Magyarországon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke az idei év első felében mintegy 7019 millió eurót, behozatalának értéke 4844 millió eurót tett ki. Ez azt jelenti, hogy az agrár-külkereskedelem aktívuma 2175 millió euró volt, 699 millió euróval több, mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 5,8 százalékkal nőtt, importértéke 6,1 százalékkal mérséklődött, az egyenleg 47,4 százalékkal javult a 2023. első félévi értékhez képest - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb elemzéséből. Mint írták, 2024 első hat hónapjában hazánkban az agrár-külkereskedelem exportárindexe 15,2 százalékkal csökkent, importárindexe pedig 14 százalékkal nőtt, a cserearány-mutató 26 százalékkal romlott a vizsgált időszakban az előző év azonos időszakához képest.

A nemzetgazdasági export értéke 5,6 százalékkal, az import 10,9 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése a teljes nemzetgazdasági exportértékből 2024 első fél évében 9,6 százalék, az importértékből 7,4 százalék volt.

Ugyanebben az időszakban jelentős mértékű növekedés volt tapasztalható az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelmében. Az európai uniós export az első hat hónapban elérte a 116,4 milliárd eurót, míg az import 82,7 milliárd euró maradt, vagyis a kivitel enyhe, 1%-os, azaz 1,1 milliárd eurós növekedést jelentett a tavalyi évhez képest. Az unió agrár-külkereskedelmi mérlege így összességében 33,7 milliárd eurós pluszban zárt, ami mintegy 1,5 milliárd eurós növekedést jelent 2023 azonos időszakához képest. Az Európai Bizottság statisztikái szerint a növekedés fő oka az olívaolaj, valamint a kávé, a tea és a kakaó árának emelkedése volt.

Durván kilőtt az élelmiszerexport: elképesztő összeget kaszált az EU

Jócskán megugrott az Európai Unió agrár-élelmiszeripari kereskedelme az év első felében.

A vizsgált termékek háromötödénél nőtt az exportérték

Az év első felében az ASIR által vizsgált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mintegy 60 százalékánál, a 24 árucsoport közül 14-nél növekedett az exportérték, 10 árucsoportnál pedig csökkent. A legnagyobb értékben, 198,7 millió euróval a gabonafélék árbevétele nőtt, mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20-30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké pedig 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.

A legnagyobb, mintegy 105 millió eurós exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj árucsoportot érintette, elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent. Importoldalon a dohánytermékek értéke nőtt a legnagyobb mértékben, 103,3 millió euróval. A kakaókészítmények importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével, 19 millió euróval, míg a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal, összesen 14,7 millió euróval növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva.

Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék, valamint az olajos magvak esetében történt. Előbbieknél 65,7 százalékos, értékét tekintve 245,4 millió eurós, utóbbinál pedig 40,1 százalékos, azaz 123,6 millió euró mértékű csökkenést lehetett megfigyelni.

Még mindig az EU a hazai agrár- és élelmiszeripari termékek fő célállomása

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált fél évben is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95,2 százalékát európai országokkal bonyolította hazánk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig 0,5 és 0,2 százalékot ért el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,6 százalékkal, az importértékből 92,1 százalékkal részesedett 2024 első hat hónapjában.  Az EU-tagországok által exportált termékek értéke 5,7 százalékkal, az import értéke 1,1 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1403,4 millió eurós értéke 23,8 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.

Csökken Európa súlya: új országokban tarolhatnak a magyar élelmiszerek

Feltétlenül növelni kell az európai kontinensen kívülre jutó exportteljesítményünket.

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első fél évében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Csehország, az Egyesült Királyság és Franciaország. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,1 százalékát biztosították.

