Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A KSH adatai alapján Magyarország 16 ezer tonna héjas tojást (-17 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hét hónapjában, ezen belül 5 százalékkal több, csaknem 11 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 8 százalékkal 7 ezer tonnára emelkedett, ezen belül a friss tojás kivitele 728 tonna (–6 százalék) volt 2024. január-július között az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 48,33 forint/darab volt 2024 első harminckilenc hetében, ami 17,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától - írja az AKI friss kiadványában. Az árak pedig az alábbiak szerint alakultak:
- az M méretosztályú, dobozos tojás csomagolóhelyi ára 16,0 százalékkal 51,11 forint/darabra,
- az L méretosztályú, dobozos tojásé 15,3 százalékkal 60,20 forint/darabra csökkent. Az M-es tálcás tojás csomagolóhelyi ára 20,5 százalékkal 43,32 forint/darabra,
- az L-es tálcás tojásé 21,0 százalékkal 46,87 forint/darabra mérséklődött,
- a mélyalmos tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 56,76 forint/darab volt 2024 első harminckilenc hetében, ami 13,7 százalékkal alacsonyabb a 2023. év azonos időszakának átlagáránál.
Nő a tojásfogyasztási kedv Magyarországon
Lapunk is beszámolt arról, hogy a Tojásszövetség, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérései alapján megállapítható, hogy egyre több tojás fogy Magyarországon. Pákozd Gergely, a szövetség alelnöke szerint látható egy lassú növekedés a tojásfogyasztásban. Bár a magyarok még közel sem tartanak annál a 300 darabnál évente, ahol a rendszerváltozás előtt volt a hazai fogyasztás, de a fejenként évente 250 darabos szintet már elérte az ország. A különböző étkezési és diétatrendek meglehetősen nagy hatással bírnak a tojásfogyasztásra, ennek apropóján indítanak olyan kampányokat a Szövetségnél, melyek segítségével megfelelően tájékoztatják a vevőket a tojás valós élettani hatásairól. Az árakkal azonban vannak gondok:
Az árstop bevezetésével korlátozták az árakat, a boltok annyiért árulhatták a tojást, amennyiért vették. Az áruházlánc szempontjából ez veszteséget realizált, de muszáj volt a szabályt alkalmazniuk, ez pedig remek marketingtermékké tette a tojást -vélekedett. Árazási trendeket láthattunk, sok esetben nagyon alacsony árakat tapasztalhattunk az áruházláncokban a tojás esetében. Ez eltorzult piacot eredményezett, levitték a tojás árakat, mert a maradék 3-4000 terméken realizálták azt a profitot, amit a tojáson elvesztek
- vélekedett korábban Pákozd Gergely, a BTT MTTSZ alelnöke.
Emellett szigorodtak az állatjóléti előírások, illetve a környezetvédelmi elvárások, ezek között a bevezetett EPR-díjak jelentős költségnövekedést jelent a termelőknek. Pákozd Gergely hangsúlyozta, hogy a hazai munkaerő elfogyott. Nincs emberutánpótlás, a munkavállalók az ipari körülmények felé tendálnak. Így hát kérdéses, hogy a jelenlegi árakat meddig lehet még ezen a szinten tartani itthon.
Dől az import az EU-ra
A fentiekből jól látszik, hogy hazánkban kezd valamelyest javulni a helyzet tojásfronton, az EU-ra ugyanakkor ez már nem mondható el: tonnaszámra érkezik az import. Az AKI adataiból kiderül, hogy az unió tojás- és tojástermékimportja mintegy 21 százalékkal 57 ezer tonnára nőtt 2024 első hat hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az import háromnegyede Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott. A közösség tojás- és tojástermékexportja 14 százalékkal 175 ezer tonnára emelkedett 2024. január-júniusban az előző év azonos időszakához képest. Az unió legnagyobb célországai:
- az Egyesült Királyság (40 százalék részesedés az exportból),
- Japán (17 százalék)
- és Svájc (13 százalék) együttesen 122 ezer tonna tojást és tojásterméket vásároltak a közösségből az idei év első fél évében.
Svájcba 14 százalékkal, Japánba 7 százalékkal, az Egyesült Királyságba pedig 1 százalékkal nőtt a kivitel a megfigyelt periódusban. Az ukrán tojás pedig Magyarországon is gondot jelent. Bár közvetlenül nem is, de közvetetten hat a magyar tojáspiacra. A versenyt azért nem lehet tartani, mert az ukrán termelőknek nem ugyanazokat az előírásokat kell betartani, mint amit a hazai termelőknek.