2023 első hónapjaiban az élelmiszerek árának emelkedésére lehet számítani. Nagyon sok termék esetében a megdrágult energiaköltségek most épülnek be a termelési költségek közé. Ez egy olyan jelentős extra költségtényező, ami miatt kizárt, hogy bármelyik állati termék árszintje csökkenjen - mondta el az Agrárszektor kérdésére Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a nemzetközi környezet is azt mutatja, hogy növekedni fognak az árak, ugyanis komoly áremelkedések történtek a német sertéspiacon. Ez pedig azért fontos hír, mivel a magyar felvásárlók is ezt figyelik, és ezeket az árfolyamokat fizetik a termelőknek. A szakember elmondta, hogy a malactenyésztők tapasztalatai alapján két hónap alatt a malac ára 50%-kal, vagyis 20 ezer forintról 30 ezerre emelkedett, a vágósertés ára pedig mintegy 20%-kal emelkedett. A vágóhidaknak és a feldolgozóknak ezt be kell építenie az áraiba. Az agrárközgazdász emellett beszélt arról is, hogy a takarmányok ára csökkent a nemzetközi tőzsdéken, de ennek a hatása most és jövő tavasszal, vagyis az elkövetkező 5-6 hónapban még nem fog érvényesülni Magyarországon, mert ott mindig késleltetett ármozgás van: amikor gabona, kukorica, olajos magvak drágábbak lesznek, azt az állattartók nem építik be az áraikba azonnal.

A következő fél évben az árcsökkenés kizárt, függetlenül attól, hogy a takarmányok olcsóbbak lettek

- tette hozzá Raskó György.

Lehetnek-e, avagy lesznek-e még új árstopos élelmiszerek?

Mint ismeretes, a kormány 2023. április 30-ig meghosszabbította az egyes alapvető élelmiszerekre kivetett hatósági árakat. Arra a kérdésre, hogy várható-e új termékek felvétele az ársapkával érintett élelmiszerek közé, az agrárközgazdász egy határozott nemmel reagált. Raskó György szerint már a burgonyának és a tojásnak se kellett volna bekerülnie az intézkedés hatálya alá.

Meglepő hírek érkeztek az árstopról Magyarországon: ez vár a vásárlókra januártól

Még néhány hétig emelkedhetnek az élelmiszerek árai, utána azonban óriási zuhanás várható az agrárközgazdász szerint.

A szakember szerint az intézkedés kapcsán az egy rendkívül probléma a döntéshozók számára, hogy ha eltörlik az ársapkát, akkor majdnem minden érintett terméknél 100% körüli áremelkedés fog bekövetkezni. Raskó György úgy látja, hogy az újabb meghosszabbítás hátterében az lehet, hogy még nincs meg a módja annak, hogy hogyan lehetne a valós piaci árak és a befagyasztott árak közötti szakadékot áthidalni. Az azonban biztos, hogy egy az egyben nem lehet ráterhelni a lakosságra ezeket.

Ez más, mint ami az üzemanyagoknál volt, ott ugyanis tényleges hiány keletkezett, és be kellett avatkozni. Az élelmiszerek esetében nem valószínű, hogy ez bekövetkezne, mivel minden termék beszerezhető külföldről, bizonyos esetekben a belföldni árszintnél alacsonyabb árakon is. A kormánynak tehát nem kell attól félnie, hogy az ársapka meghosszabbítása az üzemanyaghoz hasonló átmeneti hiányokat okozna

- magyarázta Raskó György.

Mi várható az üzemanyagárstop megszüntetése után?

