Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tavalyi évben kifejezetten jó évet zárhattak a termelők. Elsősorban a július volt nagyon jó hónap az alagutas dinnyéket termelők számára, az augusztus elején érkezett kisebb lehűlés egy időre sajnos visszavetette a keresletet, de aztán a hónap további része már szintén jól alakult, összességében közepes augusztust zárhattak a gazdák, de általában ez is elfogadható árbevételt eredményezett. Rengeteg minden történhet egy idényben, így a pillanatnyi helyzetről lehet csak nyilatkozni
- tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. Hozzátették, elmondható, hogy a jelenlegi kilátások jónak, vagy nagyon jónak mondhatóak: csak egyes helyeken, például Baranya megyében okozott gondokat a túl sok csapadék, de az Alföldön a már-már aszályossá váló időjárást májusi esők zárták le.
Egyelőre kifejezetten jól néznek ki a táblák, de ez csak a jelenlegi állapot, sok minden változhat még a szezon hátralévő részében, és az utóbbi pár napban is nagyon sok volt az eső, ennek még nem látni a hatását.
Fogyasztói igények, avagy a méret a lényeg?
Egyértelműen csökken a fogyasztók által igényelt, preferált dinnyék mérete, ez európai trend. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közepes méretkategória helyett a kicsit, a kicsi helyett pedig a 2-4 kilogrammos minidinnyét keresik a vásárlók, és ez a tendencia egyre gyorsul - közölte a FruitVeB. Emellett folyamatosan nő a magszegény - a köznyelvben magnélkülinek hívott - dinnyék aránya, mind a környező országokban, mind hazánkban.
A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is csökken a fogyasztók által kívánt ideális méret: itt a középső 6-9 kilogrammos tartományból megyünk a 3-6 kilós dinnyék felé és nálunk is nő a magszegény dinnyék aránya. Ilyen fajtákat Magyarországon 2007 óta forgalmaznak, és azóta minden évben 1-2 %-ot nőtt a részesedésük, jelenleg körülbelül 20% arányban vannak jelen a piacokon.
Elmondható, hogy a kiskereskedelmi láncok által berendelt dinnyék között is van különbség. A magyar láncokban gyakoribb, hogy a boltban a dinnyepult mellé embert rendelnek, aki felvágja a dinnyét a vásárlóknak, ezért ezek a láncok nagyobb méretű dinnyét is rendelnek - tájékoztatott a szervezet. A többi lánc csaknem kizárólag a középméretű tartályládás dinnyét rendeli be a termelőktől. Szintén a nagyobb dinnyék dominálnak az útszéli árusító helyeken vagy piacokon, ahol fel is vágják a dinnyét a fogyasztóknak, de ezeknek az árusító helyeknek a jelentősége az utóbbi években folyamatosan csökken.
A tavalyi évben nagyon megugrott az exportunk, így Magyarország elsősorban nem felvevő, hanem exportáló ország
- fogalmaztak az Agrárszektornak. Úgy tűnik, hogy ez az idei szezonban is így lesz, az előzetes kilátások legalábbis határozottan ebbe az irányba mutatnak. Az import értékére a szezon ilyen korai szakaszában nem lehet pontos választ adni, még az idény közben is szokott Magyarországra olasz és görög áru is érkezni.
Nincsenek könnyű helyzetben a termelők
Ahogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és FruitVeB közös közleményéből megtudtuk, a magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a termelőinket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. Az export terén 2023-ban már volt némi elmozdulás, az ágazat szereplői pedig bíznak abban, ahogy fentebb is írtuk, hogy 2024-ben is folytatódni fog a kivitel bővülése, így a hazai görögdinnyetermés több, mint harmada kerülhet exportra. A legtöbb magyar görögdinnye a lengyel, a cseh a szlovák és a német piacra kerül.