Magyarországon is egyre többen vágnak bele a rovarfehérje-bizniszben, ám a legtöbben inkább a takarmányiparra koncentrálnak és nem az élelmiszeriparra. Ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, az Agroloop például 2024 január végén több millió euró értékű tőkebefektetésről írt alá szerződést a Kék Bolygó Tőkealapok és a Lead Ventures Alapkezelő által képviselt Enter Tomorrow Kockázati Tőkelappal. A friss finanszírozást az Agroloop fekete katonalégy lárvatenyésztési és feldolgozási tevékenységének bővítésére fogja fordítani a Pest megyei Üllő határában található üzemcsarnokukban.

Egyre több ilyen élelmiszer lehet itthon: tényleg ezt etetnék a magyarokkal?

Az általunk megkérdezett szakember szerint a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen.

Az Agroloop fekete katonalégy tenyésztési tevékenysége egy innovatív megoldás az állati takarmányalapanyag termelés környezeti hatásainak csökkentésére, valamint a talajegészség javítására. A vállalat helyi élelmiszerfeldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. A rovarfehérje-gyártó vállalat célja, hogy rövid időn belül megduplázza lárva tenyésztési kapacitását: így előreláthatólag a 13 ezer négyzetméteres üzemcsarnokukba napi 120 tonna alapanyag érkezik be, ebből évi 6000 tonna talajjavító granulátumot, közel 3000 tonna takarmányfehérjét és több, mint 600 tonna takarmányzsírt állítanak elő. 

Beindul a rovarfehérje-gyártás Magyarországon

Több millió eurós befektetést kapott a magyar takarmánycélú rovarfehérje-gyártó cég.

Most akkor tényleg rovarokat fogunk enni?

Az Agrárszektornak korábban egy élelmiszer-kutatómérnök, Pintér Richárd elmondta, hogy a rovarok hasznosíthatósága esetében az élelmiszeripart megelőzi a takarmányipar, hiszen a fogyasztói elfogadottság ebben az esetben nem ütközik érdemi akadályokba, amellett ez az iparág tud olyan termelési igényt támasztani, ami a volumen növekedését és a technológiai innovációt eredményez. Az ipari termelés olyan melléktermék áramokat eredményezhet, amik egyéb fejlett iparágakban is alkalmasak lehetnek. A rovarok, mint a környezet mini bioreaktorai a szerves anyagokból egyrészt fehérjét és zsírt állítanak elő, de emellett jelentős mennyiségben keletkezik biokonvertált szerves trágya, ezzel új utat nyitva az irányított komposztálási rendszereknek.

Letarolhatja a mezőgazdaságot a rovarfehérje-őrület: tényleg ezt kell ennünk?

Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.

Hollósi Dávid a Pénzcentrumnak még 2023 decemberében beszélt arról, hogy igenis foglalkozni kell a rovarfogyasztással, mint alternatívával. Nem arról van persze szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem hogy a csirke vagy sertés rovarfehérjét fogyasszon mondjuk szója helyett.

A szója a legnagyobb fehérjeforrás az állattenyésztésben, és az szinte mind import komparatív előnyökkel rendelkező országokból érkezik. Az Egyesült Államokból, Brazíliából, Argentínából, ráadásul sok GMO-s. Ha tehát elő tudunk állítani rovarfehérjét ugyanolyan aminosavkészlettel, sőt jobbal, és az nem GMO-s, nem függünk Amerikától, a többiektől, és még árban is jó, akkor ez bizony meg fog jelenni. Persze nem biztos, hogy erről mélységeiben tudnunk kell. Régen vidéken a kapirgálós csirkék is összeszedték a rovarokat az udvaron, és milyen jó volt a húsuk

- hangsúlyozta a szakember.

A rovarok, mint új élelmiszerek

A rovarok, vagy azok részeinek felhasználásával készített élelmiszerek új élelmiszernek minősülnek - írja tematikus oldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az (EU) 2015/2283 rendelet 3. cikk (2) bekezdésének V. pontja szerint az étkezési célra szánt rovarok és azokból készült élelmiszerek egyaránt az új élelmiszer rendelet hatálya alá tartoznak („állatokból vagy részeikből álló, azokból izolált vagy azokból előállított élelmiszerek, az 1997. május 15. előtt az Unión belül élelmiszer előállítására alkalmazott hagyományos tenyésztési gyakorlatokkal kitenyésztett állatok kivételével, amennyiben az ilyen állatokból előállított élelmiszerek korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználásának hagyománya van az Unión belül” ).

Rovarokból készült élelmiszerek 1997. május 15-e előtti jelentős mennyiségű fogyasztását az EU-n belül ez idáig az EU egyetlen tagállama sem igazolta, így ezek az élelmiszerek az Európai Unió egész területén új élelmiszernek minősülnek, és engedélyeztetésük szükséges.

