Komoly hiány van ebből a zöldségből a lengyeleknél: ömlik be az import

Komoly hiány van ebből a zöldségből a lengyeleknél: ömlik be az import

agrarszektor.hu
Az aszálykárok jelentősen megnehezítik a lengyel gazdálkodók életét. Az utóbbi 6 évben 250 ezer tonnával, csaknem 30%-kal csökkent a sárgarépatermesztés volumene Lengyelországban, az import pedig jelentősen bővült. 

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Bár Lengyelország Németország és Franciaország után a harmadik legnagyobb sárgarépatermesztő az Európai Unióban, a termelés az elmúlt években csökkent. Könnyen észrevehető, hogy a sárgarépatermelés jelentős csökkenése összefügg a lengyelországi aszályos időszakokkal. A klímaváltozásnak tulajdonítható aszályos időszakok Lengyelországban 2015-től kezdtek el jelentkezni, 2018 óta pedig szinte minden évben előfordultak, ez pedig drasztikusan meglátszik a lengyel sárgarépatermésen: a 2017-es évben még 827 ezer tonnát takarítottak be, míg 2023-ban már csak 580 ezer tonnát. Ez közel 30%-os csökkenés mindössze hat év alatt.

A 2023-as évben Lengyelországban 290 ezer gazdálkodó jelentett aszálykárt, ebből 140 ezren 30%-ot meghaladó veszteséggel számoltak az átlagos hozamokhoz képest. Néhány évvel ezelőtt a lengyel agrárminisztérium elindított egy aszály alkalmazást, amely automatizálja az egész folyamatot. A Lengyel Gazdaságkutató Intézet becslése szerint az aszálykárok éves szinten elérhetik az évi 6,5 milliárd zlotyt (csaknem 600 milliárd Ft-ot).

Az aszály Lengyelországban egyre súlyosabb problémává válik. A csapadékhiány és a magas csúcshőmérsékletek negatívan befolyásolják a mezőgazdasági termelést. Az aszály különösen az ország középső és északnyugati területeit érinti, ami egyes területek sztyeppesedését okozza, és elég komolyan felveti a kérdést, hogy ez hogyan befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést, és hosszú távon Lengyelország élelmezésbiztonságát

- nyilatkozta Prof. Sławomir Krajewski, a Lengyel Tudományos Akadémia Vidékfejlesztési és Mezőgazdasági Intézetének munkatársa. Az aszály hatását Lengyelországban más tényezők, például az infláció és az energiaárak emelkedése mellett tavaly is érezni lehetett a sárgarépa árán: 2021-ben átlagosan 2,79 PLN/kg (255 Ft/kg), 2022-ben már 3,20 PLN/kg (290 Ft/kg), 2023-ban pedig 4,50-4,99 PLN/kg (410-455 Ft/kg) volt a sárgarépa ára, azaz két év alatt csaknem a duplájára emelkedett az átlagár.

Ki tölti be ezt a hatalmas kínálati hiányt? Mivel néhány év alatt 250 ezer tonna sárgarépa tűnt el a piacról, jogos a kérdés, hogy ki elégíti majd ki a keresletet. A válasz egyszerű: az import, elsődlegesen Németország, de Oroszországból is nagy mennyiség érkezik kerülő utakon - ami biztos, hogy csak 2023-ban 60%-kal nőtt a lengyel sárgarépa importjának volumene, és ennek jelentős része az Európai Unión kívülről érkezett.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?