A 2023. februárban kezdődött dezinflációs trend 2024. januárban gyorsuló ütemben folytatódott, a fogyasztói árak ösz-szességében 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit, ami 1,7 százalékponttal elmarad a decemberi emelkedéstől és 21,9 százalékponttal a 2023. januári csúcsértéktől. A mérséklődéshez minden fogyasztási főcsoport hozzájárult, az élelmiszerek szerepe azonban kiemelkedő volt. Figyelemre méltó, hogy a szolgáltatások, a szeszes italok, dohányáruk, és a ruházkodási cikkek ára jobban emelkedett, mint az élelmiszereké.

Az élelmiszer-infláció (többek között az orosz-ukrán háború kereskedelemtorzító és inputárnövelő hatásai miatt) 2022 elején gyorsult kétszámjegyűre, és 2022. decemberben már 44,8 százalék volt. Ugyanakkor a drágulás üteme 2023. januárban csökkenni kezdett, ami hónapról hónapra folytatódott. 2024. januárban 3,6 százalék volt, amely 1,2 százalékponttal kisebb, mint decemberben és 41,2 százalékponttal marad el a 2022. decemberi csúcstól. A következő hónapokban folyamatosan és várhatóan tovább mérséklődik az áremelkedés dinamikája. Ennek részben a bázishatás az oka, mivel 2023 elején kétszámjegyű volt a drágulás, ami magas bázist okozott, de hozzájárult a nemzetközi energiaárak és egyes mezőgazdasági alapanyagok árának csökkenése, illetve a kiskereskedelem forgalmának visszafogott alakulása is. Utóbbi hatására az áruházláncok intenzív akciózásba kezdtek és egyes vezértermékek (pl. liszt, kenyér, étolaj, baromfihús) árát havi alapon csökkentették. Az élelmiszerek fogyasztói árának növekedése januárban 1,1 százalékponttal járult hozzá az infláció 3,8 százalékos értékéhez.

Éves viszonylatban, 2024. januárban a fontosabb termékkategóriák közül leginkább a cukor (+38,2%), az alkoholmentes üdítőitalok (+14,6%), a csokoládé, kakaó (+14,1%), a friss zöldség (+13,8%) a kávé (+13,8%) és a cukrászáru, jégkrém (+13,2%) drágultak, de jelentős volt még a büféáruk (+12,7%), a gyümölcs-, zöldséglé (+11,3%), és a sertéshús (+10,0%) áremelkedése is. Ezzel szemben csökkent többek között a sertészsiradék (-19,8%), a liszt (-19,0%), a tojás (-17,8%), a sajt (-15,6%), a vaj és vajkrém (-13,8%), a száraztészta (-13,2%), a tejtermékek (-10,7%) és a tej (-10,2%) ára.

Két év alatt igen jelentős volt a drágulás. Az élelmiszerek fogyasztói ára 49,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül például a kenyér ára 64,3, a gyümölcs, zöldséglé ára 60,3, a péksüteményeké 57,1, a tejtermékeké 57,0 százalékkal növekedett. Szinte minden termékcsoport esetében kétszámjegyű volt az árak emelkedése. Kivételt az étolaj és a liszt képez, amelyek 9,4, és 19,7 százalékkal olcsóbbak lettek.

A fentiekből látható, hogy az élelmiszerárak többéves viszonylatban magasak, ezért a háztartások visszafogják az élelmiszer-fogyasztásukat, illetve megváltoztatják annak szerkezetét az olcsóbb termékkategóriákat, az alacsonyabb szinten feldolgozott termékeket, illetve a gyártói márkák helyett a kereskedelmi márkákat részesítve előnyben.

Ennek következtében várhatóan a következő hónapokban is csökkenni fog az élelmiszerek árának növekedési üteme és havi alapon több termék esetében lehet további árcsökkenés.

Biztató ugyanakkor, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem volumenének 2022. júniusban kezdődött csökkenése 2023. novemberben gyakorlatilag megállt, és decemberben növekedésnek indult, amiben jelentős szerepe volt az élelmiszer-infláció mérséklődésének és a bázishatásoknak. A csökkenés 2023. áprilisban érte el mélypontját 13 százalékos visszaeséssel, azóta szinte folyamatos a javulás. Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek (pl. hipermarketek, szupermarketek, diszkontok, vegyesboltok) forgalma változatlan áron 2023. decemberben 2,4%-kal növekedett (októberben még 1,5 százalékkal csökkent, novemberben nem változott éves alapon).

A cikk szerzője: Páll Zsombor