Kevesebb élő állatot exportál Magyarország, mint amennyit behoznak az országba

Az élő állatok exportértéke 4,6 százalékkal mérséklődött, importértéke 5,2 százalékkal emelkedett, az egyenleg 22,4 millió euróval kevesebbet, 84 millió eurót tett ki 2024 első hat hónapjában. Az élő juh és kecske külkereskedelmi forgalma 29,3 százalékkal, az élő sertésé 15,6 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest, az élő marháé pedig nem változott. Az élő sertés exportvolumene 27,2 százalékkal, importvolumene 5,7 százalékkal több volt 2024 első fél évében, mint 2023 azonos időszakában: hat hónap alatt 16,4 ezer tonna élő sertés kivitelére és 35,6 ezer tonna behozatalára került sor. Öt évre visszatekintve az import szintje még mindig magas, 32-36 ezer tonna között mozog. Az élő marha exportvolumene a bázisidőszak mennyiségéhez képest 7,8 százalékkal, importja 6,9 százalékkal bővült: 2024 első fél évében 12,7 ezer tonna élő marha került Magyarországra, nemzetközi piacokra pedig 36 ezer tonnát szállítottak.

Az élő sertés kivitelének több mint négyötöde, 81,9 százaléka az EU belső piacára, a fennmaradó 18,1 százaléka pedig az unión kívüli európai országokba került. Magyarország EU-n kívüli európai partnere, Albánia az egy évvel ezelőtti 1 ezer tonnával szemben az idei év első fél évében 1,4 ezer tonnát vásárolt, míg Szerbia 1,1 ezer tonnát. Moldovába 357 tonna élő sertés került Magyarországról. Ahogyan az elmúlt években, idén is Románia volt a legnagyobb vásárló 47,5 százalékos részesedéssel, vagyis 2024 első fél évében összesen 7,8 ezer tonnát vett, az egy évvel korábbinál 1,6 ezer tonnával többet. Az Ausztriába került mennyiség mintegy 44 százalékkal múlta felül a bázisidőszak volumenét, 2,3 ezer tonna körül mozgott. A Szlovákiába irányuló szállítás 1,4 ezer tonna volt, ami 6,3 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti mennyiségtől.

Az élősertés-import teljes egészében EU-tagországokból érkezett csakúgy, mint a korábbi években. A behozott mennyiség 46,3 százalékát, mintegy 16,5 ezer tonnát Szlovákia szállította, de számottevő részesedést ért el Horvátország is, 28 százalékkal és 10 ezer tonnával. A harmadik és a negyedik legnagyobb beszállítók Németország 14,8 százalékkal és Csehország 6 százalékos részesedéssel voltak. Az élősertés-behozatal közel 95,1 százaléka a felsorolt négy országhoz kötődött a vizsgált időszakban.

Az élő marha exportvolumene a bázisidőszak mennyiségéhez képest 7,8 százalékkal, importja 6,9 százalékkal bővült: 2024 első fél évében 12,7 ezer tonna élő marha került Magyarországra, nemzetközi piacokra pedig 36 ezer tonnát szállítottak az országból. Az élőmarha-export 2,6 ezer tonnával lett több, az import 822 tonnával nőtt, az exportátlagár 8 százalékkal, az importátlagár pedig 2 százalékkal mérséklődött a vizsgált időszakban.

A célországok tekintetében 22,2 százalékkal több élő marha került az EU-n belüli piacokra (19,1 ezer tonna), mint az EU-n kívüli európai országokba (15,6 ezer tonna). A Koszovóba irányuló élőmarha-kivitel volumene 2024 első fél évében 10,1 ezer tonnát tett ki, ami közel kétszer nagyobb az előző évinél, ezzel együtt az exportárbevétel (20,9 millió euró) is emelkedett a bázisidőszakhoz képest mintegy 86 százalékkal. A vizsgált időszakban Koszovón kívül nagyobb mennyiségben csak Horvátország (5,3 ezer tonna), Ausztria (4 ezer tonna), Lengyelország (2,6 ezer tonna) és Albánia (2,5 ezer tonna) importált szarvasmarhát Magyarországról. Az importszarvasmarha teljes egészében az EU-ból érkezett, főleg Dániából (2,7 ezer tonna), illetve Németországból és Hollandiából (2-1,8 ezer tonna). A holland beszállítás a bázisidőszakhoz képest két és félszeresére bővült, a német import negyedével visszaesett.

