Most lehull a lepel: ezt biztosan sokan nem tudták a magyar mézről

Most lehull a lepel: ezt biztosan sokan nem tudták a magyar mézről

agrarszektor.hu
Bár az kétségbevonhatatlan tény, hogy az évi csaknem 500 ezer tonnájával Kína a világ legnagyobb méztermelője, ám utána a második helyen az Európai Unió található, évi 250-275 ezer tonnás termeléssel. Az EU-n belül pedig az élmezőnyben szerepel Magyarország, az évi 25 ezer tonnás méztermelésével. Azonban az unió nem tekinthető önellátónak e tekintetben, a fogyasztásnak csak mintegy 60 százalékát teszi ki a termelés, a maradék 40 százalék importból származik. Magyarország ugyanakkor jobb helyzetben van, mivel a megtermelt mennyiség nemcsak a hazai fogyasztást fedezi, de exportra is jut belőle bőven. Jelenleg azonban az ukrán és a kínai mézek elárasztották az uniós piacokat, ezzel pedig nemcsak az árakat törték le, de lényegében a felvásárlást is megszüntették.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint 2021-ben Kína közel 500 ezer tonna természetes mézet állított elő. Annak ellenére, hogy ezek természetes tulajdonságait több nemzeti és nemzetek közötti megfigyelőszervezet is vitatta, a megtermelt méz mennyisége még mindig könnyedén felülmúlja minden más országét - derült ki a Statista által közzétett friss adatokból.

Az oldal adatai szerint Törökország, Irán és Argentína áll a második, harmadik és negyedik helyen, de ezek közül egyik ország sem lépi át a 100 ezer tonnás küszöböt. Az Amerikai Egyesült Államok a maga 57 ezer tonnájával is csak a kilencedik legnagyobb méztermelő volt 2021-ben. India, amely ebben a top 8-as rangsorban a hatodik helyen áll, abban az évben mintegy 66 ezer tonna mézet állított elő. Az indiai mézipar ugyanakkor különösen hangos volt amiatt 2021-ben, hogy Kína állítólag cukorsziruppal keveri a mézet, amelyet könnyebb és olcsóbb előállítani. A Statista arról is beszámolt, hogy amíg az 1990-es évek elején az amerikai kontinens és Európa a méztermelésben való globális részesedés terén még közel egyenrangú volt az ázsiai országokkal, az elmúlt évtizedekben drámaian megváltozott a helyzet. 2001-ben a világszerte előállított méz 44%-át Ázsia termelte. 2021-re az ázsiai országok, például Kína és India a természetes méz globális termésének mintegy felét állították elő.

Azért még nem kell temetni Európa méztermelését

A képet árnyalja, hogy az Eurostat egy 2022-es elemzése szerint az Európai Unió körülbelül 250-275 ezer tonna mézet termel, amivel Kína után a második legnagyobb méztermelőnek számít. A termelés az EU-ban az elmúlt 5 évben mintegy 15%-kal nőtt, de ez még mindig nem elegendő az uniós fogyasztás kielégítésére, az önellátás mértéke pedig 60% körül mozog. Magyarország évente mintegy 25 ezer tonna mézet állít elő, ami az uniós termelés 9,1-10%-át jelenti, a kínainak viszont az 5%-át éri csak el. A magyar méztermelésről ugyanakkor elmondható, hogy teljes mértékben fedezi a hazai fogyasztást (10 ezer tonna), és általában a hazai méz mintegy 60%-a pedig külpiacokon kerül értékesítésre, amint arról Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke nemrég beszámolt az Agrárszektornak. A szakember azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban a teljes, Ukrajnából érkező mézmennyiség elérte az 55 ezer tonnát. A mézpiac pedig megállt, mivel a nyugat-európai felvásárlók nagy készleteket halmoztak fel a kínai és az ukrán mézből. Ezt egyébként az Agrárszektor által korábban megkérdezett méhészek is mindig megerősítették, mint mondták, tavaly ősz óta lényegében megszűnt a felvásárlás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mennyi pénz van a mézben?

Kína nemcsak a világ legtöbb mézet előállító országa, hanem a természet egyik legrégebbi és legszélesebb körben használt édesítőszeréből származó egy főre jutó bevétel tekintetében is az élen áll. A Statista Market Insights és a Világbank népességi adatain alapuló számítások szerint a kínai mézipar 2021-ben 17 dollárt keresett az ország egy lakosára vetítve. A top 8 további két helyére pályáznak még ázsiai országok: Indonézia és Vietnam a hatodik és hetedik helyen áll 6,5 és 6,0 dolláros egy főre jutó bevétellel. Ez tükrözi az ázsiai piacok fontosságát a globális méztermelésben. 2021-ben a világ méztermelésének csaknem fele ebből a földrajzi régióból származó országokból származik. További fontos mézpiacok közé tartozik Kanada, Észak-Macedónia és Svájc.

Az Ázsiából, különösen Kínából származó mézet az elmúlt években a piacfelügyelők intenzív vizsgálatnak vetették alá. India, amely hagyományosan ellenzi Kína számos politikai és üzleti törekvését, egyre inkább arra összpontosít, hogy feltárja a Népköztársaságból exportált méz mennyiségét, amelyet állítólag olcsóbb és rosszabb minőségű sziruppal kevertek össze. Az édesítőszerek teljes világpiaci értékét tekintve a méz 28%-os részesedéssel rendelkezett a 145 milliárd dolláros globális összbevételből. Míg az olyan mesterséges édesítőszerek, mint a szacharin vagy a stevia 21,7 milliárd dollárral járultak hozzá, addig a cukor 82,3 milliárd dollárral.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?