Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Tesco, az Iceland, a Nomad Foods és három intézményi befektető a munkáspárti kormány megválasztása óta először szólalt fel az ország élelmiszer-politikájával kapcsolatban, és azt mondta, hogy a vállalatoknak törvényileg kötelezni kellene a magas zsír-, só- és cukortartalmú termékek értékesítéséből származó bevételek százalékos arányáról szóló jelentést.
A Financial Timesnak azt mondták, hogy a minisztereknek meg kellene határozniuk a rossz táplálkozás elleni küzdelemre vonatkozó jogi szabályozás menetrendjét. A felhívások azt követően hangzottak el, hogy hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban 2,8 millió ember hosszú távú betegség miatt gazdaságilag inaktív.
Egyértelmű szabályozást várnának
"Nyilvánvaló, hogy a gyermekkori elhízás válságát éljük, és ez egyre rosszabb. Üdvözölnénk egy sor különböző reformot az egészségesebb táplálkozás ösztönzésére" - mondta Lauren Woodley, a Nomad Foods, a Birdseye halrudacskákat gyártó cég táplálkozási csoportvezetője. "Az előző kormány idején sok bizonytalanság volt tapasztalható. A bizonytalanság pedig megnehezíti a tervezést" - tette hozzá.
A követelések akkor hangzottak el, amikor a Munkáspárt felvázolta az NHS-re nehezedő nyomás enyhítésére irányuló terveit - ez a párt öt prioritásának egyike, amíg kormányon van.
A Tesco szerint a késedelmek és a nemzeti táplálkozás javítását célzó kulcsfontosságú jogszabályok felhígítása egyenlőtlen feltételeket teremtett az iparágon belül.
Ilyen is van: élelmiszer-adót akarnak a britek
Oonagh Turnbull, a Tesco egészségügyért felelős vezetője szerint az előző konzervatív kormányzat "stop-start" megközelítése a reformok végrehajtása során nagy kihívást jelentett a kiskereskedők számára. Hozzátette:
Hatalmas szerepünk van, de ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, az egész iparágnak ugyanazon szabályok szerint kell játszania.
Új intézkedések kellenek?
Turnbull elmondta, hogy a kiskereskedők üdvözlik a vállalkozásokkal konzultálva kialakított szabályozást, és rámutatott a 2022-ben bevezetett jogszabály sikerére, amely megtiltotta a kiskereskedőknek, hogy a boltban jól látható helyeken népszerűsítsék a magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú termékeket (HFSS). "Úgy véljük, hogy az újraszabályozás nem történt volna meg ugyanolyan mértékben és ütemben, ha nincs a [HFSS] jogszabály. Ez hajtotta a változást" - tette hozzá.
Woodley szerint új intézkedésekre van szükség az elhízási válság leküzdéséhez, többek között nagyobb adatátláthatóságra és reklámkorlátozásra, valamint a fogyasztók egészséges táplálkozásra való nevelésére.
"Egy jól átgondolt adó, amely a HFSS-élelmiszereket vizsgálja, olyan eszköz, amelyet a kormány felhasználhatna, de azzal a határozott kikötéssel jár, hogy az adózás önmagában nem változtatja meg a viselkedést" - mondta.
Hiába az adó, rengeteg káros élelmiszert esznek a magyarok
Hamvába holt tervek
A kiskereskedők rámutattak arra, hogy az előző kormány a gyermekkori elhízás elleni küzdelem érdekében 2022 végétől a televízióban este 9 óra előtt és az interneten történő, egészségtelen élelmiszerek reklámozásának betiltására irányuló terveket félretette.
Az élelmiszer-adatok átláthatóságával foglalkozó partnerségen keresztül az élelmiszeripari vállalatok és a kiskereskedők számára kötelezővé tették volna az egészségügyi mérőszámok jelentését. A partnerséget 2022-ben hozták létre, Henry Dimbleby nemzeti élelmezési stratégiájában megfogalmazott ajánlás nyomán.
A befektetők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az élelmiszeripari vállalatokra, hogy ambiciózusabb egészségügyi és táplálkozási célokat határozzanak meg annak érdekében, hogy portfóliójukat mentesítsék az egészségtelen élelmiszerek környezeti és társadalmi hatásaitól.
A vagyonkezelők szerint azonban a szabályozás hiányában a vállalatok nem ösztönzik a valódi változtatásokat, legyen szó akár a termékek egészségesebbé tételéről, akár a táplálkozási és környezeti adatok rögzítéséről.
