A tanulmányból továbbá kiderült az is, hogy a H5N1 vírus már hónapokkal korábban előretört az amerikai tejiparban, mint ahogy azt a tudósok, illetve kormányzati szabályozó szervek észlelték volna. Az USDA erről szóló tanulmánya szerdán jelent meg - írja a CNN. Ezt megelőzően, egy másik vizsgálat során közel kéttucatnyi evolúciós, illetve molekuláris biológus dolgozott, akik az Országos Orvosi Könyvtár által közölt adatokat használták fel. Ez a csoport majdnem ugyanarra a következtetésre jutott, mint az USDA: a vírus november és január közepe között átterjedt a vadon élő madarakról a tehenekre, ami azt jelenti, hogy hónapokig keringett, mielőtt bárki észrevette volna.

Ahogy azt korábban megírtuk, az USDA március 25-én hivatalosan megerősítette a H5N1 vírus jelenlétét a texasi tejelő tehenekben. Azóta kilenc államból, legalább három tucat fertőzött állományt jelentettek. Egy mezőgazdasági dolgozó, aki kapcsolatba került a fertőzött tehenekkel Texasban, szintén pozitív lett a H5N1 vírusra. Ez a második emberi eset, amelyet jelentettek az Egyesült Államokban. A dolgozó vírusellenes gyógyszert kapott és felépült. A kiskereskedelmi üzletekből származó tejek vizsgálata során 5-ből 1 mintában kimutatható volt H5N1 vírusmaradvány - jelentette az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal a múlt héten, ami arra utal, hogy a fertőzés széles körben elterjedt. Az FDA további vizsgálatai megerősítették, hogy a pasztőrözött tejtermékekből vett mintákban a vírus nem volt aktív, és nem betegített meg senkit, de a szakértők határozottan nem tanácsolják a nyerstej fogyasztását.

 Sokkal jobb munkát is végezhettünk volna, hogy mihamarabb észrevegyük a H5N1 jelenlétét a tehenekben

- mondta Dr. Michael Worobey, az Arizonai Egyetem Ökológiai és Evolúciós Biológiai Tanszékének vezetője, aki tagja volt az elemzést végző biológuscsoportnak. Hozzátette, megfelelő vizsgálatokkal már januárban, vagy még korábban kiderült volna a fertőzöttség. A szakértő szerint, ha komolyan gondoljuk, hogy meg akarjuk akadályozni az állatokat érintő járványokat, amelyek emberi járványokhoz is vezethetnek, akkor nem lehet várni, minél hamarabb szemléletváltásra van szükség. Folyamatosan, rutinszerűen kellene tesztelni az állományokat, a modern technika segítségével.

Az USDA beszámolójából kiderült, hogy a madárinfluenza hogyan terjedt el ilyen gyorsan az USA-szerte élő állományokban. A március 7-e és április 8-a között gyűjtött mintákban nyolc állam 26 állományában és három állam hat baromfiállományában találtak nagyon hasonló H5N1 vírusokat, ami arra utal, hogy a vírus egyetlen esemény során juthatott el a vadon élő madaraktól a szarvasmarhákig. A tanulmány szerint a termelésekben részt vevő állatorvosok január végén vették észre először a nem megfelelően táplálkozó teheneket, a megváltozott tejtermelés, illetve a romló tejminőség okán. A H5N1 2022 óta pusztít az Egyesült Államokban a vadon élő, illetve házi madárpopulációkban, és egyre több emlőst is megfertőz. A szarvasmarhák és a vadon élő madarak közötti mozgáson kívül a tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy a fertőzött szarvasmarhák átadták a vírust a házi baromfiállományoknak. A kutatók azt is megállapították, hogy a mostani járványban érintett vírus megfertőzött vadállatokat, mosómedvéket és macskákat, amelyek a tejgazdaságok tehenei közelében éltek.

Durva, ami ezekkel a húsokkal történik az USA-ban: aggasztó hírek érkeztek

Kolumbia az első ország, amely korlátozza az amerikai marhahús importját a tejelő tehenek madárinfluenzája miatt.

Érdekes módon a fertőzött mezőgazdasági dolgozóban lévő vírus nagy különbségeket mutatott a tehén genomjaihoz képest. Az USDA tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a különbségek abból eredhetnek, hogy hiányoznak a minták azoktól az állatoktól, amelyekkel a mezőgazdasági dolgozó kapcsolatba kerülhetett. Worobey szerint a tanulmány arra is rávilágít, hogy a H5N1 "most már jól láthatóan beágyazódott az ország tejelő szarvasmarha-populációjába", és lehet, hogy még évekig kell majd foglalkoznunk vele. Bár szerinte korántsem biztos, hogy ez a vírus a megfelelő kombinációban fog változni ahhoz, hogy emberi világjárványt indítson el, de ha hagyjuk, hogy egy vírus előfordulhasson a háziasított állatok populációjában, az mindenkit veszélyeztet. A jelenlegi helyzet egy újabb, nagyon fontos fajjal bővítette az influenzával fertőződni tudó fajok listáját. Ez azért probléma, mert így a vírusnak több lehetősége van arra, hogy úgy kombinálódjon, hogy az nem csak állatokra, de emberi populációkra is veszélyt jelenthessen - mondta a szakember.