Csökkent a húsfélék kivitele, míg a behozatal nem változott érdemben

Az ASIR adatai szerint a húsfélék árucsoport exportértéke 4,3 százalékkal volt kevesebb, mint 2023 első fél évében, importértéke szinte nem változott. Az egyenleg 202,7 millió eurós értéke 13 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az árucsoport forgalmának mintegy 90 százalékát rendszerint a sertés-, a marha- és a baromfihús kereskedelme adja. A vizsgált időszakban az utóbbi két termékcsoport exportértéke visszaesett, 14-24 százalékos mértékben, a sertéshúsé viszont 13,7 százalékkal emelkedett. Importoldalon a marha- és a sertéshús értéke megközelítőleg 8-10 százalékkal nőtt, a baromfihúsé pedig közel egyötödével, 19,9 százalékkal csökkent az előző időszak szintjéhez képest.

Sertéshúsból az előző év azonos időszakához képest 17,9 százalékkal több, összesen 83,5 ezer tonna termék exportjára került sor. Ez értékben 245,8 millió eurót tett ki, ami 13,7 százalékos növekedést jelent. A behozott mennyiség 9,2 százalékkal, 76,2 ezer tonnára bővült az előző évi szinthez képest, az értéke pedig 10,3 százalékkal emelkedett. A sertéshús külkereskedelmi egyenlege a 2023. első félévi 14 millió eurós aktívumhoz képest közel kétharmadával többet, 22,7 millió eurót eredményezett 2024 első hat hónapjában.

A húsfélék exportárbevételének 84,7 százaléka az EU belső piacán történő értékesítésnek köszönhető, a sertéshús esetében ez az arány 91,3 százalékot, a baromfihús vonatkozásában pedig 77,4 százalékot tett ki. Sertéshús tekintetében Ázsia jelentősége 2019 előtt meghatározóbb volt. Azóta az exportérték 1-2 százaléka származik ázsiai országokban történt értékesítésből. A vizsgált időszakban ez az arány 1 százalékot ért el. Az egyik korábbi legfontosabb partnerország felé, Japánba az utóbbi években Magyarországról már egyáltalán nem került sertéshús. A sertéshús tekintetében Magyarország legnagyobb exportpiaca Románia volt, a második helyet Olaszország pedig szerezte meg, de fontos piac volt még Horvátország, Szlovákia, Bulgária, Szlovénia és Lengyelország is.

A baromfihús exportvolumene 106,3 ezer tonna, exportértéke 283,9 millió euró volt. A húsfélék exportárbevételéből 48 százalékkal, a teljes agrárexport árbevételéből 4 százalékkal részesült, így az ötödik legnagyobb árbevételt biztosító termék az állati takarmány, a kukorica, a búza és a napraforgómag-olaj után. A baromfihús-behozatal - messze elmaradva a kiviteltől - 30-45 ezer tonna körül alakult az elmúlt évek első fél éveiben, 2024 vizsgált időszakában 20 százalékos visszaesés után 35,8 ezer tonnát tett ki.

A baromfihús-külkereskedelem 196,4 millió eurós aktívuma 10,2 százalékkal volt kevesebb a 2023. első félévihez képest. A marhahús külkereskedelmi egyenlegének passzívuma 44,9 százalékkal romlott 2024 első fél évében, mert a kivitel visszaesett 23,9 százalékkal, a behozatal pedig 7,7 százalékkal bővült ebben az időszakban a bázisidőszakhoz viszonyítva.

Emelkedett a tejtermékek, a tojás és a méz kivitele

A tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 4,5 százalékkal, importértéke 1,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz mérten, az árucsoport aktívuma 5,7 millió eurót eredményezett. A tejtermékek körében a tej, a tejsavó, illetve a sajt és túró kivételével az összes termékcsoport exportárbevétele elmaradt az előző évi értéktől. Az importoldalon a tejtermékek behozatala nőtt, a tojásé és a mézé csökkent a bázisidőszak szintjéhez képest. Az árucsoport pozitív egyenlegét főleg a tej- és a tejsavókivitel okozta.

