Az AKI adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 861 forint meleg súly volt 2023 decemberében, ami 3,5 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. Ahogy Fitos Gábortól lapunk megtudta, ennek döntően az az oka, hogy az elmúlt pár hónapban alapvetően inkább keresleti piac volt, és a hazai vágóhidak, feldolgozók felvásárolták az itthon előállított sertést. Habár a 2024. januári hónap már inkább az árak csökkenéséről szólt, ez egy évek óta ismétlődő tendencia a szakember szerint.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke korábban lapunknak elmondta, jelenleg az az összeg, amit a sertésért kapnak a termelők, a legtöbb tenyésztő számára megfelelő eredmény elérésre ad lehetőséget. A problémát inkább az jelenti, hogy ennek az árnak a jelentős része nem épült még be teljesen a húsok és húskészítmények árába. Hozzátette, kétségtelen, hogy az állattartóknak jelenleg kedvez a mostani helyzet, ami leginkább annak köszönhető, hogy a takarmánygabona árak jelentősen csökkentek és nem vár senki érdemi növekedést. Ugyanakkor az európai piacon az állománycsökkenés és a fogyasztáscsökkenés egyaránt jellemző, de a szakértők és a piaci szereplők inkább azt várják, hogy az élősertés árában valamikor az év második felében egy szolid korrekciós csökkenés lesz érzékelhető. Ez a várakozások szerint ugyanakkor valószínűleg nem lesz drasztikus - hangsúlyozta Éder Tamás.

Jó idők jöhetnek az állattartókra, de vannak komoly kockázatok

Óvatos optimizmus, de némi aggodalom is jellemzi a tavaly jó évet zárt állattenyésztési szektort.

Hova kerül a magyar élősertés?

Magyarország élősertés-kivitele 6 százalékkal csökkent 2023 január-októberében a 2022. január-októberi mennyiséghez viszonyítva. A csökkenés hátterében részben az áll, hogy a hízókat itthon is lehetett értékesíteni, ugyanakkor a visszaesés jelentős része Romániához, legfontosabb célországunkhoz köthető, ahova most jóval kevesebb élősertés szállítottunk - tájékoztatta az Agrárszektort Fitos Gábor. Kiemelte, ennek az az oka, hogy az ottani ASP helyzet, illetve a húskereskedelemben a jelentős árverseny is csökkenést okozott.

De a hazai sertéstartók és kereskedők jobb értékesítési csatornákat és jobb árakat tudtak elérni idehaza, ennek köszönhető a kivitel csökkenése.

A szakember hangsúlyozta továbbá, hogy látva a KSH adatait, illetve a hivatalos adatokat, ellentmondást tapasztal, a továbbtartásra hazánkba hozott sertések száma ugyanis továbbra is csökken, ami egy évek óta látott tendencia. Emellett az elmúlt 1-2 negyedévben nőtt a kocalétszám hazánkban, így várhatóan növekszik majd a malac kibocsátás is, vagyis kevesebb importra szorul majd Magyarország. Mint mondta, a vágásra behozott sertések száma is kismértékben csökkent, aminek fő oka, hogy Horvátországból kevesebb állat érkezett, ám Szlovákián keresztül több vágásra szánt állat is bejött az országba, nagyságrendileg kevesebb, mint fél millió.

Mi várható 2024-ben a hazai sertéságazatban?

A tavalyi év kedvezett a korábban sokat szenvedő sertéságazatnak, amelynek hátterében leginkább a gyorsan csökkenő gabonaárak álltak, ráadásul mindeközben még kedvező szinteken maradtak a felvásárlási árak is. Az utóbbi időben ebben történt némi korrekció, de a jelek szerint a pozitív hangulat így is kitart. Ahogy lapunknak korábban Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője elmondta, a sertéshús esetében Nyugat-Európában drasztikusan esik a fogyasztás, viszont a termelési problémák miatt ennél is nagyobb ütemben esik a sertéshús termelése. A tavalyi évben azért is maradtak ilyen magasan az árak, mert a feldolgozók azzal szembesültek, hogy a vágóhidak nem tudják a kapacitásuk 100 százalékát kihasználni, mert nincs alapanyag hozzá. Ha ez változik, akkor az árak is óhatatlanul követik majd, így összességében a cégvezető óvatos optimizmussal tekint 2024-re.