A 2018. január 1-től alkalmazandó új, (EU) 2015/2283 számú rendelet szerint már 2018 első hónapjaitól érkeznek rovar élelmiszerekre vonatkozó engedélyezési kérelmek a Bizottsághoz. A kérelmek kedvező elbírálását követően az azokban szereplő termékek felvételre kerülhetnek az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékébe és az ott meghatározott felhasználási és jelölési feltételekkel forgalomba hozhatók. Az uniós jegyzék előírásainak meg nem felelő termék csak sikeres engedélyeztetés után hozható forgalomba.

A rovarokból készült élelmiszerek forgalomba hozatalának engedélyezése

Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében a kérelmezőnek az engedély iránti kérelmet az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósághoz (Directorate-General for Health and Food Safety, DG SANTE) elektronikus úton a Bizottság honlapján kell benyújtani. A biztonsági értékelést az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) végzi. Az új élelmiszerek, köztük az étkezési célra szánt rovarok forgalomba hozatalát az Európai Bizottság engedélyezi az EFSA által kiadott szakvélemény alapján. Ugyanakkor az EFSA vélemény nem jelent egyidejűleg forgalomba hozatali engedélyt.

Változások az új rendelet [(EU) 2015/2283] életbelépésével

Az (EU) 2015/2283 rendelet már egyértelműen kimondja, hogy az összes rovar alapú élelmiszer termék (nemcsak a rovarok részeiből kivont összetevők, vagy rovar részeit tartalmazó élelmiszerek, hanem az egész rovarok és a belőlük készített termékek is) új élelmiszernek minősül, és az új rendelet értelmében új élelmiszerként engedélyeztetni kell. Ez alól a szabály alól csak az jelenthetne kivételt, ha az adott élelmiszerről valaki bizonyítani tudná az 1997. május 15-e előtti unió területén belüli jelentős mennyiségű fogyasztását, amelyet Bizottság is elfogadott.

Melyek az engedélyezett rovar alapú élelmiszerek?

Jelenleg az EU-ban négy rovarfaj került engedélyezésre: közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvája, keleti vándorsáska (Locusta migratoria), házi tücsök (Acheta domesticus), alombogár (Alphitobius diaperinus) lárvája. Az engedélyek nem terjednek ki más rovarfajok élelmiszerként történő forgalomba hozatalára. A négy fajra összesen hat engedély került kiadásra:

• Szárított Tenebrio molitor lárva (közönséges lisztbogár): fehérjetermékekben, kekszekben, hüvelyeskből készített ételekben és tésztaalapú termékekben használják fel.
• Fagyasztott, szárított és por formában lévő Locusta migratoria (keleti vándorsáska): feldolgozott burgonyatermékekben; hüvelyesekből készített ételekben és tésztaalapú termékekben, húshelyettesítőkben, levesekben és leveskoncentrátumokban, konzerv/üvegben kiszerelt hüvelyesekben és zöldségekben, illetve például kolbászokban használják fel.
• Közönséges lisztbogár fagyasztott, szárított és por formájában lévő lárvája (Tenebrio molitor lárva): müzliszeletekben, szószokban, húshelyettesítőkben, chipsekben, előkészített húsokban használják fel például. 
• Fagyasztott, szárított és por formában lévő Acheta domesticus (házi tücsök): példáuk kenyér- és zsemlefélékben, kekszekben, pékárukban, szószokban, húshelyettesítőkben használják fel.
• Az Acheta domesticusból (házi tücsök) előállított, részben zsírtalanított por: például müzliszeletekben, kekszekben, szószokban, levesekben, chipsekben használják fel.
• Fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák (alombogárlárvák): kenyér- és zsemlefélékben, levesekben, chipsekben, tej- és tejtermék-helyettesítőkben, húshelyettesítőkben használják fel.

A már engedélyezett rovarokat bárki forgalmazhatja az EU területén?

Nem - nyomatékosítja tematikus oldalán a Nébih. Mind a hat eddig elfogadott kérelem esetében a kérelmet benyújtó vállalkozás adatvédelmet is kérelmezett az új tudományos adatokra. Ez azt jelenti, hogy a termék kizárólagos forgalmazója 5 évig a kérelmező lehet. Kivétel ez alól, ha egy későbbi kérelmező a védelem alatt álló tudományos bizonyítékokra való hivatkozás nélkül vagy az eredeti kérelmező beleegyezésével engedélyt kap a forgalmazására. Tehát, ha más vállalkozás az adatvédelmi időszak alatt szeretné az engedélyezett rovarok valamelyikét forgalmazni, akkor neki szintén engedélyeztetni kell a forgalomba hozatalt.