Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jakab Andrea
Agrárszektor.hu: Az egyik céljuk, hogy 2015-re megemeljék 6%-ra a pellet részarányát a magyar lakossági fűtés és melegvíz-felhasználásában. Sikerül tartani az ütemtervet? Jelenleg mekkora ez a részarány? Milyen módon kívánják ezt a tervet megvalósítani?
Jakab Andrea: Ágazati Fejlesztési Koncepció javaslatunkban úgy fogalmaztunk: reális cél, hogy szabályozott piacfejlesztéssel, a lakossági célcsoportot tekintve a hazai fűtés és HMV-előállítás energiaigényének 7%-át a pellet adja, kiváltva ezzel évente 716 millió m3 földgázt. Ez a terv egy összehangolt ágazatfejlesztés eredményeként realizálódhat, a koncepcióban egyebek közt éppen azokat a gazdaságpolitikai eszközöket rögzítettük, amelyek a cél eléréséhez szükségesek. Csak néhány ezekből:
Szükséges, hogy a támogatási stratégia átgondolt legyen mind forrásoldalról, mind hozzáférhetőség szempontjából, tényleges ösztönző erővel rendelkezzék, kiszámítható ütemezésű legyen, biztosítva a tervezhetőséget az ágazat szereplői és a felhasználók számára is. A támogatással kapcsolatos eljárásrend bürokratikusságának csökkentése kiemelkedően fontos.
Valamennyi EU-s támogatásnál fontos az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatóság horizontális irányelvének valódi érvényre juttatása a megújuló energiákra vonatkoztatva, vagyis legyen preferált, pályázati pontozásban értékelt szempont, ha valaki bármely EU-forrásból megvalósuló fejlesztésében megújuló energiát használ fel.
Orvosolni kell azokat a problémákat, amelyek a jogi szabályozatlanságból fakadnak (a pellet nem ismert tüzelőanyag és tüzelési technológia a magyar jogszabályokban és hatóságoknál, pl: kéményseprők). Át kell gondolni és támogatólag megváltoztatni az engedélyező hatóságok eljárásrendjét és a szabályozást ezen megújuló energia ágazat fejlődése érekében is.
Erre az ágazat fejlődését támogató gazdasági környezetre várnunk kellett, reményeink szerint az Új Széchenyi Terv, a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv megalapozza a hazai pelletszektor fejlődését, a gazdaságfejlesztési program társadalmi véleményezésre kibocsátott pályázati kiírásai bíztatóak. Új beruházások indulhatnak el, munkahelyeket teremtve, növelve az ellátásbiztonságot, megtakarítást eredményezve a felhasználóknál, s nem utolsó sorban állami bevételeket is teremtve. Felélénkülhet ezzel egy időben a hazai készülékgyártás, az a K+F tevékenység, amely exportképes termékek egész sorát eredményezheti agripellet vonatkozásában.
Hogy hol tartunk most? A gazdasági válság a pelletes vállalkozók életét is megkeserítette, és a beruházási támogatások szűkös keretei lelassították azt a dinamikus fejlődést, amely 2008 végén, 2009 elején jellemezte az ágazatot. Akkor több mint féltucat pelletüzemben indult meg a termelés, a készülékinstallációk száma is ugrásszerűen megnőtt. Meglátásunk szerint a koncepcióban megfogalmazott 7%-os részarány realizálódhat abban az eseten, ha a gazdaságban bekövetkezik az általunk remélt fordulat.
Asz.: Hogyan kívánják népszerűsíteni ezt a lehetőséget a magyar lakosság köreiben?
J.A.: Az egyesület alapvető feladata éppen a pelletes fűtési rendszerekkel kapcsolatos ismeretterjesztés. Az elején járunk még a folyamatnak, de érzékelhetően nőtt a pellet hazai ismertsége. Szakkiállításokon jelenünk meg, konferenciákat, fórumokat tartunk, előadókat delegálunk különböző rendezvényekre, információs kiadványokon, honlapunkon, telefonos ügyfélszolgálatunkon keresztül tájékoztatjuk az érdeklődőket. És nyilván nagyon sokat segítenek a pellet ismertségének megteremetésében azok is, akik ezt a fűtési módot választották, s tapasztalataikat megosztják másokkal is. Terveink között szerepel egy információs hálózat kialakítása, egy a pellettel kapcsolatos ismereteket átfogóan rögzítő kiadvány megjelentetése, és szakember képzés indításában is gondolkodunk.