A tojáskivitel kisebb volt, mint a behozatal, a friss tojás külkereskedelme 2 millió eurós negatív egyenleget eredményezett. A mézexport értéke 5,3 százalékkal 29,8 millió euróra csökkent, külkereskedelmi egyenlege 2024 első fél évében megegyezett a bázisidőszak egyenlegével. A méz ebben az időszakban a 27. legnagyobb aktívumot eredményező termék volt.

A tejexport 63,1 ezer tonnával bővült, így 252,1 ezer tonna tej exportjára került sor 129,7 millió euró értékben. Románia maradt az ország a legnagyobb vásárlója, őt követte Horvátország, majd Bulgária, Olaszország és Bosznia-Hercegovina, amelyek irányába mind-mind nőtt az itthonról szállított tej mennyisége. A vizsgált időszakban Magyarország 32,2 ezer tonna tejet importált az EU-tagországokból 30,9 millió euró értékben. Szlovákiából az egy évvel korábbinál 4,7 ezer tonnával több, 16 ezer tonna érkezett, így Szlovákia szállította a teljes tejimport felét. Csehország volt a második legnagyobb szállító ebben az időszakban 6,9 ezer tonnával, a tejimportmennyiség ötöde innen érkezett.

Jóval több zöldséget importál Magyarország, mint amennyi kikerül innen

A zöldségfélék forgalma 7 százalékkal bővült, ami az importérték 3,8 százalékos és az exportérték 12,1 százalékos növekedésének köszönhető. Így 2024 első fél évében 46,9 millió eurós passzívum mutatkozott, ami 12 millió euróval javult, a bázisidőszak értékéhez képest. A vizsgált fél évben friss zöldségfélékből nettó importőr volt Magyarország. Általában az első fél évben csak fagyasztott és szárított zöldségekből van számottevő kivitel. A friss zöldségbehozatal - a paradicsom és az uborka kivételével - meghaladta az egy évvel korábbi mennyiséget, az importérték a paradicsom, a saláta, az uborka, a szárított és fagyasztott zöldségek esetében maradt el a 2023. első félévi értéktől. Fagyasztott zöldség főleg az Egyesült Királyságba, Belgiumba és Romániába került értékesítésre volument és értéket tekintve egyaránt. Az importvolumen 31,5 százaléka Lengyelországból, 21,3 százaléka Belgiumból és 11,5 százaléka Szlovákiából származott.

A paradicsomkivitel mintegy 77 százaléka Csehországba, Szlovákiába és Németországba irányult, a behozatal 41,8 százaléka Spanyolországból, 18 százaléka Szlovákiából, 11,5 százaléka Németországból, illetve 10 százaléka Törökországból érkezett.

A burgonya-külkereskedelem egyenlege továbbra is negatív, az export 2024 első fél évében mindössze 6,4 ezer tonna, az import közel tízszerese, 62,9 ezer tonna volt. Burgonyából Csehországba, Horvátországba és Romániába került szállítmány 2024 első fél évében, az import forrása pedig elsősorban Franciaország volt idén is, az importvolumen 60 százaléka innen érkezett, de Hollandia, Szlovákia és Németország is jelentős mennyiséget szállított Magyarországra.

A gyümölcsfélék külkereskedelmi forgalma bővült az előző év azonos időszakához képest, külkereskedelmi egyenlege 3 százalékkal javult, a passzívum 2024 vizsgált időszakában 176 millió eurót tett ki. Az exportárbevétel 17 százalékát a banán, 16 százalékát a barack, cseresznye, szilva, 14 százalékát pedig az alma, körte kivitele eredményezte. A barack, cseresznye, szilva termékkör kivitele közel négyszeresére emelkedett, 12,8 millió euró volt 2024 vizsgált időszakában. A volumen négy és félszeresére nőtt a bázisidőszakhoz képest, ami 17 százalékos részesedést biztosított a gyümölcsfélék körében. Az importérték döntő részét a banán és a citrusfélék behozatala tette ki.

