Ahogyan a gabonát, úgy a mézet is kiszorítja hagyományos piacainkról az Ukrajnából nyomott áron érkező termék - hívta fel a figyelmet az agrártárca, emlékeztetve, hogy Magyarország több tagállammal együtt sürgeti a méztermékek csomagolásán az egyértelmű eredetmegjelölést. Európában ugyanis olyan harmadik országokból származó, rendkívül olcsó méztermékek lepték el a piacot, amelyek kiszorítják a magyar mézet. Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy november után gyakorlatilag leállt a hazai mézpiacon a felvásárlás, az ukrán méz levitte a vegyes- és az akácméz árszintjét is. A 2021 végén még kilónként 2400 forintos felvásárlási árú akácméz most 1700 forintos áron sem kell, és vegyesmézekből is beragadtak tételek a termelőknél is a kereskedőknél is, ráadásul az üzletek polcairól sem fogy a magyar méz.

Jöhet a szigorítás: fontos bejelentést tettek a mézekkel kapcsolatban

A kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, és rontják a mézek iránti fogyasztói bizalmat is.

A helyzet nem idegen az Agrárminisztérium előtt sem, melynek kialakulását Nagy István agrárminiszter azzal magyarázta, hogy az ukrajnai méhészek a háború elől menekítve pörgetés után féláron vagy akár még olcsóbban értékesítették a mézüket, méghozzá azonnal. Ennek oka az, hogy nem akarták, hogy termékük a harcokban megsemmisüljön, és rögtön pénzhez akartak jutni. Az ukrán méznek egyébként Magyarország nem volt a vevője, de a német, francia, svájci és olasz mézletöltők igen, ami annyiban jelent problémát, hogy a magyar termékeket is ide akarták eladni. Mégpedig reményekkel teli, hiszen 3 év után tavaly nem zártak rossz évet a méhészek, és azt gondolták, annak ellenére, hogy minden agrártermék ára az egekbe szökött, ők is jó áron tudják eladni az árujukat - éppen ezt akadályozta meg, hogy a magyar méz exportpiacai bedugultak az ukrán áru miatt.

Nagy István, mint mondta, ezzel szemben teljesen fegyvertelenek vagyunk, mert arra nincs ráhatásunk, hogy például kitől vásároljanak a németek. Az agrárminiszter úgy véli, mivel az ukrán méhészek békében is termeltek mézet, és az is elfogyott, abban lehet bízni, hogy most is ez történik. A zavart az okozza, hogy egyszerre árasztották el a piacot az árujukkal. Fazekas Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi évekhez képest különbséget jelent az, hogy júliusban teljesen megszűnt az ukrán termékekre kivetett uniós importvám, és mintegy 60 ezer tonnára emelkedett a kvóta.

Döbbenetes hírek érkeztek a magyar mézről: színt vallottak a hazai méhészek

Jó ideje komoly gondok vannak a magyar méhészeti ágazatban, ősz óta nem javult a termelők helyzete.

Addig kevesebb méz jött onnan, ami valószínűleg éppen a vám belengetett megszűnésének köszönhető, később viszont - a november végéig rendelkezésre álló KSH-adatok szerint - némileg növekedett az Ukrajnából Magyarországra behozott mennyiség: az augusztusban és szeptemberben még csupán 60-60 tonna körüli mennyiség a következő két hónapban havi több mint 220 tonnára emelkedett, összességében pedig a teljes import közel kétharmada jött közvetlenül Ukrajnából. Eközben az exportőrök által lejelentett teljes magyar mézkivitel 13 300 tonna volt november végéig, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 17 575, 2020-ban pedig 18 524 tonna

- írja a lap.

Az európai piacon az is bezavar, hogy Amerika több ország termékeire is dömpingvámot vezetett be, ezért például a korábban az amerikai piacon értékesített argentin méz egy része is Európában keres piacot, és még 17 százalékos vámmal is olcsóbb, mint a magyar méz. Európában minden magasabb árfekvésű termék értékesítése lényegében megállt, a vásárlóerő csökkenése miatt már szinte senkinek nem kell sem lépes, sem a bio méz, de még az akácméz iránti érdeklődés is minimálisra esett vissza.