Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint 2021-ben Kína közel 500 ezer tonna természetes mézet állított elő. Annak ellenére, hogy ezek természetes tulajdonságait több nemzeti és nemzetek közötti megfigyelőszervezet is vitatta, a megtermelt méz mennyisége még mindig könnyedén felülmúlja minden más országét - derült ki a Statista által közzétett friss adatokból.

Az oldal adatai szerint Törökország, Irán és Argentína áll a második, harmadik és negyedik helyen, de ezek közül egyik ország sem lépi át a 100 ezer tonnás küszöböt. Az Amerikai Egyesült Államok a maga 57 ezer tonnájával is csak a kilencedik legnagyobb méztermelő volt 2021-ben. India, amely ebben a top 8-as rangsorban a hatodik helyen áll, abban az évben mintegy 66 ezer tonna mézet állított elő. Az indiai mézipar ugyanakkor különösen hangos volt amiatt 2021-ben, hogy Kína állítólag cukorsziruppal keveri a mézet, amelyet könnyebb és olcsóbb előállítani. A Statista arról is beszámolt, hogy amíg az 1990-es évek elején az amerikai kontinens és Európa a méztermelésben való globális részesedés terén még közel egyenrangú volt az ázsiai országokkal, az elmúlt évtizedekben drámaian megváltozott a helyzet. 2001-ben a világszerte előállított méz 44%-át Ázsia termelte. 2021-re az ázsiai országok, például Kína és India a természetes méz globális termésének mintegy felét állították elő.

Azért még nem kell temetni Európa méztermelését

A képet árnyalja, hogy az Eurostat egy 2022-es elemzése szerint az Európai Unió körülbelül 250-275 ezer tonna mézet termel, amivel Kína után a második legnagyobb méztermelőnek számít. A termelés az EU-ban az elmúlt 5 évben mintegy 15%-kal nőtt, de ez még mindig nem elegendő az uniós fogyasztás kielégítésére, az önellátás mértéke pedig 60% körül mozog. Magyarország évente mintegy 25 ezer tonna mézet állít elő, ami az uniós termelés 9,1-10%-át jelenti, a kínainak viszont az 5%-át éri csak el. A magyar méztermelésről ugyanakkor elmondható, hogy teljes mértékben fedezi a hazai fogyasztást (10 ezer tonna), és általában a hazai méz mintegy 60%-a pedig külpiacokon kerül értékesítésre, amint arról Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke nemrég beszámolt az Agrárszektornak. A szakember azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban a teljes, Ukrajnából érkező mézmennyiség elérte az 55 ezer tonnát. A mézpiac pedig megállt, mivel a nyugat-európai felvásárlók nagy készleteket halmoztak fel a kínai és az ukrán mézből. Ezt egyébként az Agrárszektor által korábban megkérdezett méhészek is mindig megerősítették, mint mondták, tavaly ősz óta lényegében megszűnt a felvásárlás.

Reagáltak a méhészek: jó az importtilalom, de ez még nem segít a magyar mézen

A magyar méhészek üdvözölték az ukrán termékekre elrendelt importtilalmat, bár jobban örültek volna, ha erre hamarabb kerül sor.

Mennyi pénz van a mézben?

Kína nemcsak a világ legtöbb mézet előállító országa, hanem a természet egyik legrégebbi és legszélesebb körben használt édesítőszeréből származó egy főre jutó bevétel tekintetében is az élen áll. A Statista Market Insights és a Világbank népességi adatain alapuló számítások szerint a kínai mézipar 2021-ben 17 dollárt keresett az ország egy lakosára vetítve. A top 8 további két helyére pályáznak még ázsiai országok: Indonézia és Vietnam a hatodik és hetedik helyen áll 6,5 és 6,0 dolláros egy főre jutó bevétellel. Ez tükrözi az ázsiai piacok fontosságát a globális méztermelésben. 2021-ben a világ méztermelésének csaknem fele ebből a földrajzi régióból származó országokból származik. További fontos mézpiacok közé tartozik Kanada, Észak-Macedónia és Svájc.

Az Ázsiából, különösen Kínából származó mézet az elmúlt években a piacfelügyelők intenzív vizsgálatnak vetették alá. India, amely hagyományosan ellenzi Kína számos politikai és üzleti törekvését, egyre inkább arra összpontosít, hogy feltárja a Népköztársaságból exportált méz mennyiségét, amelyet állítólag olcsóbb és rosszabb minőségű sziruppal kevertek össze. Az édesítőszerek teljes világpiaci értékét tekintve a méz 28%-os részesedéssel rendelkezett a 145 milliárd dolláros globális összbevételből. Míg az olyan mesterséges édesítőszerek, mint a szacharin vagy a stevia 21,7 milliárd dollárral járultak hozzá, addig a cukor 82,3 milliárd dollárral.