Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Elképesztően lecsökkent a Magyarországon betakarított krumpli mennyisége az utóbbi egy évtizedben, ha pedig a 2000-es évek előtti számokat nézzük, még rosszabb képet fest a dolog. 1992 óta nézve, a legtöbb burgonyát 1996-ban takarították be hazánkban, 1,3 millió tonnát, és ezt követően indult be a csökkenés. A következő években még 1 millió tonna felett volt a betakarított mennyiség, ám 2000-ben komoly zuhanás történt, ami azóta is folyamatosan tart. 2023-ban már csak 216 ezer tonna krumpli termett a magyar földeken, ami habár a 2022-es 199 ezer tonnához képest növekedést jelent, nem sok mindenre elég. 2014-ben volt még egy nagyobb, 567 ezer tonnás kiugrás a termésmennyiséget tekintve, ám azóta évről évre egyre rosszabb a helyzet.
Jön az import az országba
Ahogyan azt korábban megírtuk, a KSH adatai szerint a burgonya (vetőburgonya nélkül) behozatala 13 százalékkal 38,2 ezer tonnára csökkent 2023. január és augusztus között az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb beszállító Franciaország maradt, ahonnan 22 százalékkal kevesebb, 21,2 ezer tonna burgonya érkezett, Hollandiából pedig 18 százalékkal több, 5,55 ezer tonna burgonyát szállítottak hazánkba. A burgonya kivitele 28 százalékkal 2,73 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. A legnagyobb célpiac Románia (-18 százalék, 931 tonna) és Horvátország (+78 százalék, 705 tonna) volt.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar burgonyatermesztők
A magas energiaárak mellett az emberi munkaerő hiánya is jelentősen hátráltatja a vetőburgonya-előállítókat Magyarországon, és jellemzően kevesen vállalkoznak vetőburgonya-előállításra, mert nagy szaktudásra van szükség ezen a területen. Étkezési burgonya-fronton sem jobb a helyzet, a fajták megismertetése ugyanis nagyon lassan halad az előállítók között, sokkal több rezisztens fajta ültetésére lenne szükség. Mindezek mellett a tárolási kapacitás, az öntözés, illetve a szervezett piac hiánya is jelentősen nehezíti az ágazat munkáját - hangsúlyozta a hatóság.