Asz.: Miért éri meg átállni erre e technológiára? Milyen hosszú a megtérülési idő? Mekkora beruházásról beszélünk?
J.A.: Nagyon röviden: mert olcsó, kényelmes, és nem utolsó sorban környezetbarát energiahordozóról van szó. Akik számára ezek a szempontok a legfontosabbak, ideális választás a pellet. A pellettel a fűtési költség harmadolható a vezetékes gázhoz képest, PB gáz esetén akár 70%-os is lehet az árelőny. A beruházási összeg és a megtérülési idő adottságoktól, teljesítménytől, komfortigénytől függően eltér. Jó minőségű pelletes készülék kapható már kevesebb, mint 400 ezer forintért, és nyilván vannak a legmagasabb komfortfokozatú, távfelügyelettel ellátott, nagy, 100 kW teljesítményű pelletkazánok, amelyek ára több millió forint.
Asz.: Hány kilogramm pellet szükséges egy köbméter földgáz helyettesítésére? Ez mekkora anyagi megtakarítást jelent?
J.A.: Körülbelül két kilogrammnyi pellet felel meg egy köbméternyi gáznak. Ez körülbelül 30-35%-os árelőnyt jelent a vezetékes földgázhoz képest a pellet javára.
Asz.: Mennyire jellemző hazánkra az import? Honnan tudjuk, hogy hazai terméket vásároltunk?
J.A.: Ketté kell választani a kérdést. Készülékek tekintetében jelentős importra szorulunk - legalábbis egyelőre. Pellet tekintetében elsősorban a kelet-európai országokból importálnak a kereskedők pelletet, de a mennyiség azért nehezen megválaszolható kérdés, mert a pelletnek egyelőre nincs önálló vámtarifa száma, így legfeljebb az installált készülékek, és a hazai gyárak hazai értékesítésének arányában lehetne következtetni.
Tudatos vásárlóként a beszerzési helyen kell utána érdeklődni, honnan származik a termék. Ha erre semmiféle, vagy homályos választ kapunk, érdemes elgondolkodni, mielőtt vásárolunk, már csak a minőségi kifogások érvényesíthetősége miatt is.
Asz.: Aki úgy dönt, hogy pellet előállításával foglalkozik, mekkora ráfordítások szükségesek, illetve tud-e állami, vagy uniós támogatásokat igényelni? Milyen nyersanyag beszerzési lehetőségei vannak?
J.A.: Itt is bontsuk ketté a kérdést. Egy közepes kapacitású pelletüzemi beruházás - ez évi 6000 - 10 000 tonna pellet termelését teszi lehetővé - több száz millió forint, a végső bekerülési összeg attól függ, hogy a gyártósor milyen elemekből áll, van e szárító beépítve a rendszerbe stb. Más a helyzet az úgynevezett kis"házi" pelletálókkal. A legkisebb kategória az 50-100 kg/h teljesítményű, az ára 2,5-3 millió forint. Kaphatók persze a piacon ennél olcsóbb pelletálók is, de meglehetősen "vegyes" a tapasztalat ezekkel kapcsolatosan. Nem üzemi méretben nyilván annak éri meg beruházni, akinek vállalkozásában eleve megteremtődik az alapanyag (fa és agripellet alapanyag), a pelletet saját felhasználásra szánja, illetve a fölösleget értékesíti. A GOP, KEOP kiírásokban pályázhatnak vállalkozások, önkormányzatok, de magánszemélyek nem. Az alapanyag rendelkezésre állás kérdését mindig egyedi eset szintjén kell vizsgálni.
Asz.: Milyen piacokon lehet értékesíteni a terméket? Mekkora a hazai piac és mekkora a fejlődési potenciál?
J.A.: A hazai pelletgyártó vállalkozások főbb export célpiacai: Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia. A hazai piac jelenleg még gyerekcipőben jár, a fejlődési potenciál messze kiaknázatlan, s különösen igaz ez az agripellet esetében.
Asz.: Milyen fejlesztések, innovációk várhatók 2011-ben? Miként fejlődik a technológia?
J.A.: Nyilván a forráslehetőségek határozzák majd meg, de várhatóan az agripellet kapcsán erősödik meg a K+F+I tevékenység. Mind a pelletreceptúrák, mind a készülékek vonatkozásában vannak olyan technológiai kihívások, amelyeknek megfelelve exportképes termékek előállítására lehetnek képesek a hazai pelletes vállalkozások.