A Tesco, az Iceland, a Nomad Foods és három intézményi befektető a munkáspárti kormány megválasztása óta először szólalt fel az ország élelmiszer-politikájával kapcsolatban, és azt mondta, hogy a vállalatoknak törvényileg kötelezni kellene a magas zsír-, só- és cukortartalmú termékek értékesítéséből származó bevételek százalékos arányáról szóló jelentést.
A Financial Timesnak azt mondták, hogy a minisztereknek meg kellene határozniuk a rossz táplálkozás elleni küzdelemre vonatkozó jogi szabályozás menetrendjét. A felhívások azt követően hangzottak el, hogy hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban 2,8 millió ember hosszú távú betegség miatt gazdaságilag inaktív.
Egyértelmű szabályozást várnának
"Nyilvánvaló, hogy a gyermekkori elhízás válságát éljük, és ez egyre rosszabb. Üdvözölnénk egy sor különböző reformot az egészségesebb táplálkozás ösztönzésére" - mondta Lauren Woodley, a Nomad Foods, a Birdseye halrudacskákat gyártó cég táplálkozási csoportvezetője. "Az előző kormány idején sok bizonytalanság volt tapasztalható. A bizonytalanság pedig megnehezíti a tervezést" - tette hozzá.
A követelések akkor hangzottak el, amikor a Munkáspárt felvázolta az NHS-re nehezedő nyomás enyhítésére irányuló terveit - ez a párt öt prioritásának egyike, amíg kormányon van.
A Tesco szerint a késedelmek és a nemzeti táplálkozás javítását célzó kulcsfontosságú jogszabályok felhígítása egyenlőtlen feltételeket teremtett az iparágon belül.
Ilyen is van: élelmiszer-adót akarnak a britek
Oonagh Turnbull, a Tesco egészségügyért felelős vezetője szerint az előző konzervatív kormányzat "stop-start" megközelítése a reformok végrehajtása során nagy kihívást jelentett a kiskereskedők számára. Hozzátette:
Hatalmas szerepünk van, de ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, az egész iparágnak ugyanazon szabályok szerint kell játszania.
Új intézkedések kellenek?
Turnbull elmondta, hogy a kiskereskedők üdvözlik a vállalkozásokkal konzultálva kialakított szabályozást, és rámutatott a 2022-ben bevezetett jogszabály sikerére, amely megtiltotta a kiskereskedőknek, hogy a boltban jól látható helyeken népszerűsítsék a magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú termékeket (HFSS). "Úgy véljük, hogy az újraszabályozás nem történt volna meg ugyanolyan mértékben és ütemben, ha nincs a [HFSS] jogszabály. Ez hajtotta a változást" - tette hozzá.
Woodley szerint új intézkedésekre van szükség az elhízási válság leküzdéséhez, többek között nagyobb adatátláthatóságra és reklámkorlátozásra, valamint a fogyasztók egészséges táplálkozásra való nevelésére.
"Egy jól átgondolt adó, amely a HFSS-élelmiszereket vizsgálja, olyan eszköz, amelyet a kormány felhasználhatna, de azzal a határozott kikötéssel jár, hogy az adózás önmagában nem változtatja meg a viselkedést" - mondta.
Hiába az adó, rengeteg káros élelmiszert esznek a magyarok
Hamvába holt tervek
A kiskereskedők rámutattak arra, hogy az előző kormány a gyermekkori elhízás elleni küzdelem érdekében 2022 végétől a televízióban este 9 óra előtt és az interneten történő, egészségtelen élelmiszerek reklámozásának betiltására irányuló terveket félretette.
Az élelmiszer-adatok átláthatóságával foglalkozó partnerségen keresztül az élelmiszeripari vállalatok és a kiskereskedők számára kötelezővé tették volna az egészségügyi mérőszámok jelentését. A partnerséget 2022-ben hozták létre, Henry Dimbleby nemzeti élelmezési stratégiájában megfogalmazott ajánlás nyomán.
A befektetők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az élelmiszeripari vállalatokra, hogy ambiciózusabb egészségügyi és táplálkozási célokat határozzanak meg annak érdekében, hogy portfóliójukat mentesítsék az egészségtelen élelmiszerek környezeti és társadalmi hatásaitól.
A vagyonkezelők szerint azonban a szabályozás hiányában a vállalatok nem ösztönzik a valódi változtatásokat, legyen szó akár a termékek egészségesebbé tételéről, akár a táplálkozási és környezeti adatok rögzítéséről.
