Ahogy azt az Agrárszektor is megírta, újból fellángolt a sertéshúsokkal kapcsolatos vita, miután a Lidl boltjaiban olcsó német termékek jelentek meg. Raskó György agrárközgazdász a Pénzcentrumnak elmondta, hogy a lépés voltaképpen várható volt, Németországban ugyanis most jelentős túlkínálat van sertéshúsból, és még a szállítással együtt is megéri azt Magyarországon eladni.

Nem igazán okozott számomra meglepetést, hogy német hús érkezik a Lidlbe, mert az országban jelenleg sertéshús-kiárusítás zajlik, a kínálat ugyanis jóval magasabb a keresletnél. A német agrárpolitika jelenlegi érdeke az, hogy csökkenjen a sertésállomány, a magyar pedig ezzel éppen ellentétes, növekedést szeretnének benne elérni. Ez is egy érthető cél, ugyanis ha megnézzük az adatokat, abból is kitűnik, hogy folyamatosan csökken a magyar sertésállomány. A húsimport ugyanakkor csak rövid távú lesz, éppen a német export időszakossága miatt

- közölte a szakember. Szerinte bár nem lesz hosszú távú a történet, abban egész biztos, hogy a minőségi elvárásokat nem kell lejjebb adniuk a vásárlóknak sem.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint fontos az is, hogy bár ez az időszak nem lesz hosszú távú, ha sokszor előfordul, akkor a termelők mellett az egész magyar élelmiszeriparra negatív kihatással lehet a folyamat.

A problémát nem annyira a termelők, mint inkább az élelmiszeripar érzi. A veszteséget nehéz számszerűsíteni, de az mindenképpen valós gondot jelent nekik, hogy a hosszútávon kialakult, kölcsönösen kedvező együttműködések megkérdőjeleződnek az importáru előnyben részesítésével. Fontos leszögezni, hogy az import esetében sokszor nem tartósan olcsó kínálatról van szó, hanem időről időre feleslegessé váló, dömpingáron levezetett készletek jelennek meg a boltokban. Ezeket a rövidtávú előnyöket a kiskereskedelem érthetően kihasználja, ám az élelmiszeriparnak problémát jelent az, hogy a piac később ezekhez az alacsony, hosszabb távon a külföldi cégek által sem tartható árakat veszi alapul

- tette hozzá a szakértő a lapnak. Végezetül azt is elárulta, bár nem tudni, mennyi ideig tart az, hogy a Lidl-ben nem magyar húst kapunk sertésből, valószínűsíthető, hogy nem ez volt az utolsó alkalom.

Németország sertéshús-termelése és feldolgozása is jelentős, nagyon fejlett és versenyképes. A teljes sertés-termákpályát - a malacelőállítástól a sertéstartáson és vágáson át a húskészítmények előállításáig - nagyfokú hatékonyság, automatizáltság jellemzi. Ennek megfelelően az egy egységre (például egy kiló darálthúsra) jutó költség alacsonyabb, ezért fordulhat elő az, hogy a német áru még ideszállítva is olcsóbb, mint a magyar. A hazai sertéstartást ma már jellemzően a nagyobb, tőkeerősebb szereplők végzik, és a nagyobb vágóhidak is hatékonyan működnek - igaz, valóban nagy és hatékony vágóhíd csak néhány akad idehaza. A versenyképességi lemaradás inkább a húskészítmények esetében van, különösen az alacsonyabb hozzáadott értékű termékek (például gépsonkák, virslik, egyszerűbb felvágottak) esetén szembetűnő, hogy a német áru rendre olcsóbb, mint a magyar

- mondta az Agrárszektor főszerkesztője.

Idén észrevehetően csökken a magyar termékek aránya a vásárlói kosarakban, és ez a folyamat most várhatóan erősödni is fog az importdömpinggel - ezt reagálta a Pénzcentrumnak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke. Kitért még arra is, hogy a piacon most nem szokványos folyamatok zajlanak, ami az egyik okozója lehet a dömpingnek - többek között megemlítette a másik két szakértő által is említett túlkínálatot.

Az olcsó sertéshúsimport mögött vélhetően több tényező is áll, de a pontos választ erre az importőr tudná megadni. Az európai sertéshúspiacot most szokatlan piaci folyamatok jellemzik. Az élősertés ára az elmúlt másfél év során megduplázódott és ezt a növekvő önköltséget a húsipar nem tudta beépíteni az átadási áraiba, így ez a költségnövekedés még nem épült be a fogyasztói árakba sem. Ugyanakkor a sertéshúsfogyasztás az Unió szinte minden országában csökken, ami időszakos sertéshús többleteket okozhat egyes külföldi vágóhidaknál. Az import mögött tehát állhat olyan felesleges készlet, aminek a levezetése gyakorlatilag bármilyen áron megérte annak a vágóhídnak, ahol ez a készlet keletkezett. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a múlt héten egynapos fogyaszthatósági idővel rendelkező import hús került nagy mennyiségben akciózásra az egyik kiskereskedelmi láncban

- fogalmazott Éder Tamás.