Hogyan látja a fogyasztói bizalom alakulását az élelmiszerláncban az elmúlt években, különösen a visszahívások tükrében?

A fogyasztói bizalom kérdését mindig komplexen kell vizsgálni, hiszen az élelmiszer-biztonság több szereplő közös felelőssége. Az előállítók, a hatóságok és maguk a fogyasztók is részei ennek a rendszernek.

Magyarországon az elmúlt évek felmérései alapján a lakosság több mint 90%-a tisztában van azzal, hogy a Nébih felel az élelmiszer-biztonságért, ami önmagában is erős alapot ad a bizalomhoz. Emellett a hivatal a legelismertebb állami intézmények közé tartozik, a bizalmi index 70% felett van. Ez azt jelzi, hogy a fogyasztók összességében megbíznak abban, hogy a hatóság elvégzi a feladatát, és mindent megtesz az élelmiszerlánc biztonságáért.

Mit üzennek a fogyasztóknak a termékvisszahívásokkal kapcsolatban?

A termékvisszahívásokat sokan negatív eseményként élik meg, pedig valójában a rendszer megfelelő működését jelzik. Ezek az intézkedések uniós szabályozáson alapulnak, és nemcsak a hatóság, hanem a gyártók és a kereskedők is kötelesek lépni, ha problémát észlelnek. Ha egy termék visszahívásra kerül, az azt jelenti, hogy időben észlelték a hibát, és megtették a szükséges lépéseket a fogyasztók védelmében. Éppen ezért a visszahívások nem a bizalom gyengüléséhez, hanem éppen annak erősödéséhez járulhatnak hozzá, hiszen átláthatóvá teszik a folyamatokat.

Melyek a leggyakoribb hibák vagy szabálytalanságok, amiket az elmúlt szezonális ellenőrzések során találtak élelmiszerüzletekben és vendéglátóhelyeken?

Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a leggyakoribb problémák a higiéniai hiányosságokhoz köthetők. Előfordul, hogy az előállító üzemekben nem megfelelőek a tisztasági körülmények, ami hosszabb távon kockázatot jelenthet. Emellett gyakori a nem megfelelő nyomonkövethetőség, vagyis az, hogy nem minden esetben egyértelmű egy termék útja az alapanyagtól a késztermékig.

Problémát jelenthet még a hiányos vagy pontatlan dokumentáció, valamint a jelölési hibák is, például az összetevők nem megfelelő feltüntetése. Ezek a hibák ugyan gyakoriak, de nem minden esetben olyan súlyosak, hogy azonnali termékvisszahívást indokoljanak.

Milyen szerepe van a fogyasztóknak ebben a rendszerben?

A fogyasztók szerepe kulcsfontosságú az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásában. Ha valaki problémás termékkel találkozik, és ezt jelzi a hatóság felé, azzal hozzájárulhat egy vizsgálat elindításához, sőt akár egy későbbi visszahíváshoz is. Az élelmiszerlánc egy összetett rendszer, ahol minden szereplő felelőssége számít, így a fogyasztói visszajelzések is fontos információforrásként szolgálnak.

Milyen lépéseket tesznek a gyártók és feldolgozók ellenőrzésére, hogy elkerüljék a súlyos higiéniai hiányosságokat, amelyek miatt például húsüzemeket kellett bezárni vagy termékeket kivonni?

Az ellenőrzési rendszer több szinten működik. A központi hatóság mellett a vármegyei kormányhivatalok is részt vesznek az ellenőrzésekben, egységes szakmai iránymutatás alapján. Emellett fontos szerepet játszik az európai uniós gyorsriasztási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok azonnal értesítsék egymást a problémás termékekről.

Így, ha egy másik országban találnak hibát, az információ gyorsan eljut Magyarországra is. A fogyasztói bejelentések szintén szerves részét képezik a rendszernek, ezek kivizsgálása minden esetben megtörténik.

