A három nemzetközi szervezet vezetői a háborúról tartott egyeztetés után közleményt adtak ki. Ebben hangsúlyozták, hogy a terhek leginkább a világ legsérülékenyebb lakosságát sújtják. Ez a megállapítás különösen az alacsony jövedelmű, importfüggő gazdaságokra igaz. A nyilatkozat szerint a közel-keleti konfliktus "az újkori történelem egyik legnagyobb globális energiapiaci zavarát" idézte elő.

Az aggodalmakat nem enyhítette érdemben Donald Trump amerikai elnök keddi bejelentése sem. Ő egy kéthetes tűzszüneti megállapodásról számolt be az Egyesült Államok és Irán között. A megkönnyebbülés azonban hamar tovatűnt, mivel a régióban tovább folytatódtak a harcok. Izrael Libanont bombázta, Irán pedig az öbölbeli olajlétesítményeket támadta.

A szervezetek közös állásfoglalása külön kiemelte az üzemanyagárak megugrását és az élelmiszerárak várható drasztikus emelkedését. Ez a folyamat különösen azokban az országokban aggasztó, amelyek már most is költségvetési nehézségekkel és magas államadóssággal küzdenek. Ezeknek az államoknak így rendkívül korlátozott a mozgásterük a rászoruló háztartások védelmében.

A három intézmény vezetői vállalták, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatják a válság által érintetteket. Emellett megteremtik a reziliens kilábalás alapjait. Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója az együttműködés részeként az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) is egyeztet a globális élelmezésbiztonságról. A Világélelmezési Program már márciusban figyelmeztetett: milliók nézhetnek súlyos éhínség elé, ha a háború júniusig elhúzódik. Krisztalina Georgieva szerint egyelőre nem beszélhetünk élelmiszerválságról. Ha azonban a műtrágyaszállítások akadozni kezdenek, ez a helyzet nagyon gyorsan megváltozhat.