November közepén már javában zajlanak az őszi lehalászások a tógazdaságokban, a haltermelők már készülnek a karácsonyi időszakra, amikor a hazai haltermelés közel 40%-át értékesítik. Idén is arra lehet számítani, hogy kiváló minőségben, nagy választékban lehet majd friss halhoz jutni az üzletekben és a piacokon az ünnepi időszakban - olvasható a HelloVidék oldalán. A kiváló minőségű magyar haltermékek iránt külföldön is nagy a kereslet, de a hazai haltermelők elsősorban az itthoni kiszolgálására törekednek.

Karácsonykor a fogyasztók várhatóan a következő árakon juthatnak halhoz:

• Az élő ponty kilója 1800-2000 forintba fog kerülni,
• a pontyszeletek esetében mintegy 3500-4000 forintot kérhetnek el egy kilóért,
• míg az afrikai harcsa filé ára 3800-4200 forint között fog alakulni.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) idén is halboltkereső térképpel segíti a vásárlókat, amin megtalálhatóak lesznek az állandó halboltok mellett a karácsonyi termelői halértékesítési pontok is - mondta el Sziráki Bence, a szervezet ügyvezető igazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy december 10 után érdemes lehet felkeresni a www.halpentek.hu weboldalt, ahol számos recept is megtalálható. Sziráki Bence arra is felhívta a figyelmet, hogy nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a halvásárlást, a friss hal még 7-10 nap fagyasztás után is ugyanolyan kulináris élvezetet jelent.

A halgazdálkodás - bár kis ágazatról van szó - komoly erőforrást jelent a hazai mezőgazdaságnak, a magyar agrárium elismert és meghatározó része, mivel hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez, és a fenntartható fejlődéshez. Magyarország szerencsés helyzetben van, mivel a tógazdasági haltermelés szempontjából ideális földrajzi elhelyezkedése révén biztosítani tudja a fogyasztók részére a kitűnő minőségű édesvízi halakat.

A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene tavaly 21184 tonna volt, mindössze 1%-kal alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest. A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is a haltermelés 82,4%-a három régióban koncentrálódott, melyek Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld. Gazdaságilag a legfontosabb magyar halfaj továbbra is a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 83,2%-kal részesedett a 2021-es évben. A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek üzemelt területe 25937 hektár volt 2021-ben, ami sajnos csökkenő tendenciát mutat, hiszen az elmúlt évek csapadékszegény időjárása nem kedvez a haltermelésnek. Az precíziós rendszerekben előállított halmennyiség 2021-ben 5672 tonna volt, ami az előző évhez képest 7%-os bővülést jelentett, várhatóan 2022-ben is növekvő tendencia lesz tapasztalható. Magyarországon a második legnagyobb mennyiségben előállított édesvízi halfaj az afrikai harcsa, a FAO legfrissebb adatai az EU-ban Magyarország a legnagyobb afrikai harcsa termelő ország (2021-ben 5 298 tonna).

Az AKI adatai szerint 2021-ben az egy főre jutó halfogyasztás 6,52 kg volt Magyarországon, ami 0,15 kg növekedést jelent 2020-hoz képest, ugyanakkor az import hal mennyiségének az aránya a fogyasztáson belül rendkívül magas, 78,6%-os. A MA-HAL célja, hogy előmozdítsa az importfüggőség csökkentését és a hazai akvakultúra megerősítését.

A koronavírus után idén az aszályos nyár és a növekvő inputanyagárak viselték meg az ágazatot. Az elmúlt évben korábban nem látott mértékben nőtt az üzemanyagok, a takarmányok és az energia ára. A tógazdasági haltermelés szempontjából borzalmas idei évet tudhat magának az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd elhúzódó nyári aszály miatt egyre nehezebb termelni a halat tógazdasági körülmények között. Soha nem látott károkat okozott az elhúzódó aszályos időjárás országszerte a halastavakban. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság augusztusi közlése szerint 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon volt túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzott.

Januártól július végéig csaknem 50%-os csapadékhiány halmozódott fel hazánkban és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. A völgyzárógátas dunántúli halastavaknál azért alakult ki kritikus helyzet, mert nagyobb és biztos hozamú közeli folyóvizek és csatornák hiányában a tavakba a vízutánpótlása ezen az úton nem volt megoldható, kizárólag a vízgyűjtő területre hulló csapadék felfogásával tudtak csak gazdálkodni a haltermelők. Tekintettel, arra, hogy már 2021-ben sem tudták megfogni a vizeket, ezért 2022. őszére kritikussá vált a helyzet. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint, már tavaly 15%-os termelés visszaesés volt a Dunántúlon a vízhiány miatt, az idei tapasztalatok és előrejelzések szerint 2022-ben, akár 30%-os is lehet a termelés visszaesés 2020. évi termelt mennyiséghez képest.

Súlyos gondok vannak a magyar vizekben: ezt jobb, ha mindenki tudja

Egyre kétségbeejtőbb helyzetben van a magyar halágazat, sok termelő válthat más, jövedelmezőbb tevékenységre.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet céljai között szerepel a hazai haltermelés és értékesítés felerősítése. Ennek érdekében indítottuk el az Agrárminisztérium támogatásával a 2020. október 15-én a rendszeres, legalább heti egy alkalommal történő halfogyasztásra ösztönző „HalPéntek” kampányunkat. Szeretnénk, ha a péntek újra a halfogyasztás napja legyen Magyarországon, mivel mindenki számára ismeretes, hogy a halhús fogyasztása pozitív élettani hatással bír

- közölte Sziráki Bence.

Mint ismeretes, a hal könnyen emészthető, magas fehérje tartalmú és vitaminokban gazdag táplálék. A halhús tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitamint, továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát. A nemzetközi statisztikák is alátámasztják, hogy a nagy halfogyasztó országok lakói között jóval kevesebb a szív- és érrendszeri beteg. A MA-HAL ügyvezető igazgatója jelezte, hogy a következő december szeretnék felhívni a fogyasztók figyelmét a kiváló minőségű hazai halakra.