Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A világon 27 országban termesztenek genetikailag módosított (GM) növényeket. 2022-ben ezen növények vetésterülete összesen 202,2 millió hektár volt. A legnagyobb mennyiségben az Amerikai Egyesült Államokban termesztettek GM-növényeket 2022-ben, 74,7 millió hektáron. Második helyen Brazília áll 63,2 millió hektáros vetésterülettel, őket követi Argentína 23,5 millió hektárral, a negyedik helyen India áll 12,4 hektárral, az ötödik pedig Kanada volt 2022-ben 11,3 millió hektáros vetésterülettel. A 10-es listán szerepel még Paraguay, a Dél-afrikai Köztársaság, Kína, Pakisztán és Ausztrália. Érdekesség, hogy ezeken az országokon kívül a többi országban összesen mindössze 4,2 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket.
A génszerkesztés megoldást hozhat a klímaváltozásra is?
Ahogy 2023 decemberében az Agrárszektor Konferencián elhangzott, érdemes mindenekelőtt tisztázni, mit jelentenek az olyan fogalmak, mint a GMO, a génkezelés, a genomszerkesztés, illetve a precíziós nemesítés. Erről tartott előadást Palkovics László, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának egyetemi tanára, aki kiemelte, nem igaz az az alaptézis, amely az Alaptörvényből is következik, hogy a GMO felhasználása káros lenne az egészségre. A világon egyetlen ország van, ahol a GMO kérdése bekerült az alkotmány szintjére, ez Magyarország. Szerinte ezt a döntést revidiálni kellene az új technológiák fényében.
Bár az uniós szabályozás a tagállamokra bízza, hogy teret engednének-e a genetikailag módosított fajtáknak, mára már mindenki evett GMO-terméket, szóját. Enni tehát lehet, jelölni kell, de termeszteni nem lehet
- foglalta össze a helyzetet az előadó. 2018-ban az Európai Unió a GMO-szabályozás alá sorolta az új géntechnológiákat is, ám több tanulmány is arra jutott, hogy a két területet el kell választani egymástól. A CRISPCas9 technológiát valójában a baktériumok találták ki a vírusok ellen, tehát a természetben előforduló módszerről van szó - hangzott el. A megoldással ugyanakkor rezisztenssé lehet tenni a növényeket a betegségekkel szemben.
A génszerkesztés elsősorban abban különbözik a GMO-technológiáktól, hogy nem tesznek idegen géneket az organizmusokba, hanem a meglévőket változtatják meg
- mondta el az egyetemi tanár.
