Halálakor épp egy nemzetközi napenergia konferencia zajlott (Solar Power International), ahol szakértők arról tanácskoztak, mi történik majd az ágazattal 2011 után, amikor Németországban jelentősen lecsökkentik a támogatást. A rendezvényen az Amerikai Megújuló Energia Tanács (ACORE) elnöke a hírre annyit mondott: "ezen a rendezvényen nem lehetnénk itt Hermann Scheer munkássága nélkül. A napenergia forradalom elindítójaként lesz ismert."

Scheer egész munkássága alatt azt hirdette, hogy az energiaellátás területén sürgős paradigmaváltásra van szükség. 2005-ben kiadott könyve (Energiaautonómia. Új politika a megújuló energiák számára) a megújuló energiaforrások esélyeivel foglalkozik, melyben megvalósult példák alapján mutatja be, hogy a modern ipari társadalmak az elkövetkező ötven esztendőben teljesen át tudnának állni a megújuló energiaforrásokra és ezzel a fenntartható energiagazdálkodásra.

Scheer nem támogatta az atomenergiára alapozott energiatermelést, úgy vélte, a nukleáris energia békés célú felhasználásáról könnyű áttérni az atomfegyverek előállítására. A megoldást az energiaautonómiában látta, vagyis a gazdaságnak minden országban teljes egészében helyi, megújuló energiaforrásokra kellene átállnia.

A fenntartható fejlődést és a megújuló energiaforrásokra való áttérést csak úgy vélte biztosíthatónak, ha a megújuló energiaforrások kiépítésével párhuzamosan a fosszilis és nukleáris energiaforrások iránti keresletet is leépítik, tehát egyszerre kell átállni és leállni.

A szél- és napenergia mellett nagy lehetőségeket látott a mezőgazdaságból származó bio üzemanyagokban.

Munkásságáért, vagyis a napenergia használat előmozdításáért 1999-ben Right Livelihood Award díjat kapott, mely tulajdonképpen az alternatív Nobel-díj. Ezt a világ legsúlyosabb problémái, köztük a környezeti válság ellen legsikeresebben küzdő személyek vagy szervezetek kaphatják meg.

Mi lesz a feed-in tariff rendszer után?

A támogatás 2000-es bevezetése óta a globális napenergia ipar 170 MW-os éves kapacitásbővítményről, 2010-re 17 000 MW-ra nőtt, melynek 70 százalékát a németek helyezték üzembe. Az elmúlt 10 évben több mint 60 ország, közigazgatási terület, vagy önkormányzat vette át a megújuló energiák betáplálási ártámogatás rendszerét, vagy dolgozott ki hasonló támogatási modellt, mellyel az ágazat óriási lendületet kapott a fejlődéshez.

Idővel azonban a támogatás feleslegessé vált, mivel a PV elemek előállítási költsége jelentősen lecsökkent, így Németország jövőre radikálisan lecsökkenti az anyagi ösztönzés mértékét, hasonlóan számos más országhoz, így például Csehországhoz, vagy Olaszországhoz.

A konferencián a szakértők azt jósolták, hogy 2010 után az európai napenergia piac, de főként a fent említett országok fejlődése le fog lassulni, sőt, Csehországban az ágazat bedőlését sem tartják valószínűtlennek. A kérdés az, hogy egy ilyen mértékű piacvesztés mennyiben rázza meg az ágazatot, illetve miként tudnak majd a cégek helytállni a piaci versenyben.