Egy év alatt csaknem kétszeresére nőtt a gabonafélék exportja

A gabonafélék exportértéke 23,1 százalékkal, kivitt mennyisége 84,7 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A gabonaimport volumene közel tizedére, értéke harmadára csökkent 2024 első hat hónapjában. A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 91 százalékkal, mintegy 932,1 millió euróra nőtt az egy évvel korábbi 488 millió euróról. A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék között 2024 első fél évében is. Az árucsoport exportárbevételének aránya a teljes agrárexportból 15,1 százalékot, míg egy évvel korábban, 2023 első fél évében 13 százalékot ért el.

A vizsgált időszakban összesen 84,7 százalékkal több, 4,3 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből a kukorica 1,5 millió, a búza 2,2 millió tonnát tett ki. A kukorica exportvolumene mintegy kétszeresére, a búza kivitt mennyisége pedig 80,9 százalékkal bővült 2024 első fél évében az egy évvel ezelőtti exportvolumenhez képest. Az árpakivitel 526,8 ezer tonna volt, ami 38,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kukorica exportátlagára 43 százalékkal, a búzáé pedig 28 százalékkal volt alacsonyabb 2024 első fél évében, mint egy évvel korábban. 

A kukorica exportvolumenének 99 százaléka az EU-tagállamokba került, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország számított a legnagyobb vásárlónak, a kukoricakivitel kétharmada került erre a piacra. Volument tekintve további nagy piac volt még Ausztria és Németország.

A búzakivitel 96,5 százaléka, azaz 2,1 millió tonna irányult az EU-tagországokba, Olaszország és Németország bizonyult a legnagyobb vásárlónak 42,8, illetve 27,3 százalékos részesedéssel. Ausztriába a bázisidőszakhoz képest 8,6 százalékkal bővült a búzakivitel, 329,9 ezer tonnát tett ki, ami 15,1 százalékos részesedést jelentett a piacon. A Horvátországba irányuló búza exportvolumene 38,4 százalékkal bővült 2023 első fél évéhez képest. Az EU-n kívüli országok közül Bosznia-Hercegovinába került 55,6 ezer tonna búza, ami a célpiacok között az ötödik helyen szerepelt. Az árpa exportvolumenének szinte 100 százaléka az EU-ba irányult, Olaszország, Románia és Németország volt a három legnagyobb vásárló.

Több olajos magvat exportálnak a magyarok, mint amennyit behoznak

Az olajos magvak kivitele 13,2 százalékkal 364,9 millió euróra bővült, behozatala pedig 40,1 százalékkal 184,9 millió euróra csökkent 2024 első fél évében. Ennek eredményeként az árucsoport aktívuma jelentősen javult, 180 millió eurót tett ki. Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport exportértékének háromnegyedét fedte le a két növény 2024 vizsgált időszakában. A repce exportmennyisége 69,7 százalékkal, értéke mintegy negyedével emelkedett, az exportátlagár 25 százalékkal volt kevesebb 2024 első hat hónapjában 2023 első fél évéhez képest. A repceexport szinte teljes egészében az EU belső piacára került, ezen belül 57,2 százaléka Németországba, 29,6 százaléka pedig Ausztriába irányult.

A napraforgó exportvolumene kétszeresére, 213,6 ezer tonnára bővült 2024 első fél évében, exportértéke a bázisidőszakhoz mérten 21,9 százalékkal nőtt, így az exportárbevétel 130,5 millió eurót tett ki. A napraforgómag exportja a tizennegyedik legnagyobb exportárbevételt eredményezte az agrárkülkereskedelmi termékcsoportok között ebben az időszakban. A napraforgó-kivitel közel 100 százaléka EU-tagországokba irányult, a legnagyobb tételek Olaszországba, Ausztriába és Hollandiába kerültek.

