Elgondolkodtató adatok

A növényeknek sok mindent köszönhet az emberiség, nem csak alapvető táplálékainkat, hanem az életünkhöz szükséges oxigént is a Földön élő növények termelik meg számunkra. Elgondolkodtató tény, hogy ha az emberiség kipusztulna, a növényeket ez nem zavarná, szép lassan visszafoglalnák a területeket, amiket a civilizáció elvett tőlük az idők során. Ám ha ez fordítva történne és egyik pillanatról a másikra a növények pusztulnának ki, akkor azt az emberiség maximum három hónappal élné túl, hiszen ennyi idő alatt a légkörből elfogyna az oxigén. Az oxigén mellett táplálékainkat is a növényeknek köszönhetjük, de sajnos ezek biológiai értéke csökken.

Abban van a vitamin! - vagy mégsem?

A zöldségek és gyümölcsök csökkenő vitamintartalmának oka főként a talaj kimerülésében, a tömegtermelésre fókuszáló mezőgazdasági technikákban és a genetikai manipulációban keresendő. A modern mezőgazdasági gyakorlatok gyakran nem teszik lehetővé a talaj természetes regenerálódását, ami alapvető tápanyagok hiányához vezet, és ez közvetlenül befolyásolja a növények tápértékét. Emellett a gyors növekedésre és magas hozamra tervezett fajták gyakran alacsonyabb vitamin-, és ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, mint a régebbi fajták. Ezek a tényezők összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy a mai zöldségek és gyümölcsök vitamintartalma jelentősen alacsonyabb, mint régebben.

A légkör növekvő szén-dioxid szintje is komoly problémát jelent. Bár a növények ebből veszik fel a fotoszintézis során a testük felépítéséhez szükséges vegyületekhez szükséges szenet, a jelenlegi mértékűnél jóval kisebb CO2 tartalom is elegendő lenne számukra. A légkörben megnövekedett szén-dioxid arány az üvegház hatás kapcsán felmelegedést okoz, ami a klíma megváltozásához vezetett. A légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt például vastagabb levelet növesztenek a növények. Ennek az elváltozásnak komoly következményei lehetnek. A Washingtoni Egyetem kutatói rájöttek, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében. A Global Biogeochemical Cycles című tudományos lapban publikált tanulmányuk szerint, ha ezt az információt is belekalkulálják az évszázad további részére is várható magas légköri szén-dioxidszinttel kapcsolatos globális klíma-modellekbe, akkor a növények által végzett globális szén-dioxid-csökkentés veszíteni fog az eredményességéből.

Méréseik szerint ennek hatására évente mintegy 6,39 milliárd tonnányi szén-dioxid maradhat a légkörben. Ez a mennyiség megközelíti azt a mennyiséget, mely egy év alatt az ember által generált fosszilis üzemanyag-kibocsátással a légkörbe kerül.

A mennyiség nő a minőség romlik

A kutatók egyelőre nem tudják, miért vastagszik meg a növények levele a szén-dioxidszint légköri emelkedésével, de a reakciót már több különböző fajnál dokumentálták, fafajok mellett például búzánál, burgonyánál és rizsnél is. A levél 30 százalékkal is megvastagodhat, ami megváltoztatja a felszíne arányát a tömeghez és megváltoztatja a növény aktivitását - a fotoszintézist, a gázcserét, a párologtató hűtést és a cukrok raktározását. A vastagodó bőrszövet összefüggésben van a növényi és ezen keresztül az emberi hiánybetegségek további terjedésével és a növényi termékek csökkenő tápanyagtartalmával. A levegőben lévő magasabb szén-dioxid koncentráció egy mértékig serkenti bizonyos növények növekedését, emiatt ezek többet fotoszintetizálnak és több szénhidrátot építenek fel. A CO² a természetes 400-ról 550 ppm-re történő feldúsulása a szabadföldi kísérletekben körülbelül 15 százalékkal növelte a terméshozamot, ám a minőséget rontotta.

A megváltozott légköri feltételek miatt a fehérje tartalom az árpában 14, a rizsben és búzában közel 8 százalékkal eshet vissza amennyiben a szén-dioxid tartalom 500-700 ppm közötti szintet ér el. Ha az emberi tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatása nem változik, akkor a CO² szint a század végére ekkorára fog emelkedni.

Csökken a növények fehérje szintézise is

A Harvard Egyetem kutatócsoportjának számításai szerint világviszonylatban ez a fehérje veszteség azt okozza majd, hogy addigra további 150 millió embert nem tudnak majd megfelelő mennyiségű proteinnel ellátni - főként Ázsia és Afrika területén. A megváltozott légköri összetétel miatt az ásványianyag-tartalom is tovább csökken, például a sejtek vas-, cink-, magnézium- és réztartalma. A cink biztosítja az immunrendszer megfelelő működését, a magnézium pedig az izomműködéshez kell. A vas főleg a gyerekek testi és szellemi fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A megváltozott körülmények miatt a növények leveleinek fonákján kevesebb sztóma (gázcserenyílás) képződik, ezáltal kevesebb vizet párologtatnak el. Emiatt a gyökerek kevesebb vizet szívnak fel a földből és így kevesebb vízben oldott tápanyaghoz jutnak majd.

Magyar kutatás, lesújtó eredménnyel

Hajdú Péter táplálkozástudományi szakember a Debreceni Egyetem Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolájában végzett a témában kutatásokat. Az erről szóló publikációban leírta, hogy az elmúlt években több nemzetközi kutatás igazolta, hogy néhány évtized leforgása alatt drasztikusan lecsökkent a rendszeresen fogyasztott élelmiszerek vitamin és tápanyagtartalma. Az 50-es és 60-as években összegyűjtött adatok, valamint az erre vonatkozó tanulmányok egy részét Brian Halweil, a Worldwatch Institute kutatója “Still no free lunch” címen összegezte és vonta le azt a riasztó következtetést, hogy a gyümölcsök és zöldségek nem olyan táplálóak, mint korábban. Példaként említették, hogy az 1950-es években 1db narancs vitamintartalma a 2000-res években 21 db narancs vitamintartalmának felelt meg. Hajdú Péter végzett egy kutatást, melyben három hazánkban is kedvelt és rendszeresen fogyasztott, elvileg magas B-vitamin tartalommal rendelkező zöldség - a brokkoli, a sárgarépa és a spenót vitamin tartalmát vizsgálta. A Budapesten véletlenszerűen vásárolt, tehát nem reprezentatívnak számító zöldségek B-vitamin tartalma - az akkreditált laboratórium által megállapított hivatalos vizsgálati eredmény alapján azt mutatta, hogy a vizsgált zöldségekben csak meglepően kis mértékben voltak B-vitaminok jelen.

Amennyiben az emberi szervezet számára ajánlott napi B-vitamin adagot összevetjük a vizsgált zöldségek valós vitamin tartalmával, abból az derül ki, hogy sárgarépából naponta 3,58 kg-ot, vagy brokkoliból naponta 1,67 kg-ot, vagy spenótból naponta 2,02 kg-ot kellene fogyasztani. Hajdú Péter kutatása megmutatta, hogy amennyiben mindhárom zöldségből vegyesen fogyasztanánk, akkor is 2,70 kg-mal kellene naponta megbirkózni, ami szinte lehetetlen.