2 hét múlva jön az Agrárium 2025 konferencia!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
A KSH által közzétett ábra magyarországi zöldségtermesztés alakulását mutatja be 2004 és 2023 között, az éves betakarított össztermés (ezer tonnában) alapján. 2004-ben a termésmennyiség még kiemelkedően magas volt, 2033 ezer tonnával, de ezt követően jelentős csökkenés figyelhető meg. 2010-re a termelés drámai módon visszaesett, mindössze 1144 ezer tonnára, ami a legalacsonyabb érték ebben az időszakban. A csökkenés mögött számos tényező állhat, például az időjárási viszontagságok, a gazdasági környezet változásai és az agrárpolitikában bekövetkezett módosulások.

A 2010-es mélypont után a termésmennyiség újra növekedésnek indult, és 2017-ben érte el a következő csúcsot 1657 ezer tonnával. Ezután azonban ismét visszaesés következett be, és 2022-re a termelés 1232 ezer tonnára csökkent, ami a második legalacsonyabb adat a vizsgált időszakban. 2023-ban ugyanakkor némi javulás figyelhető meg, a betakarított termés 1438 ezer tonnára emelkedett, ami arra utalhat, hogy kedvezőbbek voltak a termesztési körülmények, vagy a mezőgazdasági ágazat részben alkalmazkodott a kihívásokhoz.
Bár a 2024-es adatok nem szerepelnek az ábrán, a 2023-as növekedés alapján feltételezhető, hogy a termelés ismét növekedő pályára állhatott. Ugyanakkor a korábbi évek tendenciája arra utal, hogy a magyar zöldségtermesztés továbbra is jelentős kihívásokkal küzd, például az éghajlatváltozás, a munkaerőhiány és a piac változásai miatt. Az elkövetkező években a technológiai fejlesztések, az öntözéses gazdálkodás és az innováció kulcsszerepet játszhatnak a termés stabilizálásában és növelésében.