A vizsgált időszakban a szója behozatalának volumene 20,5 százalékkal mérséklődött, a repcéé pedig kétharmadára esett vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest. A napraforgó importmennyisége 85,3 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, csupán 31,8 ezer tonnát tett ki, a kétszer magasabb ár ellenére az import értéke harmadára csökkent.

A szójabab legnagyobb tételei Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek. Az Ausztriából és Romániából érkező szállítmányok volumene két-háromszorosára bővült a 2023. első félévi mennyiséghez képest. A repce fő szállítója 2024 első hat hónapjában is Románia volt 45,9 százalékos részesedéssel. Az importált napraforgó közel háromnegyede három országból érkezett: Szlovákiából, Romániából és Lengyelországból.

Jelentősen visszaesett a napraforgómag-olaj és a repcemagolaj behozatala

Az állati és növényi zsírok és olajok külkereskedelmi többlete 246,1 millió euró volt 2024 első hat hónapjában. Az aktívum 2,5 százalékos növekedését az exportérték 19,7 százalékos és az importérték 38 százalékos visszaesése okozta. Az árucsoport kivitelének négyötödét a napraforgómag-olaj tette ki, ami a negyedik legnagyobb külkereskedelmi aktívummal és exportárbevétellel rendelkező élelmiszeripari termék volt a megfigyelt időszakban. A napraforgómag-olaj exportvolumene 16,9 százalékkal 362,9 ezer tonnára nőtt, az exportérték 20,1 százalékos visszaesése 349,7 millió eurós árbevételt eredményezett. Az exportmennyiség 91,3 százaléka EU-tagországokba került, melynek negyede Olaszországba, 18,1 százaléka Németországba, illetve 15,7 százaléka Hollandiába irányult. Az EU-n kívüli európai országok közül Magyarországról kisebb mennyiséget Bosznia-Hercegovinába, Svájcba és Albániába is szállítottak.

A növényi zsírok és olajok importértékének 29 százalékát a margarin adta, ami 15,1 százalékos visszaesést mutatott 2024 első fél évében. A termék behozatala 36,9 ezer tonna volt 52,8 millió euró értékben. Napraforgómag-olajból csupán 4,8 ezer tonna import került hazánkba 5,2 millió euró értékben, ami több mint 90 százalékos elmaradást jelent a bázisidőszakhoz képest. A repcemagolaj behozott mennyisége 40,2 százalékkal csökkent, volumene 17,6 ezer tonna volt.

Már nem bizakodnak a gazdák: sokan lemondhatnak erről a növényről is?

Bár korábban komoly reményeket fűztek hozzá a magyar gazdák, az idei nyár aszályos időszakai a napraforgó-állományokat is megviselték.

Jócskán visszaesett a húskészítmények behozatala

A húsból és halból készült termékek, avagy az állati eredetű élelmiszer-készítmények exportértéke 2 százalékkal, importértéke 20 százalékkal csökkent 2024 első hat hónapjában. Az árucsoport külkereskedelmi egyenlege javult, 43,6 millió euró aktívumot tett ki a vizsgált időszakban. A két meghatározó termékkör a húskonzervek, valamint a kolbász és szalámifélék, melyek általában az árucsoport exportjának közel 100, importjának mintegy 85 százalékát teszik ki. A kolbász és szalámifélék exportértéke nem változott, a húskonzerveké 2,9 százalékkal mérséklődött 2024 első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest.

A kolbász, szalámiféle exportvolumene 94,2 százalékban, a konzervhúsoké 81,8 százalékban az EU-ba irányult: Németországba, Szlovákiába, Lengyelországba, Ausztriába, Romániába és Csehországba. A harmadik országok közül az Egyesült Királyság és Szerbia bizonyultak a legnagyobb piacoknak. Importoldalon a kolbász és szalámifélék értéke kétharmadára esett vissza a 2023-as bázisidőszakhoz képest, a húskonzerveké 8,2 százalékkal 79,9 millió euróra csökkent.