Az új genomikai technikák olyan modern eljárások, amelyek célzott és precíz módosításokat tesznek lehetővé a növények DNS-ében. Ezek segítségével sokkal gyorsabban fejleszthetők ki új növényfajták. Az így létrehozott növények jobban ellenállnak az olyan éghajlati kihívásoknak, mint például az aszály vagy az árvizek.

A jelenleg hatályos uniós GMO-szabályozás 2001-ben született, amikor ezek a technológiák még nem is léteztek. Az új keretrendszer ezt a több évtizedes jogalkotási elmaradást pótolja. A rendelet két kategóriát különböztet meg. Az első kategóriába (NGT-1) a hagyományos nemesítésű fajtákkal egyenértékűnek tekintett növények tartoznak. Ezek státuszát a nemzeti hatóságok ellenőrzik, azonban az utódaik már nem igényelnek további vizsgálatokat. Az NGT-1 kategóriájú növényeket és termékeket nem kötelező külön jelölni.

Ez alól csak a vetőmagok és az egyéb szaporítóanyagok képeznek kivételt, ami lehetővé teszi az NGT-mentes ellátási láncok fenntartását. Bizonyos tulajdonságokkal rendelkező növények, például a gyomirtó szerekkel szemben toleránsak, vagy a rovarölő anyagokat termelők, eleve ki vannak zárva ebből a kategóriából.

A második kategóriába (NGT-2) az összetettebb genetikai módosításon átesett növények kerülnek. Ezekre továbbra is a meglévő uniós GMO-jogszabályok vonatkoznak. Ez magában foglalja a szigorú engedélyezési eljárást, a nyomon követhetőséget és a kötelező jelölést is. A tagállamok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy a területükön betiltják az NGT-2 növények termesztését. Emellett úgynevezett együttélési intézkedéseket is bevezethetnek a génmódosított növények nem kívánt jelenlétének megelőzésére.

A területre vonatkozó szabadalmi jogokat továbbra is az uniós biotechnológiai irányelv szabályozza, de az új rendelet jelentős átláthatósági intézkedéseket vezet be. Az NGT-1 növények fejlesztőinek egy nyilvános adatbázisban kell tájékoztatást nyújtaniuk a vonatkozó szabadalmaikról. Az Európai Bizottság a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül átfogó tanulmányt tesz közzé. Ez a jelentés a szabadalmak innovációra, vetőmagellátásra és az ágazati versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja majd, és szükség esetén további intézkedéseket is javasol.

A jogszabályt az Európai Parlamentnek még formálisan is jóvá kell hagynia. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételt követő huszadik napon lép hatályba. A rendelkezések többsége azonban csak egy 24 hónapos átmeneti időszak után lesz alkalmazandó, így az új keretrendszer várhatóan 2028 közepétől lép teljes körűen életbe.