Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Aldi régóta képviseli a diszkont-filozófiát, amely nem csupán stabil kínálatot és kedvező árakat jelent, hanem azt is, hogy amit csak lehet, magyar forrásból szerezzünk be - mondta el az eseményen Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Bt. országos ügyvezető igazgatója. Kifejtette: a kereskedelmi lánc 2008 óta növeli a magyar termékek arányát, de 2021-ben vállalást tett arra is, hogy a friss hús esetében 55, a tejtermékek esetében 65 terméket és valamennyi tojást kizárólag magyar forrásból szerzi be.
Ezzel a vásárlóknak kiváló minőségű, ellenőrzött termékeket, a magyar termelőknek és feldolgozóknak pedig megbízható, stabil partnerséget kínálunk
- hangsúlyozta. Mint elmondta, a 2021-es bejelentés óta sok tényező megváltozott, a Covid, a háború, az infláció egyaránt éreztette a hatását. Nem titok, hogy újra nagyobb arányban megjelentek a kereskedelemben az importtermékek, olyan kategóriákban is, amelyekben képes lenne Magyarország az önellátásra, és az Aldi-n kívül számos más lánc polcain megtalálhatjuk ezeket.
Úgy döntöttek, nem élnek az importtal
Mi is megkaptuk ezeket az importajánlatokat, de úgy döntöttünk, hogy továbbra is tartjuk magunkat a vállalásunkhoz. A fogyasztóink egyértelműen pozitívan reagáltak a döntésünkre
- tette hozzá. Ezt az is bizonyítja, hogy a lánc új magyar termékbeszállítókkal is tudott szerződni, számukra több milliárd forintnyi plusz megrendelést adott.
A tavalyi év folyamán 50 milliárd forinttal többet fizettünk a beszállítóinknak, ez hozzávetőleg 40 százalékos növekedést jelent. Ahol csak lehet, szeretnénk támogatni a magyar élelmiszeripart abban is, hogy új exportlehetőségekhez jusson
- tette hozzá.
Sokat számít a bizalom
Azok a kereskedelmi láncok, amelyek vállalják, hogy magyar termékeket szereznek be, és kínálnak a vásárlóknak, biztos piacot, kiszámítható jövedelmet és tervezhetőséget is nyújtanak a magyar beszállítóknak - fejtette ki az eseményen Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hozzátette: Az EU csatlakozás után a magyar termékek jelenléte folyamatosan csökkent a kínálatban, ám 2018-ban ebben örvendetes trendforduló következett be. A Covid ezt is felforgatta, de rávilágított arra is, hogy a rövid beszerzési lánc komoly előnyöket tartogat a kereskedelmi szereplőknek is.
A bizalom, a szakmai kapcsolatok sokat erősödtek az elmúlt években annak révén, hogy igyekeztünk elérni: az együttműködő felek kölcsönösen értsék meg egymás szempontjait és elvárásait. Néhány hete újabb egyeztetésre került sor a magyar kiskereskedelmi láncokkal, annak érdekében, hogy növeljük a magyar termékek arányát az üzletekben.
Győrffy Balázs megköszönte az Aldi „óriási jelentőségű” vállalását, és annak betartását, valamint jelezte, hogy más szereplők is tettek ilyen ígéreteket, ám azok esetében a megvalósítás még várat magára.
Kitartanak a nehéz években is
Az Aldi 2016 óta tagja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak - mondta el a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója az eseményen. Harcz Zoltán elismerően szólt a kiskereskedelmi lánc erőfeszítéseiről, amelynek keretében biztos beszerzési forrássá vált a magyar tejtermékek körében is.
Szükség van a kiszámíthatóságra, stabilitásra, tejet minden nap fejünk, minden nap szállítunk a feldolgozóknak és a vásárlók is minden nap keresik a tejtermékeket a boltokban
- tette hozzá. Az ügyvezető kitért arra is, hogy mind a magyar, mind az európai tejágazat nehéz éveket él meg jelenleg. A korábbi években tejtermelés-csökkenés, az aszály és az energiaválság alakult ki Európában, amely 2023-ra tejfelesleggé formálódott.
Az infláció miatt egész Európában csökkent a tejfogyasztás, ez Magyarországon a feldolgozók jelzései szerint mintegy 10 százalékot ért el. Sajt és túró kategóriában 10 ezer tonnával csökkent a fogyasztás az idei első félévben az egy évvel korábbihoz képest, miközben 5 ezer tonnával nőtt a nagykereskedelmi import - itt jelentős részben dömpingáras európai feleslegről van szó. Ebben a helyzetben nagyon nagy szükségünk van az ilyen vállalásokra
- fogalmazott Harcz Zoltán.
Átalakuló polcfelület
Ha a vásárlásunk során kiemelten figyelünk arra, hogy a termékek hazai eredetűek legyenek, segítséget adunk azoknak, akik a termék előállításában részt vettek, hozzájárulunk ahhoz, hogy magyar termelőket, vállalkozásokat, munkahelyeket támogatunk - mondta el az eseményen Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Elnökének elnöke. Hozzátette:
az élelmiszergyártók vállalják, hogy mindig lehet számítani rájuk, garantálják a biztonságos élelmiszer-ellátást. A hazai termékeknek ugyanakkor ott kell lenniük a boltok polcain.
