Mi is az a pellet?

A pellet 100% faalapanyagból (fapellet) vagy biomassza alapanyagból (agriapellet) nagy nyomáson (8-900 bar) sajtolt henger alakú granulátum. A pellet név természetesen magára a formára vonatkozik, a takarmány- illetve a gyógyszeripar is alkalmazza, de most mi a fűtőpelletet tárgyaljuk, ugyanis a fapelletnek illetve az agriapelletnek nagyon jók az égési tulajdonságaik.

Fapellet

A fapellet fűrészporból készül, ezért is nagyon praktikus, mert ezt az alapanyagot nem kell gyártani, hanem keletkezik. Ennek beérkezéskor a nedvességtartalma 8-70%-ig terjedhet. A pelletgyártáshoz 10% nedvességtartalomra van szükség, ezért bizonyos esetekben szárítani kell az alapanyagot. Ez energiába kerül 1 kilogramm 35% nedvességtartalmú fa kiszárítása kerül 1 MJ energiába, ami 0,28 kWh teljesítményt jelent, tehát a fent említett nedvességtartalom határok esetében ez 0- 0,66 kWh-ig terjedhet kilógrammonként.

Ezután következik a nagy, 8-900 bar nyomású, matricákon való átpréselés, ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint a húsdaráló működését, a különbség az, hogy itt a kész pelletből a nagy nyomás kipréseli a levegőt, és a fában természetesen megtalálható, kötőanyagként szolgáló lignin összetartja, így nincs szükség mesterséges ragasztókra. A felhalmozott fűrészpor mennyiség körülbelül a hetedére tömörül az eljárás végére.

Azért is nagyon fontos energiahordozó ez, mivel égetése széndioxid semleges, ráadásul megújuló energiaforrásnak nevezzük, mivel a fát újra tudjuk termeszteni, igaz 20 évente újul meg, és a világon egyre kevesebb az erre szolgáló fa mennyisége. Ez az árán is jól meglátszik, ma Magyarországon ennek kilója körülbelül 50 forintba kerül, kiszereléseiben pedig lehet 15 kg-os illetve 1000kg-os (Big Bag) vagy pedig ömlesztve beszerezni.

Nagyon fontos még megemlíteni, hogy az égetése során körülbelül 1%-ban keletkezik hamu, a kifejezetten fapelletre készült kazánok csak ennyit viselnek el, más fajta, nagyobb hamumennyiséget produkáló pellet esetében eldugulnak.

A fapellet fűtőértéke egyébként 5 kWh/kg, átmérője 6-14 mm-ig terjedhet, hossza pedig 2 és 4 centiméter közé tehető.

Agriapellet

A mezőgazdasági tevékenység hulladékaiból, például kukorica hulladékok, szalma, szőlőnyesedék, gyümölcshéj, korpa, napraforgó, szója vagy energiafűből előállított granulátum, mely előállítása a fapelletéhez hasonló, a különbség csak az, hogy ezek az alapanyagok gyakran nem elég jól préselhetők össze, így a hézagokba homok és más szennyeződések is bekerülhetnek, ez pedig azt eredményezi, hogy az elégetett termék sokkal nagyobb mennyiségű hamut fog produkálni, így már fapellet fűtésrendszerben nem alkalmazható.

Előnyei viszont nem elhanyagolhatóak, mivel agriapellet kazánban bátran fűthetünk fapellettel, vagy keverhetjük is ezeket, ráadásul az energiaforrás megújulása is sokkal gyorsabb, hiszen amíg a fa több éven keresztül újul meg, addig az agriapellet alapanyagai évente, mivel ezeket a gazdasági növényeket folyamatosan termesztjük. Árukban ezért is sokkal kedvezőbbek, 30-40 forint között van kilója, természetesen ez attól függ, hogy milyen alapanyagból készült.

Mikorra térül meg, ha átállunk pellet fűtésre?

Mindenképpen érdemes pellet fűtésben gondolkodni, amikor ez ember éppen házat épít, és annak épületgépészeti tervezése folyik, mivel ebben az esetben a kialakítása nem drágább, mint a földgáz rendszerű fűtésé (hozzáteszem, hogy 2kg pellet képes 1 köbméter földgázt kiváltani).

Amennyiben már rendelkezünk meleg vizes fűtési rendszerrel, úgy tudjuk kalkulálni a megtérülési időt, hogy ha tudjuk mekkora területet szeretnénk fűteni, mivel egy 80m2-es ház fűtési költségein (6 hónapos fűtési szezonra nézve) számolunk, akkor, mivel a pellettel 30%-ot takarítunk meg, a megtérülés 6 év után várható. Ha viszont egy nagyobb, 250 m2 -es házról van szó, akkor ugyan ilyen feltételek mellett már 3,5 év ugyan ez a megtérülési idő, ennek az az oka, hogy egy nagyobb ház fűtésszámlája is nagyobb, melyben a 30%-os spórolás nagyobb összeget jelent.

A kazánárakban egyébként nagyon komoly szórás mutatkozik, ugyanis már hozzá juthatunk bizonyos típusokhoz akár 600 ezer forintért is, de vannak jóval jobb minőségű, drágább kazánok, melyek ára akár 7 millió forintot is kitehet. Ez természetesen nem csak a minőségtől függ, rengeteg tényező játszik közre, például, hogy milyen fűtőanyaggal akarják használni, mekkora az épület alapterülete, magassága és jellege(ház, csarnok, fólia), mennyire legyen automatizálva a fűtőanyag kezelése, stb. Emellett még számolnunk kell egy beszerelési költséggel, ami természetesen nehezen meghatározható, mivel függ a szolgáltatótól, a kazán típusától, a méretektől, a rendszertől, amit cserélünk, és még rengeteg körülménytől, de egy teljes beépítés átlagban akár a 300 ezer forintot is elérheti.

Mindent összevetve, a mai gázárak mellett mégis azt lehet mondani, hogy a 30%-os megtakarítás nagyon csábító, ráadásul a káros anyag kibocsátásunk is jóval kisebb lesz.