Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint országosan átlagosan 25,4%-os volt az infláció 2023 februárjában a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Vagyis általánosságban minden legalább a negyedével kerül többe, mint tavaly ilyenkor. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy 2022 februárjában már 8,3%-os inflációról beszéltünk 2021 februárjához képest. Ezzel együtt is a 25,4%-os átlagos áremelkedés mértéke csak a jéghegy csúcsa, bőven találni ugyanis olyan termékeket, amelyeknek egy éves időtávon 90%-kal, sőt, akár 100%-kal is emelkedett az ára.
Nem áll meg az áremelkedés
Továbbra is őrzi első helyét a leginkább megdráguló termékek között a 400-500 grammos kiszerelésű sertészsír, ami nem kevesebb, mint 112,6%-kal került többe februárban, mint egy évvel korábban. Anno ugyanis a termék 508 forintba került, most viszont már 1080 forint az átlagos fogyasztói ára. A második olyan termék, ami a legnagyobb mértékben megdrágult, a 100 kilós brikett lett, ennek az átlagára 102%-kal emelkedett egy év alatt. Annak idején 10 490 forintba került, most viszont átlagosan már 21 190 forintba. Harmadik helyre a kilós félbarna kenyér került, ennek az átlagos fogyasztói ára egészen pontosan 100%-kal emelkedett, azaz duplázódott meg. Míg korábban egy vekniért 441 forintot kértek, addig most 882-t.
Az első 10 leginkább dráguló termék közé a briketten kívül csak a vezetékes gáz került be a nem élelmiszer kategóriából. A csúcsdráguló élelmiszerek közé tartozik még a fehér kenyér, a vaj, a 12%-os tejföl, a só, a trappista sajt és a zsemle. Ezeknek a fogyasztói átlagára kivétel nélkül 85-99% között emelkedett. Természetesen még itt sem áll meg a drágulás, ugyanis 80% feletti áremelkedést mértek még az 1,5-ös és 2,8-as ESL tejnél, a tojásnál, de a mirelit hasábburgonyánál is, de 70% fölött drágult egy kiló pulykamellfilé és a 800-1000 grammos háztartási keksz is.
Sokatmondó adat az is, hogy a 178 elemet tartalmazó listán ezeken kívül még további 17 termék található, amelyeknek a fogyasztói átlagára legalább 50%-kal emelkedett 12 hónap leforgása alatt. És ezek között is leginkább élelmiszerek vannak, mint például a bontott csirke, a csirkeszárny, a margarin, a rizs, az őrölt kávé vagy éppen a banán.
Elég egy hónap is az árak elszállásához
Nem kell természetesen egy évnek eltelnie, hogy a magyar vásárlók érezzék az árak pokoli emelkedést. Egy hónap alatt is bőven történnek olyanok, amiktől az embernek leesik az álla a boltokban. Idén január és február között például országosan az árak 0,8%-kal nőttek átlagosan. Ehhez képest viszont egy kiló zöldpaprika fogyasztói ára 21,2%-kal. Ez 27-szer magasabb ütemű növekedés, mint amennyit átlagosan mért a KSH. Az a kiló zöldpaprika tehát, ami januárban még "csak" 1460 forint volt, most már 1770 forintba kerül.
De egy kiló paradicsomért is 21,1%-kal kellett többet fizetni idén februárban, mint januárban. Korábban a termék 1280 forintba került átlagosan most viszont 1550 forintba. De legalább 15%-kal nőtt egyetlen hónap leforgása alatt az valamint az uborka kilója is. Ha 15%-kal már nem is, de több mint 5%-kal - és ez is ötszöröse az országos átlagnak - nőtt az átlagára a top10 havi dráguló termék maradékának is. Itt olyan termékek találhatóak, mint a 70-100 grammos kakaópor, a 200-250 grammos őrölt kávé, a 70x140 cm-es frottírtörülköző, a 1,5 literes ásványvíz, a körte vagy éppen a só.