Az elnök kitért arra is, hogy az elmúlt évek során a magyar termékek jelentős polcfelületet veszítettek. Tény, hogy a hazai feldolgozóknak vannak versenyképességi hiányosságaik, amelyen sokat javíthat az az ebben a ciklusban várható mintegy 750 milliárd forint fejlesztési forrás, amely reményt ad arra, hogy a lemaradást felszámolja az ágazat a fejlesztések révén.
Nem mindenki tartja a szavát
Az elnök szerint kiemelkedően fontosak a kiskereskedelmi szereplők vállalásai, amelynek révén révén sikerült polcfelületeket visszaszerezni. Mint elmondta, a magyar termékek keresletében az idei év ugyanakkor már rosszabb eredményeket mutat, a magyar termékek aránya csökkent a hazai vásárlók kosarában. Rontja a helyzetet az is, hogy a magas infláció, a csökkenő kereslet, valamint az indokolatlanul magas EPR-díj jellemezte gazdálkodási környezetben kell dolgozniuk a termékpálya szereplőinek.
Ebben a helyzetben példaértékű, hogy az Aldi vállalja és megerősíti a korábbi ígéretét, a nehezebb gazdasági körülmények között is kitartott
- szögezte le Éder Tamás, aki szerint ez nem mondható el minden, hasonló vállalást tett kereskedelmi szereplőről.
A vásárlással döntünk arról, kit támogassunk
Számos kihívás volt az elmúlt időszakban, amely ráirányította a figyelmet az élelmiszer-ellátás fontosságára - mondta el az eseményen Nagy István agrárminiszter. Hozzátette: fontos, hogy nem csupán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar végezte a munkáját, hanem a kereskedelem is minden nap helytállt, a legnehezebb időkben is. A tárcavezető kitért a magyar termékek vásárlásának fontosságára is.
Ne csak azt nézzük, mi esik a legközelebb, mi a legolcsóbb, legyünk tudatos vásárlók! Ha vettünk egy doboz tejet, eldöntjük, melyik gazdaságot erősítjük, melyik családnak adunk megélhetést, kinek a működését segítjük
- fogalmazott. Mint kifejtette, a magyar termékek a legszigorúbban ellenőrzött körülmények között készült, biztonságos és egészséges termékek, amelyek vásárlásával az ökológiai lábnyom is csökkenthető a rövid ellátási lánc révén. Számos dolog következik abból, ha tudatosan magyar terméket választunk, hiszen amennyiben így teszünk, garantáltan a minőséget, a frissességet, a biztonságot választjuk - fogalmazott Nagy István.
A tárcavezető hangsúlyozta: történelmi hátrányokat kell ledolgozunk, hiszen a rendszerváltás után a magyar élelmiszeripar teljesen leépült. Az azóta fejlődő ágazatban a hozzáadott értéket jelentős mértékben növelni kell a feldolgozóipari kapacitások fejlesztésével - hangsúlyozta. Ebben a folyamatban a kereskedelem segítsége is kiemelkedő jelentőséggel bír.
Voltak ígéretek korábban is
Korábban a kereskedelmi szereplők közül kétségkívül többen tettek ígéretet arra, hogy a magyar beszállítókat előnyben részesítik. Ezeket a vállalásokat hosszas, évekig tartó egyezkedések előzték meg, amelynek révén a hazai beszállítók és a kiskereskedelem szereplői - az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) aktív részvételével - igyekeztek kialakítani egy olyan gyakorlatot, amelyben az import visszaszorul. A tárgyalások kétségkívül komoly eredményeket értek el, a korábban általános tejtermék- és húsimport csökkent, és a dömpingáron behozott szállítmányok esetlegessé váltak, sok esetben teljesen eltűntek bizonyos termékek esetében.
A Covid-járvány és a nyomában érkező logisztikai nehézségek újabb lendületet adtak ezeknek a törekvéseknek. 2021-ben például a magyar kiskereskedelem kiemelkedő szereplője, a Lidl Magyarország is bejelentette: az állandó kínálatában szereplő baromfi és sertés frisshúsok 100 százaléka magyar beszállítóktól érkezik, amely amellett, hogy állandó minőséget és biztonságot jelent a vásárlók számára, a magyar termelők és a hazai gazdaság támogatása szempontjából is fontos tényező. A kiskerlánc hozzátette: a széles választék mellett elsődleges a termékek hazai származása, valamint az, hogy a vásárlók kedvező ár-érték arányban kiváló minőségű húsokat vásárolhassanak.
A kialakult gyakorlatot azonban az azóta eltelt évek eseményei jelentősen megváltoztatták. A kiskereskedelemre kivetett nagymértékű különadó, az árstop, majd a kötelező akciózás intézménye, valamint az elszálló infláció nagymértékben visszarendezte a helyzetet. Mára a Lidl és más kiskereskedelmi láncok is nagymértékben támaszkodnak az importra, amely jelentős részben német és lengyel behozatalt jelent.
Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt