A mezőgazdaság több olyan jellemzővel is bír, amelyben a nehézségek könnyedén vezethetnek oda, hogy egy-egy szereplő tragikus elhatározásra szánja el magát. Az állandó kockázatvállalás, a kemény munka, a kontrollvesztés és a reménytelenség érzése, valamint a társadalmi izolálódás vezethet oda, hogy egy termelő az öngyilkosságon kezd gondolkodni, a tragikus végkifejlet okaként azonban legtöbbször nem lehet kiemelni egyetlen tényezőt – véli a pszichológus. A közelmúltban Franciaországban merült fel, hogy a gazdák körében kirívóan megnőtt az öngyilkossági kísérletek gyakorisága, amelyek mögött érthető módon sokan szeretnének okokat keresni, pedig a szakember szerint komplex problémával van dolgunk.

Döbbenet: öngyilkossági hullám tizedeli a kilátástalan termelőket

A csökkenő jövedelem és a növekvő adósságok miatt egyre több francia gazda tesz kétségbeesett lépéseket, pedig van elérhető segítség.

Az öngyilkosság nagyon összetett jelenség, van pszichológiai, szociokulturális, illetve biológiai háttere, ezek a tényezők együttesen játszanak szerepet egy ilyen döntésben. Kétségkívül vannak olyan kiszámíthatatlan helyzetek, váratlan életesemények, amelyek önmagukban öngyilkossághoz vezethetnek, de sokkal jellemzőbb, hogy egy hosszabb folyamat vége ez, egy utolsó csepp a pohárban az, ami kiváltja az ilyen cselekedeteket

- mondta el az Agrárszektornak Pázmándi Ivett, klinikai szakpszichológus. A hosszabb folyamat hátterében többek között olyan rizikófaktorok is állhatnak, mint például a gyermekkori traumák, az érzelmi, fizikai vagy szexuális abúzus, elhanyagolás, vagy egy hosszú távon fennálló stresszhatás.

Nem csak a munkájuk, az identitásuk is gazda

Az agrárszereplők körében kiemelt tényező lehet az identitásvesztés is.

Ennek oka, hogy a termelők a mezőgazdaságot nem csupán munkájuknak, hanem hivatásuknak, sőt, az identitásuk alapelemének tartják. A gazdák mindenekelőtt gazdának tekintik magukat, nemritkán ebbe születnek, és ezt tekintik a legfőbb meghatározónak életük során.

Ha viszont már régóta fennáll egy negatív periódus, egyre kilátástalanabb, egyre izoláltabb a helyzet, akkor könnyen reményvesztettség alakul ki bennük. Ha egy magát kemény embernek tartó termelő azt látja, hogy elveszíti a munkáját, a megélhetését, az teljes identitásvesztést eredményezhet, úgy érezheti, hogy a léte is megkérdőjeleződik. Ha ebben a helyzetben nincsenek stabil védőfaktorok, mint a támogató család, a szociális háttér, akkor sajnos könnyen előfordulhat, hogy az öngyilkosságban látja a megoldást. Érdemes megtörni ezeket a berögzüléseket, fontos tudatosítanunk magunkban, hogy nem a munkánkkal vagyunk azonosak, emellett is lehetnek céljaink és lehet értelme az életünknek. Azt is ki kell mondani, hogy még egy kemény férfi is érezheti rosszul magát és kérhet segítséget.

Kötélidegek kellenek a termelői léthez

A gazdák hangulatát az elmúlt években jelentősen kikezdték azok a kockázatok, amelyekkel szembe kell nézniük: a piaci zavarok, a felvásárlási árak kilengései, az időjárásból fakadó kockázatok mellett a városiasodás, a szakma „magára maradása” is azt az érzetet erősíthette bennük, hogy a jövő bizonytalan.

A szakadék szélére kerülhet rengeteg gazda: ennek tragédia lehet a vége

Az EU átfogó megközelítést kíván kialakítani a gazdák mentális egészségének biztosítására.

Pázmándi Ivett elmondta: a kockázatvállaláshoz már önmagában kell egy személyiség. Akik termelőként dolgoznak, azokat a legtöbbször nem is elégítené ki az alkalmazotti lét viszonylagos biztonsága. Ez a személyiségszerkezet tehát bizonyos esetekben már önmagában lehet egy védőfaktor.

Az viszont igaz, hogy bizonyos munkakörökben, ahol nagyfokú stressznek, érzelmi megterhelésnek, komoly felelősségvállalásnak vannak kitéve a dolgozók, ott az öngyilkosság kockázata magasabb.

Ilyen kockázatosabb foglalkozások például az egészségügyi dolgozók, katonák, rendőrök, tűzoltók, valamint a mezőgazdaságban dolgozók csoportja.

A mezőgazdasági termelők esetében a gazdasági bizonytalanság, az időjárási kockázatok és az izolált életmód súlyosbíthatják a helyzetet.

Aggasztó figyelmeztető jelek

A pszichológus szerint az öngyilkossági szándéknak vannak tipikus figyelmeztető jelei. Ilyen az izolálódás, az alvási szokások megváltozása, vagy a fokozott alkoholfogyasztás.

Figyelmeztető változás lehet tehát az, amikor valaki elkezd magányosodni, egyre kevésbé akar részt venni a korábban szokásos társasági eseményeken. Visszahúzódik, leépíti baráti és rokoni kapcsolatait.

Az alvási mintázat eltérése mindkét irányba eltérhet. Előfordulhat, hogy valaki álmatlanul forgolódik, de az is, hogy valaki a szokásosnál többet akar aludni, reggel nem akar felkelni, úgy érzi, hogy visszahúzza az ágy. Az alvással mintegy menekül a valóság elől. Az étkezési szokások megváltozása szintén ilyen jel lehet, ez is a szélsőségekben érhető tetten, vagyis az étvágytalanság és a túlzott evés egyaránt jelezhet bajt.

Figyelmeztető jelek lehetnek a hangulati ingadozások, a hirtelen dühkitörések, a maga ellen vagy akár mások, például családtagok ellen irányuló agresszió. Nem jó jel, ha valaki magáról teherként beszél, vagy azt emlegeti, hogy a környezetének jobb lenne nélküle. Elterjedt mítosz, hogy aki öngyilkosságot emleget, az nem fogja ezt megtenni, de ez nem igaz. Minden ilyen jelzést nagyon komolyan kell venni, az öngyilkosságot választók nagyon gyakran tesznek ilyen kijelentéseket, hetekkel, hónapokkal a végső döntésük előtt.

Nem szégyen segítséget kérni

A klinikai szakpszichológus szerint ugyanakkor számos pozitívum akad, amivel elkerülhető az öngyilkosság, a reménytelennek tűnő helyzeten sokat lehet javítani. Ebben persze a gazdálkodás átalakítása, a termelés újraszervezése, a finanszírozási megoldások segíthetnek elsőként, de az életmódban is vannak olyan eszközök, amelyek jelentős pozitív változást eredményezhetnek, akár már rövidtávon is. A pszichoterápia rengeteget segíthet, ezzel kapcsolatban ugyanakkor számos termelő még ma is szkeptikus – különösen az idősebbek.

Pedig a pszichológusok páciensei ma már nagyon gyakran férfiak is, ráadásul sokuk munkájában és családjában is felelősségteljes személyiségnek számít, nemritkán döntéshozók, cégvezetők is pszichológushoz fordulnak.

Sokat segíthetnek a szociális munkások, családsegítők, akár a falugazdászok is azzal, hogy kiutat mutatnak a kilátástalannak tűnő helyzetben. Fontos lenne a pszichológus szerint, hogy tudatosítsuk magunkban: probléma esetén a háziorvost vagy pszichiátert is meg lehet keresni, akik esetleg gyógyszeres kezelés mellett is dönthetnek. Ez azért fontos, mert bizonyos esetekben már csak ez tud segítséget nyújtani az agy megváltozott kémiai működésének helyreállításában – ez pedig életet is menthet.

A sport, a baráti programok és a hobbi is segítséget jelent

A terápiás lehetőségeken túl is van számos lehetőség arra, hogy valaki kilábaljon a reményvesztett helyzetből.

A támogató közeg, a biztos háttérként szolgáló család, a baráti társaság a legfontosabb segítség. Ráadásul jót tesz az is, ha ezek a kötelékek sokszínűek: egy elkeseredett gazda a többi termelőtől kaphat ugyan együttérzést, de ők hasonló problémákkal néznek szembe, ami egy negatív megerősítést is adhat, vagyis azt érezhetik, hogy tényleg nincs kiút. Fontos tehát hogy egy gazda ne csak más gazdákkal tartsa a kapcsolatot, barátkozzon más foglalkozású, élethelyzetű emberekkel is, akiktől új tapasztalatokat szerezhet.

Sokat segíthet még a mozgás, ami lehet sport, például futás vagy foci, de akár a szabadban tett nagy séták is jót tesznek. A szakember szerint ezek nem csupán a hangulatot javíthatják, hanem biológiai alapja is van annak, hogy a testmozgás segít az egészséges psziché fenntartásában. A pszichológus hozzátette:

Érdemes visszanyúlni olyan társas tevékenységekhez is, amelyek korábban örömet okoztak, jót tehet a baráti összejövetel, a kártya vagy akár egy közös horgászat is. Ezek sokak életéből a munka miatt vesztek ki, pedig érdemes időt szakítani ezekre a nehéz periódusok idején is.