapkáknál a legelején jó volt a szándék, mert bizonytalan időkben erősítette a vásárlói bizalmat, ráadásul fogyasztást tudott generálni.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e áruhiány tojásból, burgonyából, vagy bármi más hatósági áras termékből, a szakember úgy válaszolt: nem gondolja, hogy ilyen előfordulhat. Pálinkás Zsolt nem az áruhiánytól fél, az inflációt viszont továbbra is nagy kérdésnek látja. Elmondta, hiába teljes mértékben biztosított az ellátásuk tojásból és burgonyából, a biztonság kedvéért bevezettek egy mennyiségi korlátozást, amelyen már lazítottak is. Most mindenből egy csomag a korlát, de ez burgonyából lehet például egy 5 kilós csomag is.

A vezérigazgató beszélt arról is, hogy az ársapkák miatti veszteség a Tescónál eddig 7 milliárd forint lehet, de az év végéig ez körülbelül 11 milliárdra is felmehet. Arra a kérdésre, hogy meddig maradhatnak érvényben az élelmiszerárstopok, Pálinkás Zsolt kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban csak spekulálni meg találgatni lehet.

Miért van kevés csirke, és miért ennyire aránytalanul drága?

Pálinkás Zsolt egy példával illusztrálta, hogy miért drágult meg ilyen borzalmas mértékben a csirke Magyarországon. Ahogy fogalmazott, a hatósági áras csirkemellfilé, amit nekik árulniuk kell, nyilvánvalóan megdobja a keresletet a csirke melle iránt, de mivel nem lehet csak a mellét árulni, szegény állatot egészben kell levágni, mert nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni az evolúció ezekhez az igényekhez.

A mellfilén túl a maradék részekkel is kezdenie kell valamit a beszállítónak. Azt tudja, hogy a mellre nagy kereslet lesz, ezen még keresni is tud, viszont az állat többi részét is el kell adnia. Két opciója van, vagy sokat vág le, de akkor nyomott áron tudja csak eladni a piacon és vesztesége keletkezik, vagy annyit vág le, ahol még arányban van a nyeresége és a vesztesége. Ezért van az, hogy kevés a csirke, és az is, hogy ha kifogy a csirkemellfilé, akkor az állat többi részét aránytalanul drágán lehet csak megvásárolni

- magyarázta Pálinkás Zsol.

A Tesco vezérigazgatója szerint itt nagyon nagy kérdés, hogy valójában jól jár-e a vásárló, és hogy az egész intézkedésnek inflációfékező hatása van-e. Szerintük abszolút nincs, inkább torzító hatása van. Kiemelte: még biztos nem vagyunk a folyamat végén, még sok inflációs ütem lesz, és bár talán már kisebb mértékűek, de egyre inkább ki fog nyílni a beszerzési árolló, így pedig egy idő után el fogunk érni oda, hogy az import olcsóbb lesz, mint a helyi beszerzés. Ez pedig biztos, hogy nem cél - fűzte hozzá a szakember. A teljes interjú itt olvasható.