Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mint a cikk szerzője megjegyzi, az Egyesült Királyságban végre be kell vezetni a határellenőrzéseket az EU-ból származó élelmiszerek és mezőgazdasági termékek behozatalára. Ezt évek óta halogatják, mert a kormány kevéssé volt hatékony a bevezetésükhöz, aztán rájöttek, hogy mennyire drága és időigényes lenne, majd rájöttek, hogy ezeket a költségeket a fogyasztókra hárítják majd a magasabb infláció formájában.
Írország messzebb van, mint hinnék
A legnagyobb aggodalom azonban az, hogy az egész folyamat annyira zavaros és bonyolult lesz, hogy az uniós kis beszállítók ezrei egyszerűen nem fognak többé az Egyesült Királyságba exportálni, hiszen ez történt, amikor az EU 2021-ben bevezette a külkereskedelem ellenőrzését, a kis brit exportőrök feladták a küzdelmet, és leálltak az exporttal.
A szerző úgy fogalmaz: itt nem csak arról van szó, hogy néhány spanyol füstölt kolbászra szakosodott beszállító úgy döntött, máshol fog eladni. Nézzük meg az Ír Köztársaságot. Az ottani mezőgazdasági ágazat több száz éve hatalmas beszállítója az Egyesült Királyságnak. Tej, vaj, sajt, kenyér, marhahús, sertéshús, sör, almabor, whisky, amit csak akar, az írek szállítják.
Ez az export évente 5,5 milliárd eurót ér Írországnak, és mi éppen azon vagyunk, hogy ezt még nehezebbé és drágábbá, időigényesebbé és pazarlóbbá tegyük. Egy rossz nyomtatvány, egy elmulasztott vizsgálat, egy be nem jegyzett jármű, és egy egész teherautónyi élelmiszert fognak visszautasítani.
Hogy igazságosak legyünk, az iparágnak évek óta volt ideje felkészülni erre, de a Brexit egy másik váratlan csapást is tartogatott az élelmiszeripar számára - a Windsor Framework szabályozást. Ez volt az a megállapodás, amelyet Rishi Sunak tárgyalt le, hogy megpróbáljon megoldani néhányat abból a sok problémából, amelyet Boris Johnson teljes alkalmatlansága hagyott maga után a Brexit-egyezmény tárgyalásakor, az az alku, amely az Ír-tengerre határvonalat helyezett.
Az egyik megoldás az volt, hogy minden olyan, az Egyesült Királyságban készült élelmiszert, amelyet Észak-Írországba szántak, olyan címkével kell ellátni, amelyen egyértelműen az áll: "Nem az EU-ba", annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy a határon át az Ír Köztársaságba és így az EU-ba jussanak.
Általános címkézés jön
A probléma az, hogy jövő év októberétől minden, az Egyesült Királyságban előállított élelmiszeren fel kell tüntetni ezt a címkét.
Az üzleti élet szerint ez teljesen felesleges, de úgy tűnik, a kormány egyáltalán nem hallgat az üzleti életre. Ez azt jelenti, hogy az EU-ba exportálandó élelmiszereket másképp kell majd címkézni, ami körülményes és költséges. Bár a világ többi részébe exportált élelmiszeren szerepelhet majd a "Nem az EU-ba" címke, ez aligha növeli a bizalmat az Egyesült Királyság élelmiszerexportja iránt világszerte.
Sok vásárló kétségtelenül megkérdezi majd: "Mi a baj ezzel az élelmiszerrel, ha nem lehet az EU-ban értékesíteni?"
Az Élelmiszer- és Italszövetség (FDF) legutóbbi kereskedelmi gyorsjelentése szerint a brit export 5,5%-kal csökkent az előző évhez képest. Az FDF jelentése szerint "Ezt a tendenciát tovább súlyosbíthatja az Egyesült Királyság kormányának azon javaslata, hogy a brit piacon értékesített termékek címkéjén kötelezővé tegyék a "Not for EU" felirat feltüntetését, és ez káros hatással lesz az EU-ba irányuló exportra. A kkv-kat, amelyek az Egyesült Királyság élelmiszer- és italgyártóinak 97%-át teszik ki, a címkézési költségek fogják a legsúlyosabban érinteni." Egy újabb teljes zűrzavar, egy újabb öngól, és egy újabb Brexit-bonanza; versenytársaink és riválisaink számára – fogalmaz a cikk.