Korábban az üzemanyagok is hatósági árasok voltak, ám december elején olyan mértékű üzemanyaghiány alakult ki a hazai benzinkutakon, hogy a kormány december 6-án, 23 órás hatállyal eltörölte a benzinre és a gázolajra vonatkozó árstopot. Ezért arról is megkérdeztük az agrárközgazdászt, hogy ennek milyen hatása lesz a mezőgazdaságra, és a lakosságra. Válaszában a szakember kifejtette, hogy ennek a negatív hatása a növénytermesztésben csak márciusban, tavasszal fog először jelentkezni, hiszen most nem zajlanak munkálatok a földeken. Az állattenyésztés terén más a helyzet, ott minden minden ágazatban azonnal jelentkezett ez a plusz költség. A szakember beszélt arról is, hogy az energiapiacon tapasztalt elképesztő áremelkedésekből kifolyólag az állattenyésztők most újítják meg a szerződéseiket az energiaszolgáltatókkal. Ezek a magasabb energiárak pedig várhatóan meg fognak jelenni költségtényezőként az átadási árakban, legalábbis a termelők megpróbálják majd belefoglalni ezeket is az áraikba - ismertette Raskó György, hozzátéve, hogy ha ez nem fog sikerülni nekik, akkor az az állattenyésztés további leépülését fogja eredményezni.

Raskó György szerint az árstoppal érintett élelmiszereknél egyáltalán nem várható olyan lépés, mint a benzinnél, hogy hirtelen bejelentik az intézkedés végét. A szakember kijelentette, hogy azért nem fogja ezt megtenni, mert nem lesz hiány az élelmiszerekből. Ahogy korábban is mondta, importból minden beszerezhető, méghozzá olyan árszinten, ami a kereskedők részéről még nagyjából finanszírozható. Az üzemanyagok és az élelmiszerek árstopja között ugyanis az a nagy különbség, hogy az előbbi nem volt helyettesíthető.

Az üzemanyag nem váltható ki mással, míg az élelmiszer ezerféle más termékkel helyettesíthető. Ráadásul annál az átvételi és a piaci ár közötti veszteséget a kereskedők rá tudják teríteni minden másra, míg a benzin és a gázolaj esetében a benzinkutasoknak nem volt ilyen opciójuk

- tette hozzá Raskó György.

De vajon meddig maradhat az árstop Magyarországon?

Az élelmiszerárstopot illetően az agrárközgazdász elképzelhetőnek tartja, hogy április 30-a után ismét meghosszabbítják az intézkedés hatályát. Azt ugyanis már most lehet látni, hogy sem a környező országokban, sem pedig a világpiacon nem lesz élelmiszerárcsökkenés, kár is erre spekulálni. Raskó György szerint a kormány a politikai hangulat függvényében azt fogja mondani, hogy most megint vizsgázik a rendszer: ha ugyanis jövő február és április között nem lesz élelmiszerhiány az adott termékekre, akkor nem lesz kockázata a meghosszabbításnak. A szakember kifejtette, hogy a kormány a lakosság hangulata jobban érdekli, mint az, hogy termelő lesz kénytelen befejezni a tevékenységét a kigazdálkodhatatlan veszteségek miatt. Raskó György felidézte, hogy Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter 27%-ra emelte fel a várható inflációs csúcsot, ami 2023-ban fog bekövetkezni. Mint mondta, az infláció a mostani 22,5%-os szintről fog felugrani oda, közben pedig a lakossági reáljövedelmek nagymértékben csökkenni fognak. Emellett az élelmiszerkereskedelem eladási volumenében is óriási csökkenés lesz. Raskó György beszélt arról is, hogy ez a csökkenés már most is jelentős, 10% körül van, de nem fog itt megállni.

Az élelmiszerfogyasztás volumenében is jelentős csökkenés lesz megfigyelhető. A lakosság ugyanis úgy gondolkozik, hogy inkább legyen fűtés és világítás, és majd kevesebb élelmiszert fognak vásárolni. A következő időszakban az élelmiszerfogyasztás minőségi összetétele emiatt negatív irányba fog fordulni, vagyis a magyarok inkább a gyengébb minőségű, de olcsóbb élelmiszereket fogják keresni a boltokban

- figyelmeztetett Raskó György.