Milyen szerepe van a Nébih-nek az online élelmiszer-kereskedelem ellenőrzésében, és hogyan kezelik a kockázatos webshopokat?

Az online élelmiszer-kereskedelem gyors növekedése új kihívásokat jelent a hatóság számára. Bizonyos termékkörök - például a bor, a pálinka és a méz - esetében a Nébih közvetlenül is ellenőrzi a kereskedelmet, beleértve az online felületeket is. Az alapelv ugyanaz, mint a hagyományos üzleteknél: minden terméknek meg kell felelnie a biztonsági és jelölési előírásoknak. Ugyanakkor az online tér mérete miatt itt különösen fontos a fogyasztók aktív közreműködése és jelzése.

Milyen konkrét lépéseket javasolnak a fogyasztóknak a tudatos vásárlás és biztonságos élelmiszer-kezelés érdekében a mindennapokban?

A tudatos vásárlás alapja néhány egyszerű szabály betartása. Az egyik legfontosabb a lejárati idő ellenőrzése, hiszen lejárt terméket nem szabad forgalmazni. Ha ilyet találunk, azt érdemes azonnal jelezni az üzletben. Emellett fontos a címkék átolvasása, különösen az allergének miatt. A vásárlás után a hűtési lánc fenntartása is kulcsfontosságú, például nyáron hűtőtáska használatával. Otthon pedig ügyelni kell arra, hogy az élelmiszereket megfelelően kezeljük, különítsük el, és tiszta körülmények között készítsük el.

A szemléletformáló tevékenységünk részeként rendszeresen osztunk meg ilyen jellegű hasznos információkat a Nébih felületein. A fogyasztóknak érdemes követniük ezeket a csatornákat, hisz saját és családjuk biztonságát is növelhetik a tudatos élelmiszer-kezeléssel.

Az elmúlt években az állatbetegségek óriási károkat okoztak itthon? Hogyan készült fel és hogyan reagált ezekre a Nébih?

Az olyan állatbetegségek, mint a madárinfluenza vagy az afrikai sertéspestis, ma már ismert és folyamatosan kezelt kihívások. A hatóság elsődleges célja a terjedés megakadályozása, ezért szükség esetén drasztikus intézkedéseket is hoznak, például állományok felszámolását. Ezek ugyan komoly gazdasági következményekkel járnak, de elengedhetetlenek a járványok megfékezéséhez.

Fontos kiemelni, hogy ezek a betegségek az emberekre nem jelentenek veszélyt, és a kereskedelemben kapható termékek biztonságosan fogyaszthatók.

Mit gondol, mi az, amiben a közeljövőben fejlődnie kellene az élelmiszeriparnak, a termelőket és gyártókat is beleértve?

Az élelmiszeripar előtt álló legnagyobb kihívások közé tartozik a digitalizáció és a fenntarthatóság. A jövőben egyre fontosabb lesz, hogy az élelmiszerek teljes útja nyomon követhető legyen a termeléstől a fogyasztásig. Emellett csökkenteni kell az élelmiszer-hulladékot és a környezeti terhelést, például a vízfelhasználás vagy a csomagolóanyagok terén.

A robotizáció szintén egyre nagyobb szerepet kap, különösen a higiéniai feltételek javításában, bár bizonyos területeken - például a változó minőségű alapanyagok kezelésében - még kihívásokat jelent.

Milyen fő célkitűzései vannak a Nébih-nek 2026-ra a fogyasztók élelmiszer-biztonsága és tudatossága terén?

A hatóság céljai között továbbra is kiemelt helyen szerepel az állat- és növénybetegségek elleni védekezés, valamint a megelőzés erősítése. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a fogyasztók edukációjára is, különböző programokon keresztül.

Ilyen például a Maradék nélkül program, amely az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozza, vagy a Szupermenta program, amely komplex termékvizsgálatokkal segíti a tudatos választást. A cél, hogy a fogyasztók minél tájékozottabbak legyenek, és megalapozott döntéseket hozzanak a mindennapokban.