Fitos Gábor az Agrárszektornak kiemelte, a 2022-es év után, már óriási szükség volt arra, hogy a veszteségeket elkezdjék kitermelni a magyarországi sertéstartók. A 2023-as év második fele magas értékesítési árakat hozott, így az éves átlagár egy elfogadható szintre került, pozitívan zárta az évet az ágazat, kevés sertéstartó hagyott fel a tevékenységével, új telepek épültek, illetve régieket újítottak fel, növekszik a kocalétszám, így várhatóan növekedni fog a kibocsátás is.

Az önköltségi szintekhez képest minimálisan a jelenlegi értékesítési áraknak meg kell maradni, hogy jövedelmező évet zárhassunk. Folyamatos az ágazati koncentráció, a kicsi-közepes termelők azok, akiknek a jövedelmezősége veszélyben van. A sertéstartók teszik a dolgukat, fontos, hogy az új pályázati lehetőségeket is kihasználva egy újabb előrelépést tehessen az ágazat.

Sokan már inkább az olcsóbb húskészítményeket veszik

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének és a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke nemrég fejtette ki válaszát azon kérdésünkre, hogy miként alakult hazánkban a sertéshúskészítmények fogyasztása. Mint mondta, az elmúlt 1,5 évben általában azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is. Szárazáruk esetében sokan fordultak az olcsóbb gyorsérlelt termékek felé, de olyan is volt, aki eddig kolbászt vett és most elkezdett inkább párizsit vásárolni. Azok közül pedig akik korábban is párizsit vásároltak, sokan a gyengébb minőségű, alacsonyabb hústartalmú, olcsóbb párizsi felé tendáltak. Tehát összességében elmondható, hogy minőségi váltás és mennyiségi csökkenés is volt.

Egyre több magyar mond le ezekről az élelmiszerekről: mi történik a boltokban?

Az elmúlt 1,5 évben azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is.

2022-ben komoly élelmiszer-drágulás kezdődött el Európa-szerte, így Magyarországon is, ez a tendencia pedig sok esetben 2023-ban is megfigyelhető volt. A szakember közölte, éppen ezért is lehet meglepő, hogy több húskészítmény esetében a 2022-es és 2023-as decemberi fogyasztói ár gyakorlatilag megegyezik. A sertéspiacon az árak emelkedése 2022 második felében indult el, 2023 közepén érte el a csúcsát. Ezt követően rövid stagnálás után végbement egy lassú kisebb mértékű csökkenés. A polcokon is megfigyelhető volt a húskészítmények árának emelkedése, ám később korrigált a piac. 

Ez olyan szempontból is érdekes, hogy az élősertés ára tavaly történelmi magasságokba emelkedett, ami a sertéstenyésztőknek nyilván kedvező volt, igaz, utána elkezdett kicsit csökkenni, de távolról sem tért vissza a 2-3 évvel ezelőtti szintre. Érdemes tehát hozzátenni, hogy ez a tavalyi évben stagnáló, vagy alig emelkedő fogyasztói ár a húskészítmények eseténben egy rendkívül magas alapanyagár mellett alakult ki. Ez is azt jelzi, hogy a fogyasztó nagyon árérzékeny és a húsipari cégek nem tudták a költségeiket a fogyasztói árakba beépíteni. A magas alapanyagár mellett kedvezőtlen a húsipar számára az is, hogy az egyes termékkategóriákon belül, így a virslinél, a párizsinál és a szárazáruknál is nagyobb arányban fogyott az olcsóbb termék. Míg a vásárlóknak az jó, ha a fogyasztói árak nem emelkednek, ez a húsipar számára nagy probléma, hisz a fogyasztói árakba be nem épített önköltségnövekedés veszteséges gazdálkodást eredményez

 - hangsúlyozta lapunknak Éder Tamás.