Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által nemrég közzétett "The State of Food Security and Nutrition in the World" című elemzés részletes képet ad arról, hogy az árkülönbségek miként akadályozzák az egészséges táplálkozást globális szinten.

A 2021-es összehasonlító adatok szerint a zöldségek kalóriánként több mint kilencszer annyiba kerülnek, mint a keményítőtartalmú alapélelmiszerek (rizs, kenyér, burgonya). Ez a jelentős árkülönbség különösen sújtja az alacsony jövedelmű háztartásokat, ellehetetlenítve számukra a vitaminokban gazdag, változatos étrendet.

A gyümölcsök szintén a drágább kategóriába tartoznak, gyakorlatilag prémium termékekké váltak, annak ellenére, hogy alapvető fontosságúak lennének az egészséges táplálkozásban. Az állati eredetű élelmiszerek - húsok, tejtermékek, tojás - kalóriánként 5,8-szor többe kerülnek, mint a legolcsóbb alapélelmiszerek, ami a megfelelő fehérjebevitelt is megnehezíti sokak számára.

A különféle tartósított, csomagolt ételek valamivel kedvezőbb árfekvésűek, de még így is ötszörös áron érhetők el a keményítőtartalmú alapélelmiszerekhez képest. A feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek 4,3-szoros árkülönbséget mutatnak, ráadásul elkészítésük és tárolásuk is több erőforrást igényel.

Az ultrafeldolgozott termékek - chipsek, péksütemények, instant levesek - az édességeknél is olcsóbb kalóriaforrások, ami magyarázza népszerűségüket, különösen az árérzékeny fogyasztók körében.

A hüvelyesek jelentik az egyik legkedvezőbb kompromisszumot: bár 1,8-szor drágábbak az alapélelmiszereknél, magas fehérje-, rost- és tápanyagtartalmuk miatt valódi "szuperételeknek" számítanak. Az olajok és zsírok ára megegyezik a keményítőtartalmú élelmiszerekével, ami miatt gyakran használják energiabevitel kiegészítésére a szegényebb háztartásokban, bár ez hosszú távon egészségügyi kockázatokat hordoz.

A lista alján a keményítő alapú élelmiszerek találhatók, amelyek ár/kalória arányban a legkedvezőbbek, ezért ezekből fogyasztják a legtöbbet világszerte, annak ellenére, hogy nem biztosítanak minden szükséges tápanyagot.

Az elmúlt évek globális válságai - a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború - tovább súlyosbították a helyzetet az ellátási láncok zavarával és az élelmiszer-inflációval. Magyarországon különösen érezhető volt ez a hatás, hiszen 2022-ben és 2023-ban az Európai Unión belül itt volt a legmagasabb az élelmiszerárak emelkedésének mértéke. A FAO jelentése szerint bár a globális élelmiszer-bizonytalanság valamelyest csökkent a csúcsértékekhez képest, még mindig magas szinten áll. Miközben egyre többet beszélünk a tudatos táplálkozás fontosságáról, a gazdasági realitások miatt ez sokak számára továbbra is elérhetetlen marad.